Domokos Endre Jánossal, a magát két évvel ezelőtt feloszlató Pax Hungarica Mozgalom volt vezetőjével készített interjút a Mandiner Szálasiról és eszmerendszeréről, a zsidókról és az úgynevezett holokausztról, Jézus származásáról, valamint arról, hogyan lopta el a Fidesz a szélsőjobb témáit és üzeneteit.
– A hungarista ideológiára nem volt kereslet, érdeklődés hiányában a mozgalom feloszlott. A tagság radikálisabb akciózást akart, és csalódtak?
– Így két év távlatából jó és igazolható döntésnek tartom a Pax Hungarica Mozgalom feloszlatását. Nem igazán maradt számunkra tér. Ha ugyanazt mondjuk, amit mindig is mondtunk, tíz vagy húsz évvel ezelőtt, arra ma mindenhol azt sütik rá, hogy fideszes vagy. És nekem az kicsit ciki, ha ugyanazt mondom, mint az Orbán. Ha a kormány az üzeneteink nagy részét beemeli a saját kommunikációjába, akkor azzal mi valahogy feleslegessé válunk.
– De Orbán eszméi nem fedik le Szálasi eszméit, márpedig a Pax Hungarica egyik alapvetése az volt, hogy Szálasi ideológiája időtálló, minden korban alkalmazhatóak az eszméi…
– És ez így is van.
– …de a tagság mégis elpárolgott, nem volt erre társadalmi igény. Ezek szerint mégsem volt annyira zseniális ideológus a volt nemzetvezető?
– Hát, Szálasi egy maradandó eszmerendszert alkotott. Az általa alkotott ideológia a magyar alkotmányos hagyomány szerves folytatása. Ha nem jöttek volna közbe forradalmak, a világháború, ha a szerves fejlődésbe nem rontottak volna bele külső körülmények, akkor valószínűleg ebbe az irányba fejlődött volna tovább a közjogi gondolkodás, a magyar nemzet- és állameszme, hiszen a legtöbb gondolat, amelyre Szálasi eszmerendszere épült, nemhogy a reformkorban, de már a középkorban ismert volt. Ha felütjük Werbőczy Hármaskönyvét, ott is azt olvassuk, hogy az állam törvényeit az isteni örök törvényre kell alapozni, ellenkező esetben erejüket vesztik. Tehát a történeti magyar alkotmányosságnak is van egy erkölcsi alapja, aminek a szerepét a demokratáknál a nemzetközi jog tölti be, de a nemzetközi jognak nincs abszolút ereje, abszolút tekintélye. Ami pedig a természetes erkölcsi törvénynek van, mivelhogy azt a kinyilatkoztatásban az isteni tekintély is megerősíti.
– A Pax Hungarica a nyilas mozgalom szellemi örökségét felvállalta. De ez egy nagyon nehéz örökség: a nyilas rezsim idején magyar állampolgárokat öltek meg vagy hajtottak nyugat felé a biztos halálba, faji alapon. Ráadásul a nyilas kormány egy idegen, megszálló hatalom kiszolgálója volt. Ezt a terhes örökséget önök tisztázták magukban, amikor beleálltak, hogy a hungarizmust életben tartsák?
– Nézze, ilyen örökséget minden eszmerendszerhez lehet, csak a legtöbb eszmerendszerhez nem illik társítani. Ma Európában és a nyugati világban a liberalizmus valamilyen formája az uralkodó ideológia, ezért a liberalizmus születéséről, múltjáról, a kézéhez tapadó tengernyi vérről nem illik beszélni. De ha egy demokrata találkozik egy hungaristával, bármilyen téma is kerül szóba, azonnal előjön a Dunába lövetés, a holokauszt és a hatmillió áldozat.
– Igen, de a liberálisok elszámolnak majd a saját múltjukkal, a francia forradalom guillotine-jával; önöknek pedig arra kérdésre kell válaszolniuk, hogy választott elődjeik, a nyilasok milyen bűncselekményeket követtek el.
