A koronavírus-járvány uralta a napirend előtti felszólalásokat az Országgyűlés hétfői ülésén. Az ellenzék nem elégedett a kormány által bevezetett intézkedésekkel, a Fidesz–KDNP szerint azonban a kabinet mindent megtesz, amit módjában áll. Az azonnali kérdések órájában a miniszterelnököt „vehette célba” az ellenzék.
Napirend előtt Tordai Bence (Párbeszéd) a Fidesz és az Orbán-kormány „perverz újraelosztási politikáját” bírálta. Mint mondta, az Európai Bizottság jelentése szerint a kormány nagy mértékben növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket, a gazdagok még gazdagabbak lesznek, a szegények pedig még szegényebbek, míg az átlagmagyar nem tud ötről a hatra lépni.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a felszólalást úgy értékelte: a képviselő lesajnálja az ország teljesítményét, holott 2010 óta 1,3 millióval csökkent a szegénységnek kitettek száma, és negyedére csökkent a mélyszegénységben élők aránya. Eközben több mint 800 ezerrel többen dolgoznak többen és a minimálbér is megduplázódott – hangsúlyozta.
Pedagógus-béremelés
Hohn Krisztina (LMP) napirend előtt arról beszélt: a kormánynak be kell látnia, hogy nem elég a 10 százalékos pedagógus-béremelés, nemcsak inflációkövetésre van szükség, hanem valódi bérfejlesztésre. Azt szorgalmazta, hogy a pedagógus bértáblát kössék a minimálbérhez. Felhívta a figyelmet arra: GDP-arányosan ma alacsonyabbak az oktatási kiadások, mint 2010-ben.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára válaszul közölte, 2010 után, amikor először lehetőség nyílt béremelésre, akkor a kormány elsőként a pedagógus életpályamodellt dolgozta ki, amely
több évre elosztva, összesen 50 százalékos béremelést jelentett.
Ezzel szemben – folytatta – 2010 előtt, az LMP mai szövetségesei 15 ezer pedagógust tettek utcára, a maradóktól pedig elvettek egy havi bérnek megfelelő összeget, és 300 helyen megvonták a diákoktól a helyben tanulás lehetőségét. Az államtitkár a pedagógusok életpályamodelljét méltatta és beszámolt az iskolaigazgatók fizetésemeléséről is, felhívva a figyelmet arra, hogy az LMP ezt nem támogatta az Országgyűlésben. Jelezte: a kormány ma 660 milliárddal költ többet az oktatásra, mint 2010-ben, és ebből több mint 335 milliárd forint béremelésre fordítható.
Koronavírus
Arató Gergely (DK) azért bírálta a kormányt, mert véleménye szerinte nem megfelelően tájékoztatja az embereket a koronavírussal kapcsolatban a megbetegedésről és a karantén esetén szükséges teendőkről, valamint öt nap alatt sem sikerült létrehoznia egy honlapot.
Mi lesz, ha a tényleg komoly baj lesz?
– tette fel a kérdést. Hangsúlyozta, a DK nem akar pánikot kelteni, ugyanakkor nyugtalanítónak tartják, hogy az Olaszországból közúton érkezőket nem ellenőrzik. Aggasztónak nevezte azt is, hogy a mentők, a háziorvosok és a kórházak eszköz-, pénz- és a emberhiánnyal küzdenek évek óta. Azt is közölte, hogy a DK olyan törvényjavaslatot nyújt be, amelynek elfogadása esetén a karantéban lévők is megkapnák a fizetésüket és „sárga csekkek miatt sem kellene aggódniuk”. Azt is javasolta, hogy a kormányzati kommunikációra félretett összegeket csoportosítsák át a koronavírussal kapcsolatos tájékoztatásra és felkészülésre.
Dömötör Csaba államtitkár arra figyelmeztetett: a koronavírus olyan ügy, amely nemzeti összefogást igényel, azonban
egyes pártok hisztériakeltésre használják a témát.
