Az illiberális politika helyes, csak más szót kellene kitalálni helyette – mondta Orbán Viktor, aki a 30. Bálványosi Szabadegyetemen elmondott beszédében többek között arról beszélt, miért legitim az illiberális demokrácia, miért gyűlölik őket a liberális ellenfeleik, de arról is, hogy miért hálás, amiért nem jutottak az SZDSZ sorsára.
Németh Zsolt vezette fel Orbán Viktor beszédét szombaton Tusnádfürdőn. Németh külön köszöntötte a helyszínen Kásler Miklóst, Gulyás Gergelyt, Martonyi Jánost, Semjén Zsoltot és Varga Juditot.
Ezután székely viccel vezette fel a beszédet. Arra, hogy miről fog Orbán beszélni, azt tudja mondani, ami a régi viccben is szerepel. ("Miről beszélt a pap a templomban?" "Hát a bűnről" "És mit mondott róla?" "Ellenezte") Németh szerint tehát Orbán az ország helyzetéről beszél majd.
Magyarország és Erdély képviseletében lenne itt a helye Orbán Viktornak és Tőkés Lászlónak is – mondta Németh Zsolt. A szabadság, amit 30 éve kiharcoltunk, a legmélyebb kincsünk. “Az igazság szabaddá tesz, erről szólt az elmúlt 30 év.”
Ezután Tőkés László vette át a szót, aki üdvözölte, hogy Varga Csaba hegymászó megmászta a 4. legmagasabb hegycsúcsot, valamint a K2-t megmászó Suhajda Szilárdot is köszöntötte. Aztán elkezdett a globális háttérhatalomról beszélni, amely az európai keresztény identitást akarja felszámolni. Büszkék lehetünk arra, hogy Magyarország nem enged Brüsszel és New York nyomásának, és Orbán Viktor a nemzeti és európai önvédelmi küzdelem élén jár – üzente a református püspök.
Tőkés beszélt az elmúlt 30 évről, arról, hogy Romániában sem volt tényleges rendszerváltás. Arról is beszél, az úzvölgyi temető története azt mutatja, Székelyföld ostrom alatt áll.
Arról is beszélt Tőkés László, hogy az RMDSZ önös érdekek miatt lemondott egy Európai Parlamenti mandátumról, így már nem három, csak két EP-képviselő jutott ki. Bírálta az RMDSZ-t, amelynek saját érdekének képviselete a legfőbb, nem az embereké, és szerinte a NER-modellt kellene Erdélyben is követni.
A közönség nagy tapssal köszönti ezután Orbán Viktort, aki – egy szóban összefoglalva az érzéseit és gondolatait – azt mondja, hogy megtiszteltetés volt, hogy 30 éven keresztül mindig itt lehetett a táborban és Tőkéssel együtt tudott beszélni. Megköszönte Tőkésnek az EP-ben végzett munkáját, az RMDSZ-nek is gratulált a 2 megszerzett mandátumhoz, tudja, kutya nehéz körülmények között érték el az eredményt. (Vagyis: amiért Tőkés bírálta, ő azért dicsérte az RMDSZ-t.)
Orbán azt mondta, 20, de legfeljebb 30 percet kapott Németh Zsolttól a beszédre. Egy mondatban próbálta összegezni 30 év tapasztalatát: az a jó, hogy ez a 30 év mögöttünk van és nem előttünk. A közönség nevet.
Az elmúlt 30 év feladata az volt, hogy megtaláljuk-e vagy kitaláljuk-e a nemzetnek a modern korban a fennmaradáshoz szükséges új létformáját – mondja a miniszterelnök. Ez nehéz volt, de most bizakodóan, tervekkel teli tarisznyával, erősödés érzésével ülünk együtt – mondta, hozzátéve: megfelelő magaslatból nézve látszik, hogy ez nem természetes állapot, hanem csoda.
A SZDSZ drámája
A feladat az volt, hogy kivívjuk az ország szabadságát – erre mentek rá a diákéveink -, aztán tőkés piacgazdaságot és demokratikus jogi és politikai intézményrendszert kellett építeni. Ez volt 1990-94 között, nevezzük ezt liberális rendszerváltásnak – mondja Orbán.