– Ahhoz képest, hogy Szálasi egy korlátozott szuverenitású államnak volt a kormányfője, hiszen Magyarország megszállt ország volt akkor, ő, amit meg tudott tenni a saját hatáskörében, azt megtette. Azt tudjuk, hogy 1944 november végén leállíttatta a gyalogmeneteket, amiért a németek nem veregették meg a vállát. Arról is vannak levéltári iratok, hogy Szálasi különmegbízottat nevezett ki vizsgálatra, amikor a magukat nyilasnak mondó fegyveresek kegyetlenkedéseiről hírt kapott. Szálasi Ferenc parancsára állíttatták fel a két gettót is Budapesten. A gettóban vitathatatlanul rossz körülmények voltak, zsúfoltság volt, kevés volt az élelmiszer, gyenge volt az orvosi ellátás, de akik oda bementek – és Szálasi nem engedte, hogy a gettót felszámolják –, azok túlélték a háborút, hogy aztán Szálasi kivégzésén ünnepelhessenek.
– A nyilasok viszonya a zsidósághoz jól dokumentált. Most is ilyen a viszony? Hiszen a Pax Hungarica vezetői, önök, beszédeikben gyakran nevezték a holokausztot „áltudományos mítosznak”, „korunk legnagyobb dogmájának”.
– A holokauszt a nyugati világban kezdi egy államvallás jegyeit magára ölteni. Ha egy tudományosnak mondott tételt büntetőjogi paragrafusokkal kell körülbástyázni és csendőrökkel kell őriztetni, nehogy valaki vitatkozzon róla, nehogy valaki azt mondja, hogy nem ennyi meg annyi, akkor az már nem tudományos igazság, hanem hittétel, amiben kötelező hinni. Én egyébként még olyan holokauszt-tagadóval nem találkoztam, aki az egészet kategorikusan tagadta volna.
– És ön milyen holokauszt-tagadó?
– Hát, nevezzük úgy, hogy holokauszt-relativizáló vagy holokauszt-szkeptikus. És itt nem magára a történelmi eseményre gondolok, hanem arra a hit- és legendavilágra, amelyet a holokausztipar felépített köré, elsősorban azért, hogy a saját létjogosultságát alátámassza; másodsorban azért, hogy az Istenétől elfordult, vallástalan zsidóságnak egy új identitásképzőt kreáljon, ami a judaizmust képes valamennyire pótolni. A holokausztra egy komoly iparág települt, ezt szépen leírja a Finkelstein-könyv (Norman G. Finkelstein: A Holokauszt-ipar – a szerk.), anélkül, hogy magát a történelmi eseményt vitatná, mégis holokauszt-tagadónak kiáltották ki a szerzőt. Az államoktól, nagyvállalatoktól kizsarolt pénzt egyébként nem a valódi túlélők kapták, hanem különböző zsidó szervezetek híztak rajta, a túlélőkre hivatkozva. A dolog az identitáspolitika mellett tehát elsősorban a pénzről és a jelenkorban elkövetett bűnök, túlkapások igazolásáról, mindenféle kritika elfojtásáról és dehumanizálásáról szól. Amit a holokauszt-ipar kötelező jelleggel, kétely és vita nélkül hinnünk rendel, az sok esetben a józan észnek is ellentmond. Sok ember van, aki a kételkedése miatt börtönben ül, főleg Németországban. Például olyan, hogy elment Auschwitzba, megvizsgálta a gázkamrákat, és látott egy helyiséget, amelynek fa ajtaja volt. Ez hogy lehet? Ha valaki Columbo felügyelő módjára kérdéseket tesz fel, hogy nekem ez nem megy a fejembe, és ezért lecsukják, az szerintem egy alapító mítosz védelmezése, nettó boszorkányüldözés.
– Akkor, hogy világos legyen: volt holokauszt, volt zsidók tömeges, szisztematikus megsemmisítése vagy sem?
