Kaposváron tartottak újabb háborúellenes gyűlést, Orbán Viktor miniszterelnök és Lázár János építési és közlekedési miniszter volt a két főszereplő. Cikkünk frissül!
A kaposvári sportcsarnokban, telt ház előtt tartották a Digitális Polgári Körök újabb háborúellenes gyűlését szombaton. A rendezvény 11 órakor kezdődött, a műsorvezető Rákay Philip volt.
Az első szónok Szita Károly volt, aki 1994 óta Kaposvár polgármestere. Hangsúlyozta: a jobboldali kormányok alatt mindig építkezés zajlott, míg „a baloldali kormányok mindent elvettek az emberektől, és mindent eladtak, ami mozdítható volt, emelték az adókat, eladósították az országot, és mi fizettük a legtöbbet a gázért és áramért, miközben a jobboldali kormányok alatt nőttek a bérek, a családtámogatások, segély helyett munkát adtunk, és lassan itt a teljes foglalkoztatottság”.
A következő politikus szónok Kelei Zita, Dél-Somogy fideszes országgyűlési képviselőjelöltje volt, aki a háborúról beszélt. Mint mondta, Európát évizedek óta nem tapasztalt bizonytalanság járja át. „Egy édesanya ilyenkor ilyenkor egyetlen, mindent eldöntő kérdésben gondolkodik: milyen jövő vár gyermekeinkre? Egy ilyen veszélyes világban egyetlen felelőtlen döntés elég ahhoz, hogy a háború közepén találjuk magunkat. Nem mindegy, kik vezetik az országot, válságos időkben biztos kezű kormányzásra van szükség, olyanra, amely megvédi a magyarok érdekeit, és amely kimondja, mi magyarok nem kérünk a háborúból. A béke, a biztonság, a megmaradás útja ma Magyarországon a Fidesz és Orbán Viktor. A választás tétje ma háború vagy béke, és a Fidesz a biztos választás” – fogalmazott.
A következő felszólaló Witzmann Mihány országgyúlési képviselőjelölt volt, aki szintén hosszan beszélt a háborúról. „Mi, fiatalabbak, csak tankönyveből ismerjük a háborút. És ez maradjon is csak így. A háború árnyéka elér hozzánk, ide Somogyba, a Balaton partjára is. A turizmus a béke iparága. A béke nem csak erkölcsi kérdés, hanem gazdasági érdek is. A somogyi gazda nem háborút akar, hanem békét, biztonságot”. Azt mondta, nem hagyjuk, hogy Brüsszelből azt diktálják: szokjunk hozzá, hogy háborúban elveszíthetjük gyermekeinket. „A fiamat meg fogom védeni ettől. Béke, fejlődés, biztonság – mi vagyunk a biztos választás” – fogalmazott.
Móring József Attila képviselőjelölt a keresztény értékeket hangsúlyozta: a család, a felelősség a családért, a béke keresése. „Ma két súlyos veszély fenyegeti ezt a keresztény értékrendet: a háború és az ellenőrizetlen migráció” – fogalmazott, hozzátéve: mi nem akarjuk, hogy a gyerekeink fegyvert fogjanak mások gyerekeire. Az ellenőrizetlen migrációról azt mondta: a segítség keresztényi kötelességünk, de jogunk van megvédeni az otthonainkat, templomainkat, hagyományainkat.
Gelencsér Attila képviselőjelölt arról beszélt, hogy ma 568 éve koronázták meg a Duna jegén Mátyás királyt. „Emlékezzünk erre, és ma tegyük újra naggyá Magyarországot!” – mondta. Ezután a 13. és 14. havi nyugíjról, az Otthon Start programról és az édesanyák adókedvezményekről beszélt, majd hangsúlyozta: „ezekre az eredményekre jelet óriási kockázatot a Tisza Párt és Brüsszel terve”. Úgy fogalmazott: „nem képviselőket, hanem sorsot választunk április 12-én. Megvédjük Kaposvárt, az országot és Európát is, mert a Fidesz a biztos választás” – mondta.
Ezután Lázár János építési és közlekedési miniszter következett, aki a somogyi cigány magyar honfitársaink köszöntésével kezdte. „Velük közösen tettük jobbá ezt a megyét és az országot. Köszönjük minden cigány honfitársunknak a barátságot és a közös harcot, amelynek köszönhetően Magyarország jobb hely, mint volt” – fogalmazott. „Hiszem, hogy Magyarországon minden magyar embernek dolgoznia kell, aki erre képes. Nekünk az a kötelességünk, hogy mindenkinek munkár teremtsünk, és nem az, hogy bevándorlknak helyet csináljunk. Amikor arról beszélünk, hogy minden magyar embernek, akkor azt jelenti, hogy mincen magyr és minden cigány embernek. Mi megbecsüljük a munkát, függetlenül attól, hogy szellemi munka vagy fizikai munka.”