Felsorolta a kormány eddig tett intézkedéseit és jelezte: a kabinet folyamatos tájékoztatást ad az interneten, ingyenes zöld számon, valamint az elmúlt időszakban közel 50 alkalommal álltak a nyilvánosság elé. Köszönetet mondott az egészségügyi és rendvédelmi dolgozóknak, illetve minden állami és nem állami alkalmazottnak, akik azon dolgoznak, hogy a koronavírus Magyarországon a lehető legenyhébb következményekkel járjon.
Korózs Lajos (MSZP) a koronavírussal kapcsolatban úgy értékelt:
pánikra nincs ok, de aggodalomra van.
Hangsúlyozta: biztosítani kell a megfelelő eszközöket, anyagi forrásokat és humánerőforrást is, annak érdekében, hogy gátat szabjanak a járványnak. Felvetette, hogy Romániában jelenleg 200 ember van karanténban, akik jellemzően Magyarországon keresztül utaztak haza, és úgy vélte, a kormány csak kommunikációban jeleskedik, de a tárgyi, anyagi feltételeket nem biztosítja a járványra való felkészüléshez.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára is megerősítette, hogy Magyarországon jelenleg nincs koronavírussal fertőzött beteg, ugyanakkor közölte: ha hazánkban is megjelenik a fertőzés, akkor a szükséges feltelek megvannak, hogy ez ne terjedjen tovább és a magyar emberek biztonságban legyenek. A kórházakat, az orvosi kamarát és háziorvosokat is tájékozatták, ahogyan a parlamenti pártok is napi tájékoztatást kapnak és rendelkezésre állnak a szükséges eszközök, anyagi források is – emlékeztett.
28 + 10 pont
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője felszólalásában kiemelte: két hónapja még nem gondolták volna, hogy a migrációs nyomás mellett Európának egy olyan kihívással kell szembe néznie, mint a Kínából kiinduló koronavírus. Jó hírnek nevezte, hogy Magyarországon nincs még érintettje, a rosszabbnak, hogy a környező országok adatait tekintve, kicsi az esély, hogy el lehet kerülni. A magyar kormány megtesz mindent, hogy megvédje az emberek egészségét, nemcsak követi, és végrehajtja a WHO ajánlásait, hanem ezen túl is tesz intézkedéseket.
Kitért az operatív törzs 28 pontos akciótervére, és azt mondta: ezek tartalmazzák a határátkelők, repülőterek szűrési mechanizmusait, a vasúti társaságok megelőző intézkedéseit, a védőszerelések gyártására vonatkozó feladatokat. Értetlenségének adott hangot Arató Gergely felszólalása miatt, és felidézte, hogy a DK tavaly a költségvetéshez olyan módosító javaslatokat nyújtott be, amely az országvédelmi alapot megfelezte volna, és a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szánt forrást lenullázta volna.
Kocsis Máté három feladatot jelölt meg:
szükség esetén az Országgyűlés bármilyen javasolt törvénymódosítást kész napirendre venni, akár rendkívüli eljárásban. Fontosnak tartotta, hogy ne alakuljon ki pánik, különösen ok nélkül. Ebben óriási felelőssége van minden politikai szereplőnek és a médiának egyaránt, a politika színterén se legyenek olyan bírálatok, amelyek alkalmasak álhírterjesztésére – rögzítette. A belügyi tárcát kérik, tegyen javaslatot adott esetben miként lehet ezt megfékezni, ha elterjedne. Szintén fel kell lépni azok ellen, akik nyerészkednek a hatástalan gyógyászati termékeken – tette hozzá.
Orbán Balázs parlamenti és stratégiai államtitkár kiemelte: eddig sikeresen védekeztek, de fel vannak készülve arra is, ha a vírus megjelenik. A 28 pontos akcióterven túl, azt a 10 pontos felhívást, amit a lakosság felé fogalmaztak meg. Ez tartalmazza, hogy kérik, az emberek ne utazzanak fertőzött területre, ha mégis, akkor regisztrálják magukat a konzuli szolgálaton. Az operatív törzs folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzetet, és
ha szükség van rá, akkor további intézkedéseket foganatosít.
