Orbán titkosszolgálata az uniós intézmények ellen kémkedett – állítja egy nemzetközi oknyomozás. Nemzetközi sajtókoalíció – a magyar Direkt36, a német Der Spiegel, az osztrák Der Standard és a belga De Tijd – közös nyomozása először tárta fel, hogyan használta a magyar kormány az Információs Hivatalt (IH) uniós intézmények elleni kémkedésre.
A vizsgálat szerint tíz éve kezdődött az akciósorozat, amikor a magyar kormány egyre gyakrabban került szembe az Európai Bizottsággal. Ekkor az Információs Hivatal tisztjeit diplomáciai fedésben helyezték el a brüsszeli magyar Állandó Képviseleten (ÁK). Hivatalosan gazdasági ügyekkel foglalkoztak, valójában azonban EU-intézmények belső működését próbálták feltérképezni.
Az egyik kulcsfigura, akit a Direkt36 „V.” fedőnéven említ, diplomatafedésben dolgozott Brüsszelben. Források szerint uniós intézmények magyar alkalmazottait próbálta beszervezni, pénzért és titoktartási szerződésekért cserébe. Ezek a szerződések lényegében a magyar titkosszolgálat titkos munkatársává tették volna a beszervezett személyt.
A hírszerző hálózat 2017-ben bukott le, amikor a belga hatóságok gyanút fogtak, és V. tevékenysége kompromittálódott. A De Morgen úgy fogalmazott:
„Orbán kémjei olyan agresszív taktikákat alkalmaztak, amelyek példátlanok egy EU-tagállamban – inkább az orosz vagy kínai módszerekre emlékeztetnek.”
A hálózat működése 2015 és 2019 között zajlott, Várhelyi Olivér vezetése alatt, aki ma az Európai Bizottság bővítési biztosa. A belga külügyminiszter, Maxime Prévot, kijelentette:
„Az esetnek következményei lesznek. Belgium területén nem tűrjük a kémkedést.”
A Der Standard szerint a magyar akciók az EU-tagállamok közti bizalmat is aláássák, és azt mutatják, milyen mély a törés Orbán Viktor és Brüsszel között.
„Több mint egy évtizede Orbán a bajkeverő szerepét játssza az unióban. A magyar hírszerzés most információkkal próbálta pótolni a politikai befolyás hiányát”
– írja az osztrák lap.
A Der Standard szerint egyre több uniós partner tartja Magyarországot „megosztott lojalitású” országnak, amelynek megszerzett információi akár Moszkvában is landolhatnak.
A Direkt36 forrása szerint a hírszerzés nem a magyar nemzeti érdekeket, hanem az Orbán-kormány politikai-gazdasági hatalmát szolgálta.
A kémkedés egyik fő célterülete a médiaszabadság kérdése volt: a magyar ügynökök azt próbálták kideríteni, milyen jelentéseket vagy szankciókat készít elő a Bizottság a magyar sajtó helyzetéről, és lesznek-e magyar tagok az EU médiafelügyeleti testületeiben.
Bár a hálózat lelepleződött, V. karrierje nem tört meg.
2024-ben már a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) tudományos folyóiratában publikált, őrnagyként, a Nemzeti Információs Központ doktoranduszaként – annál a hatóságnál, ahol az összes magyar titkosszolgálat információi összefutnak.
A most nyilvánosságra hozott ügy Európában példátlan: egy uniós tagállam kormánya saját szövetségesei ellen kémkedett, miközben Brüsszelből továbbra is uniós forrásokhoz jutott.
Az oknyomozás újabb bizonyíték arra, hogy Orbán Viktor nemcsak politikailag, hanem hírszerzési szinten is különutas stratégiát folytat, ahol a hatalom megtartása minden más szempontot felülír.
Körkép.sk, Euronews.hu
Nyitókép forrása: SITA
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