Utána az volt a feladat, hogy a visszatért utódcsapatokat legyőzzük, de nem polgárháborúban – utal a miniszterelnök a szocialista párt 1994-es választási győzelmére, és hozzátette: a nemzetközi térben is le kellett őket győzni, ez 1994-2010 között zajlott. Természetesnek tűnik, hogy ez sikerült, de ott az SZDSZ drámája, figyelmeztet Orbán: adjunk hálát, hogy nekünk nem ez jutott. Mikor a liberális rendszerváltás történt, ez a nemzedék nem kapta meg a kormányzás lehetőségét, és később sem, majd elfogyott a tér az ő politikai nemzedékük elől – mondja Orbán a szabad demokratákról, vagyis a 68-as nemzedékről beszélve.
Kőműveskanál a kezükben
Mikor túl voltunk az első liberális rendszerváltáson, és legyőztük a szocialista utódcsoportokat, egy második rendszerváltás előkészítésének kellett nekiállni, fogalmazott Orbán, 2010-ben az új nemzeti rendszert kellett bevezetni – ezt építették 2006-10 között – és kiépíteni lépésről lépésre úgy, hogy a tömegtámogatás fennmaradjon. Úgy éltük meg az elmúlt 10 évet, hogy kőműveskanál és kard volt a kezünkben, a nemzetközi elfogadottsággal meg kellett küzdeni, a támogatásokat vissza kellett verni – mondta a miniszterelnök.
Ez volt a 30 év, kérdés, képesek lennénk-e erre még egyszer, ha ismét fiatalok lennénk – tette fel a kérdést Orbán, majd hozzáfűzte, erre nem tudja a választ, de az ilyen kérdések mindig kockázatosak. Személyes példával nevettetett: 30. házassági évfordulóján megkérdezte a feleségét, szokás ilyenkor újra megkérni a kezét, mit szól hozzá. Ne kockáztass! – mondta a felesége.
A fő kérdés, hogy van-e erő a következő 15 évhez – mondta Orbán. Azt is elmondja, hogy a legproduktívabb felnőttkornak (primetime-nak) a felén vagyunk túl, "most jön az esti nagy film". Mit is fogunk látni, az a kérdés? Filozófiailag közelítve a történelemnek van célja, mi viszont rájöttünk arra hogy nem az időnek kell célt tulajdonítani, hanem a saját életünknek kell értelmet adni – mondja a miniszterelnök. Innen nézve: a mi nemzedékünk történelmi lehetőséget kapott a magyar nemzet megerősítésére. Igazságtalanul nehéz küzdelem ez. Írva van, hogy senkit sem próbál meg erőn felül. Ma a magyar nemzet birtokában van azoknak a képességeknek, amivel meg tudja magát védeni és független tud maradni.
Egy csipetnyi Soros
Magyarország ma biztató pályán van, ettől függetlenül lehet és kell is jobban csinálni mindenkinek – mondta Orbán Viktor. A biztató pályán maradást szerinte kívülről fenyegeti veszély, a következő egy évben az történik, mondta, hogy ezeket a támadásokat elhárítjuk, megvédjük Magyarországot.
Az első támadást elhárítottuk, abban öltött volna testet, hogy alkalmatlan embereket választanak az uniós testületek élére – fogalmazott Orbán Viktor, azt mondja, "Soros György jelöltjeit mindenhol elgáncsoltuk, megakadályoztuk, hogy ideológiai gerillákat helyezzenek fontos posztok élére, bizottság élére is gyakorlatias szemléletű, 7 gyerekes családanyát sikerült megválasztani".
Ám a harcnak még nincs vége, mondja Orbán, szerinte két dolog biztos: az Európai Bizottságnak, mely oly sok támadást indított Magyarország ellen, vissza kell térnie az alapszerephez, a szerződések őreként kell viselkedni, ugyanis ez nem politikai testület, nem dolga, hogy politikai támadást intézzen, ennek véget kell vetni.
Orbán szerint az uniós csúcsjelölti rendszer nem múlt ki, csak visszakerült a helyére. A politikai irányvonalát nem a Bizottság határozza meg, és a stratégiai döntéseket amúgy is a Tanácsban kell meghozni. A győztes párt elnöke az EP elnöke legyen, ne a bizottságé, utóbbinál a miniszterelnökök, vagyis a Tanács döntsön – mondja Orbán.
Az elmúlt 5 évben súlyos hibák voltak az EU-ban – tér rá Orbán a migráció és a gazdaság területére. Ezt kell kijavítani a következő 5 évben. A bizottságnak ki kell vonulnia a migráció témaköréből, létre kell hozni a belügyminiszterek tanácsát, minden jogkört és teendőt oda kell terelni. A gazdaság már bonyolultabb, Orbán Viktor szerint a gazdasági önsorsrontás útját járjuk, nem nyújt elég jó teljesítményt. Az európai szocializmus helyett vissza kell térni a versenyképes európai gazdaság eszméjéhez. A sikeres gazdaságokat nem szabad támadni, támogatni kell. Munkanélküli alapjövedelem nem kell, helyette munkahelyek és adócsökkentés kell – mondja a miniszterelnök. A bürokratikus szabályokat le kell építeni, nem kellenek megszorítások, migránsok helyett európai családoknak kell pénzt adni – mondja Orbán.