Az országos tisztifőorvos és a Nemzeti Népegészségügyi Központ folyamatosan dolgozik, felkészítette a kórházakat és a háziorvosokat, a Szent László Kórházban megfigyelés alatt 18-an vannak, közölte.
Kérdések órája
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt kérdezte,
hogyan tudják fertőtleníteni a vasúti kocsikat, ha ideér a koronavírus?
Kifogásolta, hogy a MÁV-hoz olyan fertőtlenítőt szállított egy cég, amelyről kiderült, hogy nem tartalmaz megfelelő hatóanyagot. Lesz-e következménye ennek, érdeklődött.
Fónagy János, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára válaszában közölte, a MÁV folyamatosan tartja a kapcsolatot a szükséges egészségügyi szervekkel és az operatív törzzsel. A vasútállomásokon rendelkeznek a védekezéshez szükséges készletekkel, amelyekből szükség esetén újakat is rendelhetnek, és az utasokkal érintkező dolgozók is egészségügyi egységcsomagot kaptak, kézfertőtlenítővel, szájmaszkkal és gumikesztyűvel.
„Áldatlan állapotok”
Bana Tibor (Jobbik) úgy fogalmazott a parlamentben, hogy a Volánbusz Zrt.-nél olyan áldatlan állapotok uralkodnak, amelyek az utasok és a dolgozók életét veszélyeztetik. A politikus
túlhajszolt sofőrökről, életveszélyes járművekről, heti hatvan vagy hetven munkaóráról és meghamisított menetlevelekről beszélt.
A képviselő felszólalása végén többek között a dolgozók bérfelzárkóztatását, a vezetési és pihenési időkre vonatkozó jogszabályok betartatását és az elavult buszok lecserélését követelte.
Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár azt felelte, hogy a Volánbusz Zrt. a járművezetőket a vezetési és pihenőidőre vonatkozó hatályos jogszabályok és a kollektív szerződés rendelkezései alapján foglalkoztatja. A cég minden autóbusza megfelel a jogszabályok által előírt feltételeknek – emelte ki.
Azonnali kérdések órája – a miniszterelnököt faggatták
Jakab Péter (Jobbik) az azonnali kérdések órájában úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor egy olyan országról beszél, ahol soha nem volt még ilyen jó az élet, mint most. Ám „ezt az országot úgy hívják, hogy Svájc, ön viszont Magyarország miniszterelnöke” – mondta a kormányfőnek, megjegyezve: Magyarországon él az EU második legszegényebb nemzete, a kormánya pedig a második legkorruptabb. A Jobbik elnöke szerint
Orbán Viktor „elveszítette a kapcsolatot a valósággal”. „A sas szálljon le, és nézze meg a verebeket”
– kérte Jakab Péter, aki szerint nem „konzultálgatni” kell, hanem ki kell menni a nép közé, és meg kell nézni, hogyan élnek az emberek.
A kormányfő úgy reagált: Magyarország 2010-ben pénzügyi csődbe jutott, és a Jobbik mostani szövetségesei vitték csődbe. Tízmillió ember 2010 óta azért küzd, hogy amit a Jobbik szövetségesei elkövettek, sikerüljön semlegesíteni – közölte, majd úgy fogalmazott:
„a klímaválság elérte a Jobbikot, olvadásnak indult, mint a jéghegy”
. A Jobbikból kilépőknek az nem tetszik – mondta –, hogy nem szeretik a pártelnök „gyurcsányista irányvonalát”, mert „bolsevik típusú leszámolások és a nemzeti, értékelvű politizálás teljes feladása történik”. A kormány és az ország hangos szidalmazása helyett inkább kapják össze magukat, amíg nem késő – üzente Jakab Péternek.
A jobbikos politikus erre azt felelete: „a dunaújvárosi jéghegynél erőteljes léket kapott a fideszes Titanic”. Hozzátette: az elmúlt tíz évben Magyarország annyi pénzt kapott az EU-tól, amennyiből csodákat lehetett volna tenni, fel lehetett volna készülni például a közelgő gazdasági válságra és a koronavírus hatásaira. A nemzeti konzultáción ne „propagandaanyagot” küldjenek, hanem egészségvédelmi tájékoztatót – szólított fel.
