Képmutatónak nevezte Orbán Viktor a nagykövetek előtt a francia és az osztrák kormányt. Szerinte itthon kiszűrik a “fasiszta állatokat”, míg Franciaországban robbantgatnak, mégis mindig Magyarországgal szemben vetik be a fasiszta kártyát. A kormányfő szerint az itt élő muszlim közösséggel sincs probléma, örülnek a körúti kebabosoknak, de nem szeretné, ha emelkedne a számuk.- írta a vs.hu
A menekültkrízissel kapcsolatos álláspontját ismertette Orbán Viktor hétfő reggel a Külgazdasági és Külügyminisztériumban a külföldre akkreditált nagykövetek előtt. Másfél órás beszédében a kormányfő összefoglalta, amit a témáról az elmúlt napokban elmondott.
A miniszterelnök nyár végén, kora tavasszal rendszeresen tart értekezletet a nagyköveteknek, ezeken készíti fel őket, hogyan képviseljék az ország érdekeit. A beszéd végén a nagykövetek kérdéseket is tehetnek fel. A rendezvényen ellenzéki politikusok is részt szoktak venni.
HAZUG FRANCIÁK, OSZTRÁKOK
„Képmutató világban élünk, a képmutatásban több száz éves lemaradásunk van” – mondta a magyar kormányt bíráló osztrák és francia nyilatkozatokról. Szerinte a francia külügy úgy támadja a magyar kormányt a kerítésépítés miatt, hogy a francia kormány felavat egy kerítést – ezzel a Calais-nál fennálló helyzetre utalt. Az osztrákok azt mondják, többen érkeznek hozzájuk Magyarországról, mint amennyit a magyar kormány mondott, pedig Ausztriából még többen mennek tovább Németországba. “Kiderült hogy nem igaz, amit mondanak, őket ez nem zavarja” – mondta Orbán.
A miniszterelnök elmesélte, hogy néhány hete zsidó kulturális fesztivált tartottak a fővárosi Kazinczy utcában. Nem kellett fémdetektoros kapun átmenni, hogy kiszűrjék a „fasiszta állatokat”. Franciaországban ezt szerinte csak óriási biztonsági intézkedéssel lehetne megtenni, mert „berobbantják a kaput”. Gyalázatosnak nevezte, ha Magyarországgal szemben a külföldön bevetik a fasiszta kártyát. Tűrhetetlennek nevezte, hogy emiatt rendszeresen magyarázkodniuk kell. Mintha egy gyereknek az iskolában minden nap bizonygatnia kéne, hogy nem lopott édességet a boltban – mondta.
Orbán számon kérte, hogy a német sajtó milyen alapon kritizálja a kormányt, miközben ott menekülttáborokat gyújtottak fel. “Mondunk mi olyat, hogy ez azért történt, mert annak történelmi okai vannak?” “Nem mondjuk, mert nem igaz”; Magyarország fejére mégis szélsőjobbos hagyományokat olvasnak, mondta Orbán.
Szerinte a lengyelek, a csehek, a szlovákok sokkal bátrabban reagálnak, amikor ilyesmivel vádolják őket. A kormányfő szerint ennek történelmi okai vannak, a második világháború, a kommunista múlt miatt visszafogottabbak a magyarok. A nagyköveteket arra kérte, az ilyen vádak esetén úgy reagáljanak, hogy menjenek el a falig.
Kitért arra is, hogy számos nyugati lap, uniós tagállam bírálta a magyar hatóságokat, amiért nem voltak emberségesek a Keletinél a men
ekültekkel. Szerinte az nem működik, hogy az emberek leülnek valahova, és oda kérik az orvost, az ellátást. „Ez abszurd dolog”. A rendőrök világszínvonalon teljesítették a kötelezettségüket, „tiszteletet érdemelnek, hogy erőszak nélkül kezelték a helyzetet”.
ORBÁN MÉGSEM ZÁRJA KI A KVÓTÁT?
A kormányfő bírálta, hogy a nyugati kormányok úgy avatkoztak be Líbiában és Szíriában, hogy nem számoltak azzal, ez milyen menekülthullámot indít el. Igaz, hozzátette, Magyarország is része ennek a nyugati nemzetközi közösségnek. Nehezményezte, hogy nem hallgattak Silvio Berlusconi korábbi olasz miniszterelnökre, akinek pénzügyi, gazdasági megállapodása volt Líbiával. Ennek része volt az is, hogy Líbia pénzért cserében garantálta, nem kell tartani az innen érkező menekültáradattól Európának, mondta Orbán.
