Ennél izgalmasabbnak tűnik annak áttekintése, hogy a NER-ben meghirdetett elvek közül mit valósított meg Orbán és kormánya, és melyek azok az általuk kijelölt elvek, amelyet a kormánypártok is figyelmen kívül hagynak. Terjedelmi korlátok miatt csak szemezgetésre van lehetőség az Orbán által kreált szerződésből és azokból az ügyekből, amelyek az abban leírt elveket tették semmissé. Dőlt betűvel jelöltük a NER-ből kivett idézetet, amelyben főként a szocialista kormányzat nyolc évét ostorozzák, majd felvázolták, hogy ők mit csinálnának másként.
Itt olvashatják a jogszabályt.
Visszanyalt a fagyi
“Az elmúlt nyolc év rossz kormányzása engedte, hogy bűnszervezetek épüljenek be közpénzből fenntartott állami intézményekbe és vállalatokba.”
A Voldemortként hírhedtté váló fideszes országgyűlési képviselő, Mengyi Roland társaival a nyomozóhatóságok szerint arra készült, hogy szociális szövetkezeteknek uniós forrásokra pályázatokat írjanak annak reményében, hogy az elnyerhető összegeket tényleges teljesítés nélkül megszerezzék.
Az ügyészség Mengyit bűnsegédként különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletével és vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntettével vádolja. A fideszes politikus és társai a nyomozás adatai alapján félmilliárd forint költségvetési forrást akartak megszerezni. A pályázati kérelmeiket azonban formai hiba miatt elutasították, így nem jutottak hozzá a pénzhez.
2015-ben uniós területalapú támogatások jogosulatlan igénylése miatt bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt 84 ember – köztük a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) két volt vezető beosztású tisztségviselője – ellen emelt vádat az ügyészség. Utóbbiak, miután felfedezték, hogy az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatási rendszerben sok földterület után a jogosultak elmulasztják az igénylést, elhatározták, hogy további elkövetőkkel szövetkezve jogellenesen megszerzik ezeket a pénzeket. Csaknem 1,5 milliárd forintra adtak be igénylést, de „csak” 120 milliót tudtak a lebukásuk előtt lehívni az alapból.
Csak ülünk és röhögünk a közjó szolgálatán
A szocialista kormányok „Kiváltságosok, magánérdekek és bűnözők kezére juttatta az ország felemelkedésére szánt nemzeti forrásokat.”
„Az új társadalmi szerződés a megosztottság helyett együttműködést, magánérdekek érvényesítése helyett a közjó szolgálatát, közös nemzeti ügyeink erős és hatékony képviseletét követeli.”
„Olyan kiegyensúlyozott államra van szükség, amely mindenkit együttes cselekvésre ösztönöz. Erős államra, amely mindenekelőtt a közérdeket, nemzetünk érdekét szolgálja, nem egy kiváltságos szűk elit üzleti érdekeit.”
„A közbeszerzések rendszerének társadalmi-vállalkozói megítélése Magyarországon meglehetősen kedvezőtlen. A közvéleményt irritálja a részben a sajtóból, részben a vállalkozók saját tapasztalatai alapján kibontakozó negatív kép a visszaélésekről, a politikai szempontok érvényesüléséről, a korrupció miatt kialakuló túl magas árakról.”
A magánérdekek domináltak az Orbán-kormány elmúlt nyolc évében. A Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) összegezte, hogy a 2009-2016 között elköltött 14 ezer milliárd forintnyi közpénzt miként osztották el. Simicska és Orbán szakítását megelőzően és azt követően.
Összességében Simicska Lajos, Mészáros Lőrinc, Garancsi István, Tiborcz István és Habony Árpád tulajdonában vagy résztulajdonában lévő cégekkel 646 szerződést kötött az állam. 547 konktraktus révén 628,1 milliárd került ezekhez az érdekeltségekhez. Ez azt jelenti, hogy ennek az öt személynek a cégei jutottak az összes forrás huszadához a vizsgált időszakban. A központ adatai szerint a G-nap óta Simicska érdekeltségei rosszabbul szerepelnek a tendereken, mint a szocialisták időszakában. Az oligarchák tehát csereszabatosak.
A közjó szolgálata nem érvényesült sem a trafikjogok kiosztásában, sem a földpályázatokban, ahol a dohányüzlethez jutók körében jelentős számban vannak jelen a Fidesz számára kedves vállalkozók, s olyan családok maradtak üzlet nélkül, akiknek évtizedek óta ez jelentette a megélhetést.
Átrendezte a kormány a szerencsejáték piacot is. A játékautomatákat jelentős adóval terhelték és a kaszinókba száműzték, majd kiosztották a játékcentrumok üzemeltetési jogát. Megbízhatósági vizsgálaton a Fideszhez közeli Szima Gábor és a filmügyi kormánybiztos jutott kaszinóhoz. Andy Vajna még offshore érdekeltségeivel is jobb értékelést kapott, mint az állami tulajdonban lévő Szerencsejáték Zrt..
