Az MSZP gyávának nevezte Orbán Viktort, amiért szerintük megfutamodott az olimpiai népszavazástól, a Jobbik az egészségügy fejlesztéséről értekezett, az LMP pedig az ügynöklisták feltárását kérte, és a paksi bővítés ügyét is a nyilvánosság elé vinné – erről beszéltek a képviselők az Országgyűlés hétfői, napirend előtti felszólalásán.
Gyávának nevezte Orbán Viktort és kormányát az MSZP-s Tóth Bertalan, amiért nem vállalták, hogy népszavazás döntsön az olimpiai pályázatról: napirend előtti felszólalásában a politikus azt mondta, nem az a szégyen, ha az emberek véleményt mondanak egy fontos kérdésről, hanem az, hogy már a visegrádi országokhoz képest is lemaradtunk.
Tóth Bertalan hozzátette, a háttérhatalmakkal való hadakozás helyett a kormány foglalkozhatna valódi problémákkal, így a paksi bővítés hitelével, ami szerinte 21 évre adósítja el az országot.
Kormányzati részről Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára válaszolt, riposztja szerint ha az MSZP-n múlna, még mindig az IMF-hitelt nyögnék a magyarok.
A paksi bővítésről beszélt az LMP részéről Schmuck Erzsébet: a képviselő szerint erről társadalmi döntés kellene szülessen, hiszen az embereket legalább annyira zavarja a rájuk készített beruházás, mint az olimpia terve.
Az LMP-s politikus egyúttal a kommunizmus áldozatairól is megemlékezett felszólalásában – és ennek kapcsán kérte az ügynöklisták titkosításának megszüntetését, mivel még mindig nem ismerjük a bűnösöket. Erre a felvetésre is Dömötör Csaba reagált: szerinte van annak egy bája, hogy az kéri számon a kommunista bűnöket, aki maga is komoly tisztséget viselt a kommunista rendszerben.
Schmuck ezt határozottan visszautasította, és hozzátette, egy időben tisztség nélküli KISZ-titkár volt, de MSZMP-tag soha.
Dömötör a paksi bővítés kapcsán még hozzátette, népszavazást arról lehet tartani, amit a jogszabályok engednek és kellő társadalmi támogatottsága van.
A kommunizmus áldozatairól emlékezett Harrach Péter, a KDNP elnöke: Szólt azokról az emberekről – az elkövetőkről -, akik a hatalom közelébe kerültek. Említést tett az állampárt azon egykori tagjáiról is, akik vagy meggyőződésből, vagy karrierizmusból léptek be a pártba, azt ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ő maga nem volt az állampárt tagja.
Felvetésére a szintén KDNP-s Rétvári Bence, az Emberi Erőforrűások Minisztériumának államtitkára válaszolt: emlékeztetett, hogy a Gulágra hurcoltak 800 ezer embert, közülük 200 ezren soha nem jöttek haza, de Kárpátaljáról minden ötödik magyart elvitték A kommunista diktatúra számos áldozatára mutatott rá, például arra: a diktatúrában 80 ezer ember jövőjét vágták el és másfél ezer civil szervezetet oszlattak fel.
A fideszes Hörcsik Richárd arról beszélt, hogy az európai parlament egyik bizottsága ma az alapvető jogok magyarországi helyzetéről tart vitát, most azonban nem a baloldal áll a „vádló szerepében”, hanem az Amnesty International, a Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság. Ezekről kijelentette: nem igazi civilek, hanem külföldi pénzből fizetett aktivisták, akiket ügynököknek nevezett.
Hörcsik szerint a felsorolt szervezetek Ahmed H. elítélt terrorista ügyén keresztül mutatnák be az emberi jogok magyarországi helyzetét, aki terrorcselekmények miatt tíz évre ítélték. Az ítélet ellen Soros György bevándorlást támogató hálózatának egyik tagszervezete tiltakozott. „Soros György határokon átnyúló birodalma elért Magyarországra is, és számos, magukat civilnek mondó szervezet kap pénzt azért, százezer szám szállítsák Európába a migránsokat” – fogalmazott.
Erre a felvetésre is Dömötör Csaba államtitkár válaszolt: mint mondta, a következő hónapokban is kemény vitákra kell számítani. A bevándorlás egyike lesz ezeknek, ami még egy ok arra, hogy a kormány kikérje az emberek véleményét a nemzeti konzultációban. Sorolta ezek kérdéseit, amely érinti az energiapolitikát, a migrációt vagy a külföldről támogatott politikai aktivistacsoportok átláthatóságát, mondván: nem tudható, mekkora összegeket kapnak külföldről.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