– Épeszű, gondolkodó ember nyilvánvaló, bizonyítható dolgokat nem von kétségbe, mint például a munkatáborok létezését. Ahogy azt sem, hogy ezekben a táborokban a rossz körülmények, a hiányos ellátás, az őrszemélyzet brutalitása és a különböző járványok (amelyek főleg a háború utolsó szakaszában tizedelték a foglyokat) következtében rengeteg ártatlan ember meghalt. Viszont az ő tragikus és megengedhetetlen haláluk köré szőtt összeesküvés-elméleteket – például a wannseei konferencia – nehéz komolyan venni. Én az összeesküvésben nem hiszek – pedig Adorno szerint kéne, de úgy látszik, én atipikus fasiszta vagyok –, sem a tervszerűségben, mert mindkettő ellentmond a logikának, és egyik sincs kielégítően bizonyítva. Ha már büntetni akarnak valamit a holokauszttal kapcsolatban, akkor – a spanyol jog mintájára – büntessék a holokauszt igazolását, mivel a szkepticizmussal ellentétben az valóban egy amorális álláspont.
– Ha az időközben megszűnt hungarista mozgalom mégis létezne és hatalomra kerülne, akkor mit tennének a zsidókkal? A hungaristák arra jutottak, hogy a magyarok és a zsidók, illetve a cigányok nem képesek együtt élni, ezért a zsidók és a cigányok kitelepítése a megoldás. Kitelepítenék őket most is Magyarországról?
– 2019-ben élünk, számításba kell venni elég sok körülményt. Az Európai Unió közepén élünk, olyan államok vesznek körül minket, amelyek hasonló igában nyögnek, mint mi. Tehát ezt a mai világban nemcsak nem praktikus, de nem is igazságos így megoldani. Egy felelős politikai erő nem kényszeríthet egy egész embercsoportot válogatás nélkül távozásra, mert egyrészt igazságtalan, másrészt olyan nemzetközi retorziókra számíthat, amivel épp a saját népének okozna helyrehozhatatlan kárt. Olyan országot kell építenünk, ahol a tehetség és becsületes munka az érvényesülés egyedüli legitim módja, és a pártpolitikát felváltja a hivatásrendi képviselet. Egy ilyen államberendezkedéshez a zsidóság tisztességes része gond nélkül alkalmazkodni tudna, akik pedig a zavarosban szeretnek halászni, létfeltételeik beszűkülésével nyilván önként távoznának, és mi nem tartóztatnánk őket.
– Ha ez a hozzáállásuk a zsidósághoz, és az állt a szabályzatukban, hogy zsidó ember nem lehetett tag, csak egy hitvalló keresztény, akkor van egy ellentmondás: ha Jézus be akart volna lépni a Pax Hungaricába, akkor zsidó származása miatt elutasították volna…
– Ez mondjuk elég manipulált kérdés. A tévedés ott van, hogy a második isteni személlyel kapcsolatban nemigen szoktuk használni a múlt idejű létigét. Jézus nem VOLT zsidó. Nem a „zsidón” van a hangsúly, hanem a „volt” szón.
– De ha örökkévaló, akkor most is zsidó. Testben támadt fel.
Szent Pál apostol azt írta, hogy test szerint Izraelből származik a Megváltó, mivelhogy így tudta beteljesíteni azokat az ószövetségi jövendöléseket, amelyek egészen a Teremtés könyvétől Izajás prófétán át egyenesen rá mutattak. És a zsidók ennek ellenére nem ismerték fel őt, ahogy Szent János írta: „a sajátjába jött, de az övéi nem fogadták el”. Amikor megpróbáljuk belegyömöszölni a Megváltót a mi véges emberi kategóriáinkba, ez szerintem eredendően marhaság, mert a lényegétől próbáljuk megfosztani. És mindegy, hogy milyen nemzethez akarjuk odaláncolni, tehát amikor valaki arról akar győzködni, hogy Jézus pártus herceg volt, azt éppúgy orvosi esetnek tartom. Ugyanúgy egy faji vallás részévé akarják így tenni az egyetemes Istent. Ő nem a zsidók Istene, vagy a magyarok Istene, ő a világmindenség Istene.
– Ha már a hitnél tartunk, a hungarizmusnak mintha nemcsak evilági, hanem transzcendens céljai is lennének, az esküjükben szerepel ez a Szálasi-mondat: „a krisztusi erkölcsi világrend gyakorlati megvalósításának harcos eszköze a hungarizmus”. Ez nem egy szerepzavar? Ez nem az egyház dolga?