A miniszterelnök szerint néhány ország felkészült a menekültekre. Megemlítette az Egyesült Államokat, Ausztráliát, Izraelt, az Öböl-államokat, amelyek előre közölték, hogy nem fogadnak be senkit. Szerinte csak egy szereplő, az EU nem készült fel erre a helyzetre. Semmilyen terv sem létezik a válsághelyzet kezelésére, nincs európai terv – mondta.
Egyetlen terve van az EU-nak, de csak a helyzet következményeit akarja kezelni. Ez a kvótarendszer, amely az EU-ba érkezőket osztaná szét arányosan a tagállamok között. A miniszterelnök azt mondta, először a külső határokat kell megvédeni, utána lehet beszélni a kvótákról. A magyar álláspont nem zárja ki, hogy a kvótáról a későbbiekben beszéljünk, de amíg a határokat nem védjük meg, addig nem érdemes erről tárgyalni – mondta. Szerinte politikai szinten erről egyelőre nem érdemes erről beszélni, szakértői szinten lehet. Orbán korábban ennyire nyíltan nem célzott arra, hogy elfogadhatónak tartja a kvótát.
Orbán javaslata, hogy az EU hozzon létre egy pénzügyi alapot, megegyezve a menekültkérdésben érintett országokkal, például Törökországgal, hogy ott helyben tudják kezelni a helyzetét. Erre azért van szükség, mert aki egyszer bejött az EU területére, annak visszaküldése rengeteg emberi konfliktussal, szenvedéssel jár, és több pénzbe is kerül. “Ki fog innen százezreket, milliókat visszaküldeni, ki fogja ezt vállalni?” – tette fel a kérdést.
IRÁNYÍTOTT ÚJSÁGÍRÁS?
Hosszan részletezte, hogy Nyugat-Európában nincs egyetértés a menekültkérdésről, elválik egymástól a nép és a politikai elit akarata. Szerinte ezt a különbséget el lehet fedni “irányított újságírással”. „Ne mondja nekem senki, hogy ott nincs irányított újságírás”. Szerinte a nyugati társadalmak úgy épülnek fel, hogy
“ heteken keresztül a lapok, tévék segítségével lehet olyan politikát folytatni, amelyet a nép nem támogat.
Az olyan fejletlen demokráciában, mint amilyen Magyarország, ezt nem lehet megtenni, Magyarországon nem lehet eltávolodni a néptől – mondta.
Előhozta a bevándorlásról szóló nemzeti konzultációt. Szerinte azért szilárd a bevándorlásról szóló magyar kormányzati álláspont, mert nyolcmillióból egymillió magyar elmondta a konzultáció során, hogy mit gondol a kérdésről. Ezzel demokratikus módon stabilizálták a kormányzat véleményét ebben a kérdésben.
JÓ A KEBABOS A KÖRÚTON
A magyar kormánynak nem szabad minősítenie, hogy a Franciaország úgy döntött, 8-10 százalékos muszlim közösséggel akarnak együtt élni. A németek pedig törököket fogadtak be.
“Magyarország történelmi adottsága, hogy együtt él néhány százezer romával. Nekünk ezzel kell együtt élnünk, mi nem kérjük, hogy más éljen együtt velük.
Éppen ezért senkinek nincs joga azt követelnie Magyarországtól, hogy együtt éljen nagyszámú muszlim közösséggel.
“Semmi bajunk az iszlámmal, nem fogunk az iszlámot kritizáló álláspontot képviselni” – mondta. “Nem akarunk olyan vitákat vállalni, ami az iszlám természetéről szól.” Szerinte ezek a viták megrontanák az ország viszonyát az iszlám országokkal, példaként Törökországot, az Öböl melletti országokat említette. Ráadásul Iránnal is meg szeretné találni a kormány a hangot.
“Az itt élő muszlim közösséggel sincs bajunk, akik itt élnek, jó helyen vannak” – fogalmazott. Örülünk, hogy kebabosok vannak a körúton, szeretünk a kebabosnál bárányt venni húsvétkor. Orbán az itt élő iszlám közösséget értéknek tartja, őket nem szeretné kellemetlen helyzetbe hozni. Szerinte a muszlim közösséget nem kell növelni, a kormány nem akarja, hogy hirtelen radikálisan, külső nyomás hatására megnőjön a számuk.
