Átvette a parancsnokságot Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség új parancsnoka szombat délelőtt Budapesten, a Parlamentben.
Áder János köztársasági elnök határozata szerint Ruszin-Szendi Romulusz kinevezése június 3-tól 2026. május 31-ig szól.
Az ünnepségen Korom Ferenc volt parancsnok átadta utódjának a Magyar Honvédség Parancsnokságának csapatzászlaját.
Benkő Tibor honvédelmi miniszter ünnepi köszöntőjében kiemelte: a csapatzászló a hazához, a nemzethez, az eskühöz és a csapathoz való kitartó hűség, valamint a bátorság, a katonai becsület és a bajtársiasság jelképe, amely önmagában is megtestesítő szimbóluma egy adott katonai szervezetnek, jelen esetben a teljes Magyar Honvédségnek.
Hozzátette: Korom Ferenc által elvégzett munka megteremtette az alapját egy korszerű eszközökkel felszerelt, ütőképes haderőnek. Eredményesen hajtotta végre a Magyar Honvédség Parancsnokságának megalakítását, megkezdte a NATO parancsnoksági struktúrába illeszkedő székesfehérvári Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság létrehozását. Létrehozta Szolnokon a szintén többnemzeti, különleges műveleti erők komponensparancsnokságát. Megindította továbbá az új haditechnikai eszközök beszerzését és rendszerbe állítását, valamint sikeresen levezényelte a koronavírus-járvány elleni védekezésben részt vevő katonák munkáját – sorolta Benkő Tibor, aki Korom Ferenc leköszönő parancsnoknak jó egészséget, erőt és sok sikert kívánt jövőbeni feladataihoz.
Ruszin-Szendi Romuluszhoz szólva a miniszter azt mondta: egy jól meglapozott úton könnyű haladni, de a Magyar Honvédségre már nemcsak a megkezdett, hanem újabb és újabb feladatok is várnak. Az új parancsnoknak figyelmét a további haditechnikai beszerzéseken és az eszközök rendszerbeállításán túl, a személyi állományra, a katonákra kell fordítania – hangsúlyozta a miniszter.
Az új parancsnokra váró konkrét feladatok közül kiemelte: az egyéni felszerelések biztosítását, a korszerű és komfortos infrastrukturális feltételek megteremtését, a katonák életpályamodelljének továbbfejlesztését, a személyi állomány megtartását, az önkéntes tartalékos katonákból álló zászlóaljak és ezredek felállítását, az oktatást, a képzést, a fiatalok hazafias és honvédelmi nevelését, az utánpótlás biztosítását, valamint a nyugállományú katonákról való gondoskodást.
Benkő Tibor hangsúlyozta azt is, hogy bármilyen kiváló felkészültséggel, bármilyen rendfokozattal vagy jogkörrel rendelkezik egy parancsnok, sikeres és eredményes csak akkor lehet, ha tud csapatot építeni. Ezért a honvédség új parancsnokától azt kérte: tartsa be a jól ismert ötös szabályt: legyen szigorú, követelménytámasztó, következetes, példamutató és emberséges parancsnok. Mindezeket követelje is meg bajtársaitól és csapatparancsnokaitól – szólt Ruszin-Szendi Romuluszhoz, akinek sok sikert és eredményeket kívánt.
A miniszter az ünnepségen részt vevő katonákhoz szólva azt mondta: olyan időszakban lehetnek parancsnokok, amikor a Magyar Honvédség soha nem látott fejlesztésen megy keresztül. Azt kérte, "legyenek büszke megalkotói a folyamatnak", és a Ruszin-Szendi Romulusznak elmondott feladatok megvalósításából vegyék ki részüket.
Benkő Tibor kiemelte, hogy "az ország nemzeti érzelmű kormánya mindent megtesz annak érdekében, hogy megalkossa azt a Magyar Honvédséget, amire olyan régóta várunk". A katonáktól azt kérte: mutassanak példát a társadalom minden tagjának, mutassák be, hogy azokkal a fejlesztésekkel, amelyekkel bővítik és erősítik a honvédséget, az ő békéjüket, biztonságukat szolgálja. Bizonyítsák be, hogy a Magyar Honvédség katonáira bármikor, bármilyen körülmények között számíthatnak. Legyenek elismert katonái Magyarországnak és ne feledjék, esküjükhöz híven: "A hazáért, mindhalálig!" – közölte a miniszter.
A Magyar Közlöny múlt szerdai számában jelent meg, hogy Áder János felmentette Korom Ferencet, a Magyar Honvédség parancsnokát. Benkő Tibor a Magyar Honvédség parancsnoksága hétfői, székesfehérvári rendkívüli állománygyűlésén jelentette be, hogy Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagyot javasolta a Magyar Honvédség parancsnokának.
Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának keddi ülésén Ruszin-Szendi Romulusz a kinevezése előtti meghallgatásán a térség meghatározó és ütőképes haderejének további építését nevezte fő feladatának.
Az Országház Kupolacsarnokában tartott ünnepségen részt vett mások mellett Áder János, Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a Honvédelmi Minisztérium vezetősége, Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke, valamint több volt vezérkari főnök.
Orbán: csak a saját nemzeti hadsereg adhat önbizalmat egy független országnak
Ha baj van, a hazánkat nekünk kell megvédeni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Honvédség parancsnoksága parancsnoki beosztásának átadás-átvételi ünnepségén, szombaton az Országházban.
Az eseményen a kormányfő kiemelte: a feladat felépíteni egy modern, erős hadsereget, hogy Magyarországot megtámadni még véletlenül se jusson eszébe senkinek. A magyar hadseregnek elrettentő erővel kell bírnia – tette hozzá.
Hangsúlyozta: az új parancsnok feladata, hogy a hadsereget – fegyelmezett belső rendje és a katonaeszmények megőrzése mellett – beleillessze a magyar társadalomba, továbbá fiatalok tízezreit nyerje meg, készítse fel, képezze ki a haza védelmére és a katonaeszmények tiszteletére.
Orbán Viktor kifejtette: a magyar politika 2010 előtt súlyos hibákat vétett, mert nem teljesítette a hazával és a katonákkal szembeni kötelezettségeit, megszüntette a sorkötelezettséget, de nem állított a helyére egy modern, ütőképes hadsereget. Szerencsére ez idő tájt nem kellett fegyverrel megvédeni a hazát – fűzte hozzá.
Úgy vélte, méltatlan állapot volt ez a sok évszázados katonai hagyományokhoz, az alkotmányhoz és a nemzetközi kötelezettségeinkhez. A kormány 2010-ben egy gyenge országot és hadsereget kapott kézhez, csak abban bízhatott, hogy NATO-tagállam volt az ország – mondta.
Közölte: hadgyakorlatok és missziós küldetések sora bizonyította, hogy a magyar katonák legalább olyan jók, ha nem jobbak, mint külföldi társaik, ezért kiérdemelték, hogy megfelelő feltételek között szolgálhassák a hazájukat.
A miniszterelnök felidézte: 2010-ben adósságot örököltek, ezért mielőtt hozzáfoghattak volna a hadsereg fejlesztéséhez, rendbe kellett tenni az ország pénzügyeit. Miután sikereket értek el a gazdaságban, a családpolitikában, stabilitás, kiszámíthatóság és a hadseregépítésre fordítható pénz kellett, hogy felépíthessenek egy ütőképes hadsereget és mellé egy hadiipart – idézte fel.
Úgy látja, az eddigi parancsnok, Korom Ferenc és a miniszter közös sikere, hogy idáig eljutottak, és köszönet illeti Korom Ferencet, amiért teljesítette, amit vállalt és átvezette a hadsereget a reménytelenségből a bizakodás állapotába.
Orbán Viktor arra is kitért, hogy egy szabad, független országnak önbizalmat és magabiztosságot csak a saját ereje, a saját nemzeti hadserege adhat, főleg egy olyan régióban, mint Közép-Európa. Itt többször beavatkoztak kéretlen, erős önjelöltek, és az eredmény kivétel nélkül katasztrofális lett hazánkra és a térségre nézve, ezért a közép-európai népekkel közösen nekünk kell felépíteni a régiót – vélekedett. Hozzátette: a jószándék kevés ehhez, erő is kell hozzá, ezért a pénzügyi stabilitás mellé kell egy ütőképes hadsereg is.
A kormányfő arról is beszélt, hogy olyan szövetségest nem találunk, aki helyettünk védené meg a hazát, legfeljebb mellettünk, velünk. Ezért ha nem vagyunk erősek, elveszünk, és a mi ügyünk mindig elvérzett, mielőtt a beígért felmentő seregek megérkeztek volna – mondta.
A miniszterelnök köszönetet mondott a katonáknak a járvány alatt végzett munkájukért. A honvédség a járvány elleni védekezés mellett az alapfeladatait is megbízhatóan ellátta, őrizte a határt, teljesítette missziós feladatait és a terrorizmus elleni küzdelemből is kivette a részét, ahogy az a magyar katonák sok százéves dicsőségéhez, egy modern hadsereghez és egy NATO-tagállamhoz illik – fogalmazott.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
