A miniszterelnök a Kossuth rádióban kezdte pénteki munkanapját; a vele készült interjúban szó esett Európa biztonsági helyzetéről az orosz–ukrán háború árnyékában, a magyar kormányfő hét eleji római és a jövő heti washingtoni látogatásról, a magyar gazdaságpolitikáról, illetve a 14. havi nyugdíj bevezetés részleteiről.
(Cikkünk frissül.)
Orbán Viktor a beszélgetés elején arról beszélt, hogy új fegyverrendszereket mutatnak be a világ nagyhtalmai, és ezek egyre hatákonyabb. Egy fegyverkezési verseny keződpontján vagyunk – tette hozzá. Két analógia van a mostani helyzetre: az egyik az első, a másik a második világháború előtti helyzethez hasonlítható. „Az én megfejtésemhez az első vikágháború előtti helyzethez áll közel, mivel akkor sem akart senki nagy háborút, de végül belesodródtak abba” – mondta a kormányfő.
Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió vezetői nem mindig érzékelik a helyzet kockázatait, és bizonyos lépések összeállhatnak egy veszélyes eleggyé, ami aztán berobbanhat. Szerinte olyan szavak hangzanak el, amit el sem hinnénk.
„Ha egy pisztolyt kiteszel a színpadra, régi színpadi szabály, hogy az el fog sülni”
– fogalmazott.
„Európa most a háború felé tart a nyilatkozatok alapján. Akik ezeket a mondatokat mondják, azok nem mérik fel a szavaik súlyát. Éppen ezért mondom azt a magyaroknak, hogy mi egy kedvezőtlenre forduló esetben is a béke oldalán maradunk, ezért kulcsfontosságú a magyar jövő szempontjából, hogy békepárti kormánya legyen az országnak” – emelete ki Orbán Viktor, kitérve arra is, hogy annak kikényszerítése, hogy a nagyhatalmak racionális magatartást kövessenek , Magyarországnak nincs elég ereje.
A kormányfő szerint ma az európaiak akarnak háborút, és nyíltan beszélnek az oroszokkal való konfliktusról. „A helyzet rosszabb volt egy évvel ezelőtt, mert akkor még az amerikaiak is a háború oldalán voltak, ráadásul az oroszok is bizonyos feltételek esetén hajlandóak lennének a tűzszünetre. „Az európaiak és az ukránok akarnak továbbra is háborút. Aki azt hiszi, hogy ebben a háborúban katonai győzelmet tudnak aratni, azok tévednek – mondta Orbán Viktor, aki szerint jelenleg egy befagyott frontvonal látható Ukrajnában, idézi a Mandiner.
A miniszterelnök szerint az Európai Unió és az USA vitájában az európaiak „héják”, míg az amerikaiak békét akarnak, és Brüsszelnek valójában nincs saját pénze. Hozzátette, hogy az EU 7 éves pénzügyi tervében a források egy része Ukrajnának jutna, ehhez azonban hitelt kell felvenniük, amelynek a kamatterhe az adófizetőkre nehezedne. Orbán Viktor szerint Donald Trump béketeremtő kísérleteinek legnagyobb ellenzője a háborút támogató koalíció.
A miniszterelnök a belső politikai és spirituális tényezőkre is kitért. A XIV. Leó pápával való találkozójával kapcsolatban elmondta, hogy a Vatikán továbbra is a béke spirituális központja, és a pápa megerősítette, hogy a helyes úton járnak. Hangsúlyozta a közelgő választások jelentőségét, ahol szerinte békepárti kormányokat választanak Csehországban és Szlovákiában – írja az Index.
A közelgő amerikai látogatással kapcsolatban kiemelte, hogy nem csupán találkozókról van szó, hanem szinte „magyar napot” szerveznek Washingtonban, ami a két ország kapcsolatának ráncfelvarrását és potenciális gazdasági együttműködését is elősegítheti. Hozzátette, hogy hónapok óta dolgozik azon, hogy az amerikaiak képesek legyenek elképzelni a közép-európai térképet. Neki is van három térképe az irodájában, például olyanok, ahol az EU, az USA vagy Kína van középen. Szerinte fontos, hogy mások szemével is lássuk a világot, és a kétoldalú kapcsolatok a legfontosabbak, hogy a magyar–amerikai kapcsolatokból kézzelfogható előnyök származzanak.
A miniszterelnök kiemelte, hogy a magyar gazdaságnak elengedhetetlen az energiakérdés rendezése. Szerinte Magyarország tengerpart nélkül kiszolgáltatott az energiaútvonalaknak, ezért alkalmazkodni kell ezekhez. Egy befektetőnek látnia kell az energiaárakat, amelyek fontos költségtényezőt jelentenek, és miközben az amerikai befektetők kivonulnak Európa más országaiból, Magyarországon folyamatosan érkeznek beruházások – emelte ki.
Orbán Viktor a gazdaságpolitikáról is beszélt. Szerinte a baloldali politikusok azt gondolják, hogy ha a gazdaság stagnál, az államnak spórolnia kellene. Ő úgy látja, hogy a gazdaságpolitikának nem csupán a számokról kell szólnia, hanem az emberekről, és ezt hasonlóan értékeli a jogászi munkához: van, aki csak a betűket látja, és van, aki az embereket. Hangsúlyozta, hogy
Magyarországnak szüksége van gazdasági tudásra, de szerinte nincs szükség „közgazdászokra”.
Elmondása szerint a baloldali javaslatokkal az a baj, hogy kipróbálták, és nem váltak be. Hivatkozott a Bokros-csomagra, amely szerinte óriási problémákat okozott. Kiemelte, hogy ezt a megközelítést el kell felejteni, mert csak bajt hozhat, és javasolta, hogy a baloldali tanácsokat tisztelettel fogadják, de végső soron azt kell tenni, ami az embereknek jó.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy nem fog spórolni az állam, és meg kell érteni, miért nem nő a magyar gazdaság. Szerinte a növekedés 0–1 százalék körül alakul, ami a költségvetésnek 400–500 milliárd forintot jelent, ami nagy összeg. Szerinte jó lenne, ha a növekedés elérné a 3 százalékot. Az eurózóna gazdaságára is 1 százalékos növekedést jósolnak, amit a háborús helyzet befolyásol. Hozzátette, hogy amíg tart a háború, nem lehet számítani érdemi növekedésre, és bár a háború megszűnése esetén nem feltétlenül lesz olcsóbb a kenyér, de a keresetek nőhetnek.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