– Nem, nem. Az erkölcsi világrend tanítása, az az egyház dolga. Az egyház funkciója, hogy a társadalom lelkiismerete legyen, Krisztust kell képviselnie a társadalom felé.
– És a hungarista állam – ha létrejönne – mit nyújtana a társadalom számára?
– A gyakorlati megvalósítás azt jelenti, hogy az erkölcsi alapokra kell – ahogy például Werbőczynél, az ősi magyar alkotmánynál látjuk – felhúzni az egész államfelépítményt. És ez nem bonyolult dolog. Hiszen miről szól a kereszténység? Jézus azt mondja, hogy „szeresd Istent mindennél jobban, és szeresd felebarátodat, mint tenmagadat”. És általában ezen megrökönyödnek az emberek: hogyan szeressem én a felebarátomat? Képzavar van a fejekben, egy woodstocki hangulatot képzelnek el, a réten állnak az emberek és egymás nyakába borulnak. De az evangéliumok elmagyarázzák ezt, az aranyszabályt Jézus megfogalmazta: „úgy viselkedj a másik emberrel, ahogy elvárnád, hogy veled viselkedjenek”.
– Egy pillanat. Lehet-e Jézust és Szálasit egyszerre követni? Mert ennél a pontnál nem teljesen értem: számomra a nyilas gyakorlat és Jézus tanításai föld és ég.
– Szálasi soha nem adott parancsot arra, hogy embereket lőjenek a Dunába. Amikor ezek az atrocitások történtek, akkor Budapest egy körülzárt, ostromlott város volt, amelyet a legtöbb állami intézmény, kormányszerv már elhagyott. November végén a legtöbb minisztérium, állami hivatal átköltözött a nyugati határra, Szálasi is távol volt, Budapesten pedig elszabadult a pokol.
Amíg Szálasinak volt rálátása a budapesti történésekre, igyekezett ezeknek a bűnöknek, kilengéseknek elejét venni. A másik pedig, hogy noha erre ő nem adott parancsot, és mégis ezeket a bűnöket az ő nevében követték el ismeretlenek, ezért Szálasi vállalta a felelősséget. Megtehette volna, hogy amikor kormányával Ausztriában tartózkodott, külföldi segítséggel elhagyja Európát, és akár Argentínában élhetett volna élete végéig titokban. De amikor az amerikai elfoglalták azt a települést, ahol tartózkodtak, akkor átsétált hozzájuk, és feladta magát.
– Vissza akkor végül a jelenbe. Volt-e a Pax Hungaricának bármilyen politikai ambíciója? Olyan, hogy országos vagy önkormányzati szinten képviselői helyeket szerezzenek például a Magyar Gárda révén az önökkel informális kapcsolatban álló Jobbik segítségével?
– Nem akartunk pártot alapítani. Modern demokráciában a pártalapítás az eszme elárulásához az első és legbiztosabb lépés. Attól, hogy egy párt választást nyer, még nem ura az országnak. Mert ha a gazdasági és médiahatalom nincs a kezében, akkor úgy jár, mint az Antall-kormány.
Ez erre a legjobb példa, és ebből szerintem Orbán marha sokat tanult. 2010 óta azért építi úgy a rendszerét, ahogy, mert nem akar úgy járni, mint Antall. Ebben a rendszerben ahhoz, hogy hatalomra kerülj, olyan szinten kell prostituálódnod, egy olyan oligarcha-hálózatot kell magad mögé kiépítened, hogy az elképzelhetetlen. Ha azt ígérném, hogy létrehozunk egy nyilas pártot, amely demokratikus úton akar hatalomra jutni, és emellett tiszta és becsületes lesz, akkor nemcsak a nemzetnek hazudnék, hanem magamnak is.
– A Jobbiknak nem sikerült a nagy nemzeti radikális kísérlet. A Mi Hazánk sorsa is ez lesz?