Tisztelet a melósoknak!
– mondta. „Amit Balatonalmádiban mondtam, lehet, hogy volt, akit megbántott. Ezért szeretnék elnézést kérni. Voltak cigány honfitársaink, akiket megbántott ez a mondat. Valóban sajnálom. Én az elmúlt 25 évben mindig a cigányságért dolgoztam. És itt, Somogyországban is, a cigányok jelentik nekünk az igazi tartalékot.”
Hajrá Magyarország, hajrá cigányság!
– fogalmazott.
Ezután arról beszél: két fontos üzenet van a választásokra. Amikor Orbán Viktor kormányoz, minden magyar ember előrébb juthat. Mindenki dolgozhat, aki akar, és mindenki gyarapodhat. Ezután arról beszélt: mindenki biztonságot akar: hogy legyen munka, béke és család.
Ha a Fidesz nyer, mindenki nyer, aki dolgozik, ha a Tisza nyer, mindenki veszít, akinek van valamije
– mondta. Ezután arról beszélt: ő „vidéki gyerek, és az is marad haláláig, hansonlóan Orbán Viktorhoz, aki a magyar vidék utolsó esélye”.
Nekünk nem a budapestiekkel van bajunk, hanem azokkal, akik Budapest-országot akarnak építeni.
„Minél többet kap Budapest, annál kevesebbet kaptok ti itt vidéken. Ha a Tisza lesz kormányon, a vidéknek kuss lesz a neve!
– mondta. Majd úgy folytata: ezen a választáson fog eldőlni, lesz-e önálló magyar mezőgazdaság, erős agrárium, amely képes ellátni 10 millió magyart jó minőségű élelmiszerrel. És erre a Fidesz a garancia.
Most a vidék jön, különben a fiatalok mennek el vidékről – mondta. A vidéki magyarok legerősebb fegyvere: Orbán Viktor, akivel a vidéki magyarok nyernek – zárta beszédét Lázár János.
Ezután Orbán Viktor miniszterelnök lépett színpadra.
Régi barátság ez Kaposvár és a Fidesz politikai közössége között. 1989. májusában jártam itt először, az volt a feladat, hogy elküldjük a kommunistákat és a szovjeteket – kezdte. Ezután régi emlékeket felelevenítve „Kaposvár város történetéről” beszélt. Hogyan lesz ebből egy modern hely? Legyenek utak, kell egyetem, minőségi kórház. Ma az egyetemen végzettek 30 százaléka itt marad helyben. Minden megyei központban kell lennie erős kórháznak. „Ha a Tisza győz, a tieteknek kampó!” fogalmazott. „Kell színház, azt megtartottuk és felújítottuk. És kell ipari park. Itt van az utolsó magyar cukorgyár, és a Fidesz-kormány alatt 100 milliárd forint befektetés érkezett az ipari parkba” – mondta.
Ezután a 2011-es alaptörvényről beszélt, hangsúlyozva: nekünk van szilárd, nemzeti alapokon álló, keresztény alkotmányunk, nem úgy, mint Európa többségének.
A felvezető rövid beszéd után az Orbán Viktornak szóló kérdések következtek.
Mindenhol a művi dolgok szaporodnak, minden műanyag, már műhúst akarnak etetni velünk. A falu, a föld megművelése viszont mind olyan élmény, amit meg kell őrizni. A falvakat mindenképpen támogatni kell, hogy ne veszítsük el a kapcsolatunkat a valósággal – fogalmazott.
Magyarország mezőgazdasága 20 millió ember eltartására lenne elegendő. Ezért nagyon fontos támpillére pénzügyileg is a magyar gazdaságnak. De itt a baj: van egy harc a kereskedők és a termelők között. Ha Dél-Amerikából és Ukrajnából olcsót akarunk behozni, akkor a kereskedők keresnek. De akkor nem védted meg a termelőt, és a fogyasztás pénzügyi erejét odaadtad a külföldieknek – mondta. Nekünk meg kell védeni a magyar termelőket! – fogalmazott, majd a Mercosur-egyezmény körüli jogi csatákról beszélt. A legfontosabb az európai és magyar gazdák megmentése.
A magyar mezőgazdaság termelékenysége 53 százalékot nőtt 2010 óta, és európában ma a 7. legtermékenyebbek vagyunk. Mi erre még több forrást fogunk mozgósítani, de közben Brüsszel, Ukrajna és a Tisza ennek ellensége. „Ezek csomagban járnak, ha Tiszát veszel, kapsz hozzá Von der Leyent és Zelenszkijt is!” – mondta.