A miniszterelnök viszonválaszában gratulált az új dunaújvárosi képviselőnek, ez a siker – jelezte – felhívja a figyelmet arra, hogy a Jobbik a Gyurcsány-féle baloldallal szerezte a mandátumot. Idézte Jakab Péter korábbi szavait, miszerint „ne gondolja, hogy nekem annyira egyszerű mondjuk, Dobrev Klárával egy színpadon állni, igenis akkor nyelnem kell nagyokat, meg ki kell lépnem a komfortzónámból„.
„Jó nyeldeklést kívánok önnek (…),
és csak arra hívom fel a figyelmet, hogy amikor eljön az igazság pillanata, és ön lesz az utolsó Jobbik-párttag, aki elhagyja a székházat, ne felejtse el lekapcsolni a villanyt” – zárta válaszát.
Vályogházból egyetemre
Harangozó Tamás (MSZP) egy 1989-es interjúból idézett, amelyben Orbán Viktor arról beszélt, hogy egy faluszéli vályogházból indult az élete, majd gimnazista, egyetemista lehetett. „Ön szerint (…) egy olyan országot épített az elmúlt tíz évben, ahol egy faluszéli vályogházból bárki el tud menni egyetemre?” – kérdezte a kormányfőt. Azt is mondta, hogy ma
„szinte a zsidótörvények időszakát idéző hangulatkeltés” zajlik a cigánysággal szemben.
Orbán Viktor erre azt mondta: az MSZP azon gondolkodjon el, hogy egy olyan párttal van szövetségben, amelynek az alelnöke a zsidó származású képviselők és kormánytagok összeírását javasolta. A fiatalok esélyeiről a miniszterelnök úgy nyilatkozott: 2010 után egy olyan Magyarországon élünk, ahol a nehéz helyzetből induló fiataloknak jóval több esélyük van, mint 2010 előtt.
Harangozó Tamás úgy reagált: a miniszterelnöknek fogalma sincs arról, milyen országot vezet.
A kormányfő viszonválaszában kiemelte: míg 2010-ben 3,6 millió ember dolgozott az országban, addig ma 4,5 milliónyian.
Magyar egészségügy kontra járvány
Arató Gergely (DK) azt kérdezte, hogyan fog megbirkózni a magyar egészségügy a koronavírus-járvánnyal, amikor sokmilliárdos adóssága van a kórházaknak, ahonnan 971 orvos hiányzik. Arra is választ várt, miért rekesztik ki a szegény sorsú diákokat az oktatási rendszerből például a tankötelezettségi korhatár leszállításával, tandíjakkal és a szakképzés rendszerének „tönkretételével”.
A miniszterelnök a koronavírus ügyében azt felelte: még nincs ilyen fertőzés Magyarországon, de nagyon valószínű, hogy lesz, ezért fel kell rá készülni. Ez azonban alapvetően szakmai kérdés, az ellenzék viszont politikát csinál belőle – tette hozzá. A kormány felkészült, az operatív törzs felállt, a szakemberek teszik a dolgukat,
„képesek leszünk arra, hogy amikor ideér a fertőzés, akkor azt majd kezelni tudjuk”
– közölte, kérve az ellenzéket is az egészségügyi dolgozók és döntéshozók támogatására.
A DK képviselője szerint a választókat nem nyugtatja meg a miniszterelnöki reagálás, mert nem válaszolt arra, hogyan biztosít a kormány megfelelő feltételeket a „tönkretett egészségügynek”.
Orbán Viktor viszonválaszában azt mondta: 2003-2009 között, a baloldal kormányzása idején, egyedül Magyarországon csökkent az egy főre jutó egészségügyi kiadás az egész OECD-térségben. A Gyurcsány-kormányok alatt 600 milliárd forintot vettek el az egészségügytől, 16 ezer aktív ágyat számoltak fel, 6 ezer egészségügyi dolgozót bocsátottak el, és a baloldali kormány volt az is, amely bevezette a tandíjat, „amit nekünk egy népszavazással kellett megsemmisíteni” – sorolta.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