A földpályázatokon is sajátos módon érvényesült a közjó, Ángyán József több tanulmányt is írt a témában. A helyben élő családi gazdaságok helyett a Fideszhez közelálló tőkéstársaságok taroltak. 2013 szeptemberéig a 100 hektár feletti földterület bérleti jogához jutó 27 valódi tőkés társaság, az összes bérbe adott földterület közel 25 százalékát vitte el, és emellett pályázat nélküli megbízási szerződés útján többszáz állami birtoktest használatát szerezték meg.
Mi a fenének a parlament?
„Az államnak pártatlannak kell lennie. Nem ügyeskedhet, nem változtathatja kénye-kedve szerint a törvényeket és a szabályokat. Ha az állam részrehajló, és magánérdekek kiszolgálójává alacsonyodik, magánérdekek foglyává teszi a törvényhozást, akkor saját működésének értelmét számolja fel.”
A kaszinók, trafikok szabályozását már érintettük. A hirdetési piac átrendezése is ebbe a sorba tartozik, ahol a kormány a magánérdekeknek kedvezett. 2012-ben az Orbán-kormány a közlekedés biztonságára hivatkozva betiltotta az oszlopreklámok elhelyezését. A döntés legnagyobb kárvallottja a spanyol érdekeltségű ESMA volt, míg a konkurencia meggyengítésének leginkább a közterületi hirdetési piacon is érdekeltséggel rendelkező Simicska Lajos örülhetett.
2015 tavaszán a GAR-DAM Tanácsadó Zrt. egyedüli részvényessé vált az ESMA Spanyol-Magyar Reklám Zrt.-ben. Az üzlet hátterében Orbán egyik bizalmasa, a Videoton labdarúgóklub tulajdonosa, Garancsi István állt. A tulajdonosváltás után a parlament fideszes többsége átírta a jogszabályokat és kimondta, hogy már nem jelentenek veszélyt a közlekedésbiztonságra az oszlopreklámok.
2013 szeptemberétől kötelezték az üzletek egy részét online pénztárgép használatára. A kasszák bekötése az adóhatósághoz, a gépekhez szükséges SIM-chipet, a távközlési szolgáltatás szolgáltatása szintén Garancsi egy másik érdekeltségének, a 2012 végén alapított Mobil Adat Kft.-nek hozott hasznot. 2013-ban az értékesítés nettó árbevétele 89,3 millió volt, egy évvel később ugyanez a mutatója 1,5 milliárd fölé emelkedett.
Kisebb horderejű ügyekben sem riadtak vissza a kormánypártok attól, hogy újraírjanak egy-egy jogszabályt. A fideszesek kitalálták, hogy megtiltják a fegyveres erők korábbi tagjainak, hogy leszerelésüket követő öt évben elindulhassanak a választásokon. Amikor kiderült, hogy ezzel saját politikusukat, Borkai Zsoltot hozták nehéz helyzetbe, egyszerűen fogták, és megváltoztatták az alkotmánymódosítási javaslatot.
A dohánylobbi erősebb volt – így summázta a fideszes Balsai István 2011-ben, hogy elmaradt a dohánytermékek jövedéki adójának tervezett emelése, amiből 20 milliárdos bevétele származhatott volna a költségvetésnek. A trafiktörvény formálásában is jelentős szerepet vállalt a Continental Dohányipari Zrt. – ismerte el a sajtó nyomására Lázár János. Az említett cég tulajdonosa, Sánta János történetesen Lázár választókörzetéhez, Hódmezővásárhelyhez kötődik.
Nem mehet elszámoltatás nélkül? Miazhogy!
„Mindenkinek tudnia kell: a szocialisták kormányzásának lezárása nem mehet elszámolás nélkül. A múlt lezárásának feltétele a pontos, precíz és felelősségteljes elszámolás, ami nem jelenthet politikai leszámolást – hiszen a célja a törvényes rend helyreállítása és a törvények betartatása.”
Az elszámoltatás volt 2010-ben a Fidesz legnagyobb kampányblöffje. Elhasznált a kormány két elszámoltatási biztost. A szocialisták által – a fideszes kommunikáció szerint – kitalicskázott közpénzek nem kerültek elő, de még a talicska sem. Maga Kövér László is kudarcnak nevezte, amit elszámoltatásként felmutattak.
A kiváltságosok
„Az új kormány helyreállítja a közbiztonságot és a törvényes rendet, biztosítja a rend helyreállításához és az állampolgárok biztonságának megteremtéséhez szükséges erőforrásokat. Megszünteti a törvények felett állás kiváltságát, elszámoltatja az elmúlt nyolc év felelőseit.”
A fideszes többség a tulajdon elleni szabálysértési értékhatárt 20 ezerről 50 ezer forintra emelte, jelentősen kozmetikázva ezzel a rendőrségi statisztikákat. A törvények felett állás kiváltságát két eset is megvilágítja.
