Önsorsrontó rombolás Mészáros Richárd2025. 12. 17., sze – 18:40
A politikusokkal szemben két, egymással merőben ellentétes előítélet létezik. Az egyik közhiedelem szerint annyira buták, hogy gyakorlatilag bárki lehet politikus, sőt jobb is azoknál, akik jelenleg irányítják az országot. A másik elmélet alapján azonban a politikusok nagyon is ravaszak, mindent számításból tesznek. Én vallom, hogy a politikában nagyon kevés buta döntés születik, a legtöbb fejleményt meg tudjuk magyarázni észszerű motivációkkal, rövid vagy hosszú távú célokkal. A kormánykoalíció múlt heti teljesítménye azonban értelmezhetetlen: kizárólag ellenségeket gyártottak, senkin nem segítettek, és saját maguknak ástak egy mély gödröt.
A Fico-kormány az idei évet is nyomás alatt zárta. A koalíciós pártok népszerűsége látványosan csökken, a partnerek több témában is összevesztek egymással, romlik az ország gazdasági helyzete. A koalíció ehhez képest az utolsó ülésnapokon mindent tovább rontott az érzelmi döntésekkel és katasztrofális nyilatkozatokkal, nem törődve a következményekkel. Egyes elméletek szerint a szélsőségesebb szavazókat szeretnék megszólítani a keménykedéssel, de ez a stratégia nem működik. A támogatottsági mutatók stabilan esnek, a radikálisabb vélemények felvállalása a politológiai aranyszabályok alapján pedig mindig többet visz, mint amennyit hoz.
Milyen hibákat követett el a koalíció? A lista hosszú. Kezdjük a kézenfekvővel: a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezésének büntetésével Fico teljesen lenullázta az esélyét annak, hogy egy jóérzésű magyar párt felvállalja a vele való szövetséget, vagy hogy átcsatornázza a magyar szavazatokat. Az elmúlt tíz év arról szólt, hogy lassan, óvatosan, az Orbán–Fico-barátság farvizén csökkent a magyarok zsigeri ellenszenve, de a PS-szel való látszatkeménykedés ürügyén csak a magyar közösségnek sikerült bevinni a szimbolikus gyomrost. Fontos leszögezni: a kormánynak semmi oka nem volt a Büntető törvénykönyv megváltoztatására. A keménykedést meghagyhatták volna a szavak szintjén, amit könnyebb elfelejteni – Ficónak vagy a partnereinek azonban ennyi nem volt elég.
De nem is a magyarok a hét egyetlen vesztesége: a Bejelentővédelmi Hivatal megszüntetése kapcsán az államügyésszel és Peter Pellegrini államfővel is szélsőségesen megromlott a viszony. A kormány korábban egyszerű szerepleosztásban működött az államfő kapcsán. Fico volt a kívülálló, a durva kritikát pedig taktikusan Andrej Danko SNS-elnökre hagyták. Pellegrinit egy ultimátummal megfenyegetni az út szélén hagyásával semmi értelme: az üzenet keménykedik, de gyengeséget sugároz, a volt Hlas-elnök politikai karrierjének pedig négy év után (ami hosszú idő) amúgy is vége lehet. Nem is beszélve arról, hogy a tisztségbe bebetonozott államfő a vétóival sokkal nagyobb problémát tud okozni Ficónak, mint fordítva.
A koalíció a munkája megkoronázásaként megszabadult egy kényelmetlen képviselőtől, Ján Ferenčáktól is – legalábbis a frakcióban. Ezzel tovább csökkent a többsége, hacsak Ferenčákot nem sikerül egy lukratív nagyköveti vagy jól fizetett állami pozícióba átmenteni. A 78 képviselő elvben még mindig parlamenti többség, de kizárólag Rudolf Huliak csoportjával. Márpedig az idegenforgalmi miniszter vad ötletei, mint a kaszinótörvény, csak tovább rombolják a koalíció hitelét.
Egy ellenséggé tett elnök, egy főügyészből kreált ellenség, egy ellenséggé tett nemzeti közösség, egy kiutált képviselő. Ráadásul mindez csak azért, hogy a kormány keménynek tűnjön. Fantasztikus mérleg az évzárásra.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