A gazdaságra nehéz idők jönnek
De minimum kétséges, hogy ezeket a hibákat ki tudjuk-e javítani a következő 5 évben – mondja a miniszterelnök. A gazdaságra nehéz idők jönnek, ezek nagyon nehezek lesznek személyes véleménye szerint. A gazdaság tovább lassul, sőt, el is akad, fel kell készülni, hogy a legfontosabb nyugat-európai partnerek nem úgy növekednek majd, ahogy kellene – mondta a magyar kormányfő. Új útvonalat kell tervezni ’20-21-re, erre már volt példa az első gazdaságvédelmi akciótervvel – mondja Orbán, aki szerint valamikor jövő tavasszal – ha igaz a helyzetértékelés – kell egy második akcióterv, 2020 őszén pedig egy harmadik gazdaságvédelmi akcióterv is jöhet, amelyeknek versenyképesség-javító tartalommal kell bírniuk, és ezeket még ki kell dolgozni.
Nem szabad a finnek szemébe nevetni
Lesznek csaták jogállamiság kérdésében is, ide jó idegek kellenek, főként ahhoz, hogy ne nevessük el magunkat, például mikor az EU soros elnökségét betöltő finn barátainkkal fogjuk értékelni a helyzetet – mondja Orbán, ott ugyanis nincs is alkotmánybíróság, az alkotmány védelmét egy parlamenti bizottság látja el. "Képzeljék el, itthon mi lenne ebből." Vagy ott az akadémia az oktatási minisztérium felügyelete és irányítása alatt áll. "Képzeljék el, mi lett volna, ha itthon az oktatási miniszterhez telepítjük a jogot – ez nem lesz így, Kásler Miniszter úr, de képzeljük el" – viccelődött Orbán, aki szerint éppen ezért kell jó idegrendszer ahhoz, hogy a finneknek udvarias válaszokat adjunk majd.
Még egy komoly kérdésre kitért Orbán, a Fidesz-KDNP néppárti tagságára, amiről azt mondta, még várni kell, hogy tisztázódjon a helyzet. A Néppárt szerinte csak ősszel dönt arról, milyen jövőt akar magának.
Miért illiberális? És miért lehet demokrácia?
Ezután megint arról beszélt a miniszterelnök, hogy milyen az ország képe: nemzetközi értelmezés szerint liberális demokráciáknak kell működniük, ebből liberális birodalomnak kell kiépülnie. Innen nézve nyilvánvaló, hogy Magyarország valami mást csinál. De mit? Erre a kérdésre adandó választ lehet a filozófia irányából közelíteni, és a gyakorlati politika felől is. Mi volt az örökség, amit 2010-ben a választásokat megnyert erőknek kezelni kellett? Kevesen fizettek adót, öngyilkosság hosszú és kényelmetlen formája volt ez – mondta a miniszterelnök. A második probléma, hogy az eladósodás maga alá temetett mindenkit, kilátástalan adóssághelyzetet örököltek meg. Közösség kulturális identitása hanyatlik, nemzethez tartozás eltűnik. A határon túli közösségeken folyamatos asszimilációs nyomás van, a rendőrség, hadsereg leépült.
Arra kellett választ adni, hogy a problémát lehet-e a liberális demokrácián belül kezelni. Nem – volt a válasz. A piacgazdaság kereteit, a demokráciát fenn kell tartani, de máshogy kell a társadalmat szervezni. Itt jött arról a vita, mi ez. Sorolja a különbséget a liberális és illiberális vagy nemzeti demokrácia között: a közösség és az egyén egymáshoz való viszonyát új alapokra helyezték. Ezen a ponton köszönetet mondott Sólyom Lászlónak.
A liberális felfogásban az egyéni teljesítmény magánügy, nem eshet erkölcsi megítélés alá. Egy nemzeti rendszerben az az egyéni teljesítmény érdemel elismerést, ami a közösség érdekét szolgálja. Az első példa a sportteljesítmény Orbánnál, amely egyéni teljesítmény, de a közösség magáénak érzi.
