Orbán Viktor rendkívül kritikus jogállamisági javaslatot ismertetett a brüsszeli EU-csúcson, amely az uniós Tanácsban egyhangúsághoz kötné a normák sérülése miatt esedékes pénzügyi szankciókat. A miniszterelnök szombat délután ismét kétoldalú megbeszélést folytatott Charles Michellel.
Kétoldalú és országcsoportokon belüli tárgyalásokkal folytatódott szombat délután az állam- és kormányfők csúcstalálkozója Brüsszelben. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke nemrég Orbán Viktor miniszterelnökkel is egyeztetett – erről Michel szóvivője posztolt a Twitteren.
A tanácsi elnök szombaton kompromisszumos javaslattal állt elő, hogy megnyerje a takarékos országokat, főként Hollandiát. Ebben ötven milliárd euróval csökkentette a 750 milliárd eurós helyreállítási alapon belüli, vissza nem térítendő támogatások összegét, illetve növelte a nettó befizetőknek juttatott visszatérítéseket. Szintén holland kívánságra megjelent a javaslatban egy olyan vészfékmechanizmus is, amely lehetővé tenné, hogy a közös hitelfelvételre való tekintettel akár egyetlen állam is a kifizetések felhasználási módját, a nemzeti reformprogramok felülvizsgálatát kezdeményezze.
A legújabb tervezetben a Magyarország által ellenzett jogállamisági feltételrendszer is szerepel: eszerint az Európai Bizottság megfelelő és arányos lépéseket tehet a kifizetések terén, amennyiben az uniós alapelvek sérülését tapasztalja. A bizottság indítványát később a tagállamokat tömörítő uniós Tanács hagyná jóvá minősített többséggel. Utóbbi a 27 tagállamból tizenötöt, illetve az unió teljes népességének legalább 65%‑át jelenti.
Időközben az Orbán Viktor által a csúcstalálkozón előterjesztett, a jogállamisági feltételekre vonatkozó magyar javaslat is ismertté vált – ez a várakozásoknak megfelelően rendkívül kritikus a magyar álláspont szerint átpolitizált mechanizmussal szemben.
Hazánk többek között azt javasolja, hogy az uniós Tanácsban konszenzus legyen a pénzügyi szankciók feltétele, tehát gyakorlatilag egyetlen állam is megvétózhassa, ha a pénzeket a bizottság a jogállamiságra hivatkozva akarja befagyasztani.
Egy másik magyar feltétel ellehetetlenítené, hogy az uniós bizottság éves – első alkalommal az őszre esedékes – jogállamisági jelentése viszonyítási pont legyen az EU pénzügyi érdekeinek védelmekor. Magyarország az uniós Tanácsban korábban is ellenezte a jelentéseket, mondván: a jogállamiságról kormányközi alapon kell tárgyalni. Egyelőre nem tudni, hogy a kérdésben merre billen a mérleg: a csomag (a 2021–27-re szóló, több mint ezermilliárd eurós büdzsé, illetve a vírusválság nyomán létrehozott 750 milliárd eurós helyreállítási alap) ugyanis konszenzust igényel. Ugyanez vonatkozik a kifizetésekhez csatolt garanciákra.
Diplomáciai források szerint bár Michel javaslatát sok tagállam nevezte jó tárgyalási alapnak, a találkozó második napján is messze van a megegyezés lehetősége.
Lassan közelednek egymáshoz az álláspontok az uniós csúcson
A magyarok pénzéről csakis a magyarok dönthetnek – továbbra is ezt képviseli a Brüsszelben tárgyaló Obán Viktor miniszterelnök az uniós mentőcsomagról zajló, és a jelek szerint alaposan elhúzódó csúcstalálkozón. Péntek délelőtt óta zárt körben egyeztetnek a 27 tagállam vezetői, és az eddig kiszivárgó hírek szerint csak lassan közelednek egymáshoz az álláspontok. Óriási összegről van szó, egy 750 milliárd eurós közös hitelfelvételről – hangzott el az M1 híradójában.
Szombaton délelőtt 11-től folytatták Brüsszelben az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfői a pénteken kezdődött tanácskozásaikat. Az eredetileg kétnaposra tervezett csúcstalálkozón az Európai Tanácsnak az unió következő hétéves költségvetéséről, valamint az Európai Bizottság által javasolt Új Nemzedék EU nevű helyreállítási csomagról kellene megállapodnia. Kiszivárgott információk szerint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szombaton újabb javaslattal állt elő a megállapodás mihamarabbi eléréséért.
Néhány óra elteltével két-, illetve többoldalú megbeszélésekre váltottak az uniós vezetők. A lengyel kancellária Twitter-bejegyzéséből az is kiderült, hogy a V4-es országok miniszterelnökei is tárgyalóasztalhoz ültek, immár harmadszor a csúcs ideje alatt.
Messze vannak a megállapodástól
Pénteken 12 órán át tanácskoztak az Európai Unió állam- és kormányfői, azonban nem közeledtek az álláspontok. Charles Michel késő délután szünetet rendelt el, majd szűkebb körben folytatták az egyeztetéseket. Este kilenc órakor munkavacsorával folytatódtak a tárgyalások, de sajtóhírek szerint hamar világossá vált, hogy sok kérdésben nem lesz megegyezés, ezért az Európai Tanács elnöke 23 óra után félbeszakította a találkozót.
Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
Messze vagyunk a megállapodástól, a tagállamok vezetői homlokegyenest ellenkező álláspontot képviselnek a helyreállítási alappal kapcsolatban – értékelte a helyzetet a Andrej Babis cseh miniszterelnök az uniós csúcstalálkozó szünetében.
„Az alapvető gond azzal van, hogy minden tagállam mást akar, továbbá a vezetők számára most nem világos, hogy mekkora összegről tárgyalunk, a tárgyalás második körében sem sikerült a tagállami nézőpontokat közös nevezőre hozni” – fogalmazott.
A magyarok pénzéről csakis a magyarok dönthetnek
Orbán Viktor miniszterelnök továbbra is szilárdan és következetesen képviseli azt az elvet, amellyel kiutazott a brüsszeli csúcstalálkozóra: a magyarok pénzéről csakis a magyarok dönthetnek – mondta Kovács Zoltán az MTI-nek. A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár kifejtette: pénzügyi kérdésekben, az összegek nagyságát és elosztásának módját illetően közeledtek az álláspontok.
Hozzátette: a kormányfő továbbra is abban a felfogásban folytatja a tárgyalásokat, hogy semmiféle politikai előfeltételt nem lehet állítani a pénzek elosztásával és költésével szemben.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