Az egyik a cigányság felzárkóztatását célzó Híd a munka világába program, amelyre 1,5 milliárdot különítettek el a költségvetésből. Az Országos Roma Önkormányzat korábbi elnökének, Farkas Flóriánnak kellett volna ezt végrehajtania. A gyanú szerint a források zöme eltűnt, az adóhatóság több mint két éve nyomoz költségvetési csalás miatt, gyanúsított nincs. A Fidesz újból stratégiai megállapodást kötött Farkassal, ami szinte kizárja annak lehetőségét, hogy jövő tavaszig elszámoltassák.
Közel 1 milliárd forintos kárt szenvedett el hazánk és az Európai Unió költségvetése a gyanú szerint Simonka György, a Fidesz Békés megyei országgyűlési képviselőjének tulajdonában lévő Magyar Termés TÉSZ Kft. tevékenysége miatt. A politikust védi a mentelmi joga. Eddig 11 érintettje van az ügynek, ketten előzetesbe kerültek.
Tesznek az ellenzékre
„A Nemzeti Együttműködés Rendszerének természetes része a mindenkori parlamenti ellenzék is. A parlamenti ellenzék a kormányzó többségtől eltérő véleményeket, szempontokat fogalmaz meg és képvisel, a nemzeti egységhez történő hozzájárulását elismerésnek kell kísérnie”.
2010-2014 közötti parlamenti ciklusban mindössze 2 ellenzék által benyújtott törvényt és 3 határozati javaslatot támogatott a kormánypárti többség. Tavaly az ellenzéki képviselők összesen 173 törvényjavaslatot nyújtottak be, de ezek közül egyet sem fogadtak el. A kormánypártok sportot űznek abból, hogy távol maradnak az ellenzék által kezdeményezett egyeztetésektől. Az utóbbi hónapokban pedig a Fidesz kommunikációja arra épül, hogy az ellenzéki pártok a haza ellenségeinek, Sorosnak és Simicskának a kegyeltjei.
Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke a következőket nyilatkozta a Magyar Hírlapnak ebben a témában: „Biztos vagyok benne, hogy egyeztetnek egymással, vagy ami ennél is rosszabb, ha az ellenzék már kitalálja Soros György gondolatait, és úgy működik, mint a „kis Soros Györgyök”. Soros a szabadon választott magyar parlamentet és a bizottságait akarja rángatni. Ezt az országot 2002 és 2010 között a nemzetközi pénzügyi körök, a bankok, a multik, az energiaszolgáltatók, a Gyurcsány-Bajnai-kormányok aktív közreműködésével szabályosan megnyúzták, az embereket kizsebelték. Mára viszont ebből összefogással, közös akarattal és erővel kilábaltunk. Az ország, a családok erősödnek, minden mutató rendben van. Az ellenzéknek most arra van megbízása, hogy ezt a sikert tönkretegye. Pedig mi, magyarok nagyon megszenvedtünk és megdolgoztunk ezért.”
Szembenézés helyett csak nézzük a lecsúszás
„A szegénység kiterjedésével fennáll egyes települések, térségek végleges leszakadásának veszélye, kisebb és nagyobb vidéki településeken jelenleg is nagyon komoly szociális feszültséggel kell szembenéznünk. A szegénység kiterjedése egyre több család számára jelentheti a mélyszegénységbe csúszást, amely jelentősen megnehezíti a szegénységből való kitörés lehetőségét.”
Négy magyarországi régió is az Európai Unió húsz legszegényebbje közé tartozik az Eurostat tavaszi adatai alapján. Az Észak-alföldi régióban az egy főre jutó GDP az uniós átlag 43 százalékát éri el, a Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon ez a mutató 45, míg a Dél-Alföldön kicsivel jobb, 48 százalék.
Az Európai Unió 263 fejlesztési régióra tagolódik, hét található Magyarországon. Versenyképesség tekintetében a 2016-os adatok alapján Magyarország valamennyi régiója rontott a korábbi helyezésén. A legjobban rangsorolt Közép-Magyarország sem éri el az uniós átlagot.
Láthatatlan az átláthatóság
„A tanulás-munka kiemelkedési útját kell választhatóvá tenni, és a cigányság társadalmi beilleszkedésének lelki és fizikai akadályait kell lebontani. A felzárkóztatást szolgáló pénzek felhasználását teljesen átláthatóvá kell tenni.”
Csak annyit mondunk: Farkas Flórián.
Az atomizált baloldal a NER megbuktatásával, lebontásával igyekszik mozgósítani a választókat. Ahogy a fenti példák mutatják, a nemzeti együttműködés rendszere 2010 nyarán, születése pillanatában kimúlt. A NER-rel hadakozni nem több mint a politikai impotencia elfedésének szerény kísérlete.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