Toroczkai egy tehetséges és okos politikus. Ha nem hagyja cserben a realitásérzéke, akkor belátja azt, hogy a szélsőjobb Európában a szavazatok 20%-ánál többet nem tud megszerezni jelenleg, és felismeri, hogy ki van jelölve számára a játszótér. Ha ő ebben a körben hajlandó megmaradni, és azt mondja, hogy akkor ennek a 20%-nak a képviseletét felvállalom, és közben megpróbálom markánsan megkülönböztetni magam a Fidesztől, akkor ezzel a Mi Hazánk parlamenti képviselte évtizedekig biztosítva van. Mert a rendszernek szüksége van egy biztonsági szelepre, Európában a parlamentbe bejutott szélsőjobboldali pártok ezt a biztonsági szelep szerepet töltik be. A felgyülemlett gőz rajtuk keresztül az egész struktúra veszélyeztetése nélkül, ellenőrzött körülmények között távozhat. Ők integrálódnak a demokratikus rendszerbe, a hungaristák kívül állnak. De hatalomra nem fog kerülni a szélsőjobb, ez a hatalomnak nem érdeke. Amint egy vezetőjük kilép a számukra kijelölt játszótérből, ahogy Vona Lajos bácsi segítségével átlépte a határt, abban a pillanatban Orbán két ujjal kitörte a nyakát. Mert Vona Orbánnak nem volt ellenfél. Ha ebből a Toroczkai Laci tanul, akkor egy hosszú, és viszonylag eredményes politikai pálya áll előtte, hogy a radikális szavazókat, akiket a Fidesz nem tudott felszívni, megtartsa.
– Az interjú elején említette, hogy nem maradt politikai tér a szélsőjobb, így a hungaristák számára sem: bevándorlás-ellenesség, euroszkepticizmus, Soros-kampány, kereszténység képviselete, nacionalizmus, állam gondoskodó szerepe. Van-e még üzenete a hungarizmusnak a magyar társadalom számára?
– A 2019-es Magyarország számára is van üzenete, természetesen. Csak a 2019-es Magyarország nem igazán kíváncsi erre az üzenetre, mert elég neki az, amit a Fidesztől kap, tehát a „light" verzió.
– És 2008-ban, a Pax alapításakor kíváncsi volt?
– 2008-ban azért volt egy baloldali kormányunk, és az emberekben jobban benne volt a lázadás, az ellenállás. Olyanok voltak a körülmények, amelyek kedvezőek voltak egy ilyen mozgalom megalapítására. Most viszont nagyon nem olyanok. A Fidesz kommunikációban betyár erős, és ezt olyan hangosan tolja, hogy ha a mi hangunkat hallja is valaki, nem tudja megkülönböztetni a Fidesz hangjától. Mondok egy példát: még egy-két évvel a 2015-ös migránsválság előtt testvérek Baranya megye néhány kisvárosában A4-es fénymásolt plakátokat ragasztottak ki, amelyek a bevándorlásról szóltak. Őket szépen elvitték a rendőrök, durva eljárás lett belőle, és végül 200 ezer forintos pénzbüntetést kaptak. Ha megnézzük: amiért a testvéreket előállították, azokat a gondolatokat ma óriásplakátokon látjuk minden sarkon. Sok szélsőjobboldali ember átpártolt a Fideszhez – ez részben igazodás az erősebbhez, részben pedig a legalitás utáni vággyal magyarázható: a szélsőjobb mindig egy marginális jelenség volt Európában. Ugyanakkor a Fidesz európai vitáiból látjuk, hogy ha csak kicsit vagy jobboldali, akkor is rád fogják, hogy náci vagy. Akkor pedig ezzel az erővel akár már náci is lehetsz, hiszen úgyis rád fogják, hogy az vagy. Éppen ezért hadd legyek már nyilas.
– Megteheti. De mi a cél most, mi a jövő?
– Hát, a hungarizmust tekinthetjük úgy, hogy hibernálva van. Addig itt egy hungarista jellegű mozgalomnak nincs mozgástere, nincs keresnivalója, amíg Orbán egy olyan látványos hibát, olyan égbekiáltó árulást el nem követ a nemzet ellen, amely mindenki számára nyilvánvaló. A szélsőjobb megnyilatkozásainak döntő többsége ezért most arról szól, hogy mi nem vagyunk a Fidesz. Ami nagyon nehéz, mert mindketten nagyjából ugyanazokat a témaköröket dolgozzák fel.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