Orbán szerint számos jótéteményt követtek el, amivel nem büszkélkedtek az elmúlt hónapokban. Azt mondta: százával, ezrével adtunk állampolgárságot keresztényeknek, többek között koptoknak.
HOGY KELL MONDANI PÍSZÍ MÓDON?
Hosszan részletezte, hogy a schengeni szabályok értelmében Magyarországnak kell megóvnia az EU külső határait. Hasonló helyzetben van Spanyolország, Olaszország, Görögország, Franciaország is. A schengeni szabályok szerint csak a kijelölt határponton, a hivatali órákban lehet átlépni a határt, amire a jelenlegi jogi helyzet alapján az illegális határátlépőket is figyelmeztetni lehetne.
Szerinte nem lehet egyszerre a hatályos szabályokra hivatkozni, és azt mondani, a jelenlegi helyzetben nem tartjuk be őket. Ez Schengen lebontásához vezethet, ahhoz, hogy beljebb lesznek a határok. De ez felőrli a bizalmat is; nem fogják elhinni egymásnak a tagállamok, hogy nem tudják megvédeni a határt. Példaként Görögországot említette, amely nem regisztrálja a menedékkérőket, ezért ez a feladat Magyarországra hárul. “Miért nem teszik meg a görögök? Nem tudják? Nem akarják?” Így megkezdődik a bizalom felőrlése – magyarázta.
A magyar kormány be akarja tartani a szabályokat, a baj az, hogy erre most nem képes. Szerinte azért, mert Szerbia és Magyarország között nincs fizikai határ, de ez most megváltozik. “Hogy kell mondani píszí módon? Ideiglenes határzár?” – mondta, mint ha nem jutna eszébe a megfelelő kifejezés. „Magyarul: kerítés” – tette hozzá.
Időhiány miatt nem volt idő arra, hogy csak egy kerítés épüljön fel, ezért egy magas és egy gyorsan építhető kerítés is készül. Szerinte nincs garancia arra, hogy a kerítés a kivezényelt katonákkal, határvadászokkal működni fog, de meg kell tenni mindent.
NE GYERTEK!
Orbán szerint a menekültek több ezer kilométert tettek meg gyalog, így nem lehet elkerülni, hogy az ember érzelmileg azonosuljon velük. De egyértelműen ki kell mondani: “ne gyertek!” Európa nem tud felelősséget vállalni azért, ami az úton történik velük. A menedékkérőknek üzenve úgy fogalmazott: “Ne kockáztassatok egy illúzió érdekében!”, “Ne gyertek!”, “Nem fogtok átjutni a határon, ezért ne tegyétek kockára a gyerekeitek életét!”.
Ezek az emberek nem a biztonságukért futnak. “Aki eljut egy török táborba, már biztonságban van, akik Görögországig eljutottak, már biztonságban vannak.” „Aki Ausztriába eljutott, az nem életéért fut”.
“ Ezek az emberek a német életet nézték ki maguknak.
Orbán szerint ennek semmi köze a biztonsághoz, ezért nem viszonyul a magyar kormány hozzájuk menekültként. “Ne engedjük, hogy a vizuálisan, érzelmek alapján döntsünk, akkor rossz döntést hozzunk, mert útra csábítjuk őket” – mondta a nagyköveteknek. Szerinte jobb, ha maradnak Törökországban, Szerbiában, Macedóniában. Ezért nem is nevezte menekültek őket, a beszédében végig bevándorlókról beszélt.
Kitért arra is, ha a menekültek ellátásából fakadó terheket a magánszemélyek vállalják, azzal gazdaságilag hasznos dolgot csinálnak. Ezek a terhek szerinte nem nehezedhetnek az államra, mert akkor a gazdaság nem fejlődne, veszélybe kerülnének a jóléti kiadások. Az embereknek maguknak kell felelősséget vállaniuk, nem az államoknak, “mert tönkretesszük a jóléti keresztény államokat” – mondta.
Beszéde elején külön köszöntötte Martonyi János volt külügyminisztert, az Országgyűlés külügyi bizottságát vezető Németh Zsoltot, Szili Katalin miniszterelnöki megbízottat, volt szocialista képviselőt, Kovács László egykori MSZP-s külügyminisztert. “A Jobbiktól van-e itt valaki? Nem jöttek el? Nem baj” – ironizált a kormányfő.
VS.hu
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