Öngondoskodás, munka, saját egzisztencia megteremtésére való képesség, adófizetés, tanulás, családalapítás, gyermeknevelés, nemzeti önreflexióban való részvétel, amit támogatnak, erkölcsileg magasabb rendűnek tartanak. Ez egész más, mint ami ’90-ben létrejött.
A legérzékenyebb kérdés az illiberális szó
Egyén és egyén viszonylatában is újak az alapok az új rendszerben – vélte a kormányfő, aki szerint egy liberális rendszerben mindent szabad, ami mást nem sért. Ami most nálunk van, más erkölcsi iránytűt követ. Nem ez a helyes definíció, hanem hogy amit nem akarsz, hogy neked cselekedjenek, te se tedd a másikkal. És amit magadnak kívánsz, azt tedd a másikkal.
A legérzékenyebb kérdés az illiberális szó – mondja Orbán, aki azokat a nyomorult, óvatoskodó vitákat látja, amikről a Gyalog galopp jut eszébe, amikor a lovagoknak nem szabad kimondani egy szót, holott ki kéne mondani. Ugyanez a helyzet az illiberális szóval. A liberálisok kialakították azt az értelmezést, hogy az il-liberális fosztóképző, a nemzet csak álcázza magát demokráciának, holott nem az.
Liberális demokrácia csak ott lehet, ahol előtte keresztény kultúra létezett. A liberális demokrácia addig volt életképes, míg megvoltak a keresztény értékei, az elmúlt 20 évben radikálisan megváltozott a tartalma – mondja Orbán. Létrejött egy illiberális állam és egy valódi politikaelméleti modell, egy sajátos kereszténydemokrata állam.
Miért gyűlölnek bennünket?
Már csak az a kérdés, hogy az ellenfelek miért gyűlölnek minket. Mikor bennünket támadnak és kritizálnak, nem vitatkoznak, hanem gyűlölnek – mondta Orbán, aki szerint régi kommunista taktikai tanács, hogy vádold meg ellenfeled azzal, amit te csinálsz, ezért mondják, hogy mi gyűlöljük őket. Holott nem így van – mondja. Szerinte arra vezethető vissza a liberálisok feléjük áradó gyűlölete, hogy míg a világrend egyik helyes felfogása, hogy legyenek szabad államok, járják a saját útjukat, alakítsák ki az együttműködés rendjét, addig egy másik szerint kell hogy legyen egy hatalom, ami alatt egyesíteni lehet az európai népeket, egy nemzetek felett álló erő. Birodalmi jelleg ez, használhatnánk az imperialista jelzőt, de nem tesszük – mondja Orbán, aki szerint a kommunistákra volt jellemző ez a gondolkodás.
A kormányfő szerint tehát miközben régen sokféle demokrácia volt, most már – ellenfelei értelmezésében – csak liberális lehet, mert az európai liberálisok úgy gondolják hogy van a kezükben egy tézisrendszer, ami megbékélést, jólétet hoz majd az embereknek. Ez mondja meg, mit és hogyan szabad gondolni, mit kell elutasítani, mi nem fér össze a liberális eszmékkel. A világon mindenhol, de EU-ban különösen a kapcsolatokat a lazán szerveződő üzleti kapcsolatok mintájára kell alakítani – ezt gondolják a liberálisok. Innen érthető meg, miért támogatják a migrációt, és miért Soros György (sic!) hálózata szervezi. Csak akkor lehetsz szabad, ha meg tudsz szabadulni a keretektől – ez az elképzelésük. Ennek van antitézise, amit ő illiberálisnak hív: van többség, tiszteletben kell tartani. Az állam nem lehet közömbös a kultúrával, családdal szemben, és hogy miféle népek tartózkodnak a hazában.
Orbán szerint tehát azért gyűlölnek minket, mert azt hiszik, posztnacionalista, posztkeresztény időszakba kell átvezetni az emberiséget, ehhez új modell kell. Az egyetemes üdvözülést propagáló elmélet csak akkor működik, ha egységes. Ha ellenállásba ütközik, akkor gyűlölettel reagálnak rá. Kis makacsságot sem tűrnek meg, mert ha az bemutatja, hogy máshogy is lehet, akkor az egyetemes tan hamis.