Ma a magyarok kevesebbet fizetnek az energiáért, mint ha a szabad piactól vennénk. Nyugat-Európában, ahol nincs rezsicsökkentés, két-háromszor többet fizetnek a rezsiért, mint Önök.
Mindenki szorozza meg a gázszámláját hárommal, ez lenne, ha nem lenne rezsicsökkentés
– mondta, kifejtve: mindennek persze ára van: a Mol és az MVM profitját csökkentük, és szétterítjük az emberek között. Amíg nemzeti kormány van, addig ez így is lesz. Az ellenfeleink ezt el akarják törölni – mondta.
Ha nemzeti kormány marad, lesz rezsicsökkentés, ha brüsszeli kormány jün, akkor eltörlik – mondta.
Energiafüggetlenségre van szükség. Az árampiacon lesz Paks II, és meghosszabbítjuk Paks I-et, és közben fejlesztjük a napelemparkot. Eközben gázmezőket veszünk a világban. A következő ciklus végére előállíthatjuk a teljes magyar áramigényt – mondta, hozzátéve: „a kérdésre válaszolva: a rezsicsökkentés nem fenntartható, de mi képesek vagyunk fenntartani”.
Ezután az ukrán háború kérdéséről beszélt.
A NATO-csatlakozásunk óta a nyugati biztonságos világ keleti határa a mi keleti határunkon volt, 30 évig Ukrajna volt az ütközőzóna az orosz és a nyugati világ között. De a Nyugat úgy döntött, Ukrajnát a NATO-hoz csatolja – az oroszok ezt nem engedték, ebből lett a háború – mondta.
Nem látok más megoldást, minthogy a NATO és az Európai Unió nem húzódhat az oroszok határán.
Arról kell megegyeznünk, hogy a földterület, amit Ukrajnának hívunk, hogyan lesz ütközőzóna. Ennek az alternatívája a folyamatos háború
– fogalmazott. „Én házasságban élek csaknem 40 éve. Ott megtanultam: néha a béke fontosabb, mint az igazság.” – tette hozzá.
Brüsszelben ma haditanácsok vannak, mert Brüsszel vezetői eldöntötték: kerül, amibe kerül, háborúban le fogják győzni Oroszországot. Pénzt, fegyvert, katonát is küldenek, ez már le van írva ott.
A legnagyobb veszély, hogy elveszik a fiainkat katonának, és ott fognak állni Ukrajna földjén.
Az a veszély, hogy lesz egy brüsszelita kormány, és a fiataljaink egyszer csak ott fogják találni magunkat.
Ne engedjük , hogy egy Tisza-kormány a brüsszeli útra léptesse Magyarországot, aminek az a vége, hogy elviszik a fiainkat Ukrajnába katonának – mondta.
Az Európai Unió úgy döntött, hogy nincs pénze, de mégis finanszírozza a háborút. Ezt úgy csinálják, hogy hitelt vesznek fel és odaadják Ukrajnának. Most csütörtökön kiosztották a Bizottság tervét, amelyben le van írva, mindegy 800 milliárd dollárt akarnak adni Ukrajnának egy jóléti program keretében. És ez nem tartalmazza a katona kiadásokat, ami még 700 milliárd dollár. Tehát már 1500 milliárd dollárnál járunk, és ráadásul 2027-ig Ukrajnát be akarják lépteni az Európai Unióba. Ez nem a távoli jövő – mondta.
Ha nem állunk a sarkunkra, olyan adósságba kényszerítenek minket, amit még az ükonokáink is fizetni fognak.
Ezért a 2026-os választás egyik tétje, hogy belekényszerítik-e Magyarországot ebbe a pénzügyi adósrabszolgaságba – fogalmazott.
Ez ellen van a mi nemzeti petíciónk, amelynek a három kérdése arról szól, hogy nemet mondjunk miderre – mondta.
Ha Ukrana ma az Európai Unió tagja lenne, akkor az EU közvetlen katonai konfliktusban állna Oroszországgal. Nincs kőből a szívünk, de Ukrajnának kívül kell lennie minden szervezett együttműködésen, a NATO-n és az EU-n, mert az életveszély, ami folyamatos háborús fenyegeté. Ukrajnában mindig háborús veszély lesz a közeljövőben – mondta.
Nagy nemzeti összefogásra lesz szükség, hogy Magyaroszágot kívül tartsuk a háborún
– mondta. Ez ügyben most lépések és döntések következnek – fogalmazott.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