Új szót kellene kitalálni
Milyen jövője lesz az illiberális demokráciának? – teszi fel a kérdést a miniszterelnök. Erre még nincs pontos kérdés, de mindenhol azok a pártok szerepeltek jól az EP-választásokon, akiket a liberálisok ágyúval lőttek – legalábbis Orbán Viktor az olasz és lengyel példát hozva így látja. Szerinte az illiberális demokrácia elképzelése helyes, csak új szót kellene kitalálni. Az illiberális politika értelme nem más, mint a keresztény szabadság, és annak megvédése, és a politika arra törekszik, hogy megőrizzen mindent, amit a liberálisok megvetnek.
Az előttünk álló 15 évet azzal töltjük el, hogy szembeforduljunk a liberális korszellemmel és internacionalizmussal. Magyarországot csak így tudjuk megerősíteni – mondta Orbán.
Álmodunk vagy ébren vagyunk? Valóban lehetséges-e, hogy egy 10 milliós ország az EU-ban a liberális korszellem alatt kimásszon az adósságcsapdából, elutasítsa a migrációt, védje a családot, megteremtse a keresztény szabadságrendjét. Lehet-e ezt túlélni és sikerre vinni? Igen, lehet, de csak ha bátrak és összetartóak vagyunk, most kell a vitézség – ezzel zárta beszédét Orbán.
Lesz-e csok Erdélyben?
Ezek után a látogatók kérdéseire válaszolt a miniszterelnök. Arra a kérdésre, hogy kiterjesztik-e családvédelmi akciótervet a határon túlra, azt mondja, a nemzetépítés korszakában vagyunk, a kérdés indokolt, de nagy különbség van a nemzetegyesítés és építés között. Nemzetegyesítés lelki bátorság kérdése, nehéz is volt. A nemzetépítés egy kijelentéssel nem valósul meg, aprómunka. Kérdés, hogy mi terjeszthető ki a határon túlra: az ütemezés a legfontosabb, csak akkor lehet kiterjeszteni a csokot, ha megvan a hazai anyagi vagy politikai támogatás. Ma még nincs meg sem a politikai sem a gazdasági támogatása annak, hogy bevezessék.
Orbán a hatalomfelfogásáról is beszél egy kérdésre válaszolva, szerinte az nem más, mint a közös cselekvés képessége. Rá kell venni a magyarokat, hogy közös cselekvésekben vegyenek részt, de ezt erőből nem tudja megtenni. Az úzvölgyi ügyben tárgyalás folyik a románokkal, állította, hozzátéve, hogy ő nem tud politikai kategóriában beszélni arról, ami történt, mert nem érti, hogy juthat embereknek eszébe az, hogy akármilyen vitát kegyeletsértő módon rendezzenek. Így a megoldás sem politikai természetű.
Orbán elmondta, nem fogják hazaárulónak bélyegezni azokat baloldali EP-képviselőket, akik "demonstratívan bejelentve, provokatívan" a fideszesek ellen szavaztak. Ezzel ugyanis csak felülértékelnék őket, ezért ő csak annyit mond, vacak kis dolog ez, ócska politika, hogy valaki abban leli örömét, hogy más magyart elgáncsoljon.
A rejtett erőforrások munkába állítása
A magyar foglalkoztatási arányról is beszélt a miniszterelnök, azt mondta, belül vannak még tartalékok, 6-8 százalékos munkaképes közösség, amely nem dolgozik (ezért rejtett erőforrások… a szerk.). Hogy hogyan tudjuk őket munkába állítani, az komoly kihívás. Orbán Viktor azt mondta, szeretné meggyőzni a magyarokat arról, hogy kerüljék el azt a helyzetet, hogy bizonyos minőség alatti munkára kívülről hozunk munkaerőt. Lelki értelemben is van jelentősége annak, hogy az országban felmerülő munkát képesek legyenek a magyarok megoldani – mondja Orbán, hozzátéve, hogy nem támogat semmilyen külföldről történő munkaerő-beáramlást (ekkor néhány tízezer Magyarországra importált ukrán hangos csuklásba kezdett a szalagok mellett – a szerk.). Bár a törvényben meghatározott mértékig el tudja ezt fogadni: a betöltetlen álláshelyek mértékéig lehet ideiglenesen munkavállalást kiadni, de nem lehet hagyni, hogy állandó helyzet jöjjön létre, és bizonyos munkákat kívülről jöttekkel végeztessenek el, mert külföldi példák alapján aki ideiglenes munkavállalóként érkezett, ott marad, és még a családja is jön. Ezért kell itthon minden munkát magyaroknak elvégezni, és azt meg kell becsülni.
Zárásként azt mondja, nem szabad félni, bátran ki kell állni amellett, amit ő keresztény szabadságként definiált, és akkor “győzni fogunk.”
(HVG nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »