Fontos fejlemény történt a Beneš-dekrétumok kritikáját büntetni próbáló törvénymódosítás ügyében. A komáromi rendőrség elutasította a büntetőfeljelentést azok ellen, akik petícióban kérdőjelezték meg a kollektív bűnösség elvének alkalmazását. A határozat szerint a törvény jelenlegi formájában nem egyértelmű, és a Beneš-dekrétumok kritikája a szólásszabadság alkotmányos védelme alá tartozik.
A fejleményről pénteken Pozsonyban, a Magyar Szövetség székházában tartott sajtótájékoztatót Fiala-Butora János emberi jogi ügyvéd, nemzetközileg elismert jogász, valamint Orosz Örs, a Magyar Szövetség politikusa, a párt Nyitra megyei és Komárom városi képviselője. Fiala-Butora egyben Orosz Örs jogi képviselője is a rendőrségi eljárásban.
A két közéleti szereplő januárban petíciót indított a kollektív bűnösség alkalmazása ellen, amely közel nyolcezer aláírást gyűjtött – erről ITT írtunk. Akkor jelezték, tudatosan vállalják annak kockázatát is, hogy a Büntető törvénykönyv új paragrafusa alapján eljárás indulhat ellenük. Erről portálunk is beszámolt, ITT olvashatnak róla bővebben.
Fiala-Butora János és Orosz Örs (Fotó: Magyar Szövetség)
Az önfeljelentés a törvény tesztelése, amely megbukott a vizsgán
Fiala-Butora János ismertette az önfeljelentésre érkező nyomozói határozatot, amely három kulcsfontosságú megállapítást tartalmaz. Egyrészt
a rendőrség szerint a törvényből nem állapítható meg egyértelműen, milyen cselekményt kellene büntetni.
„A nyomozó azt írja, hogy neki hipotetikusan kellene kitalálnia, mi lehet a bűncselekmény, majd azt ráhúzni a tényállásra. Ez azonban nem elfogadható. A törvényből világosan ki kell derülnie, mit büntet” – fogalmazott a jogász.
A határozat második fontos megállapítása szerint a Beneš-dekrétumok kritikája a szólásszabadság körébe tartozik.
„A nyomozó kimondta: a szólásszabadság alkotmányos védelem alatt áll, ezért nem lehet büntetni olyan kijelentéseket, amelyek a közéleti vitához tartoznak” – magyarázta Fiala-Butora.
A harmadik megállapítás talán a legérzékenyebb kérdést érinti:
a petícióban szereplő állítások kapcsán a rendőrség azt rögzítette, hogy ismert történelmi tényekről van szó.
„A nyomozó konkrétan azt mondta, hogy ezek ismert történelmi tények. Ha ez így van, akkor az ezekkel ellentétes kormányzati állítások kerülnek nehéz helyzetbe” – fogalmazott az ügyvéd.
„Pont az ellenkező hatást érték el”
Fiala-Butora szerint a törvénymódosítás végül az ellenkező hatást váltotta ki, mint amit a kormányzat eredetileg elérni kívánt. „A cél az lehetett, hogy minél kevesebb szó essen a Beneš-dekrétumokról. Ehhez képest most sokkal több szó esik róluk, mint az elmúlt harminc évben bármikor” – mondta. Hozzátette, a törvény tipikus példája annak, amit a jogelmélet „fagyasztó hatásnak” nevez.
„A szólásszabadság korlátozásánál nem is a szankció a lényeg, hanem az, hogy az emberek elbizonytalanodjanak és féljenek megszólalni. Pont ez történt most” – fogalmazott.
Fiala-Butora János és Orosz Örs (Fotó: Magyar Szövetség)
Rendőrségi eljárás a pozsonyi tüntetésen
A sajtótájékoztatón szóba került a január 30-i pozsonyi tüntetés is, ahol a rendőrség felszólította a résztvevőket, hogy vegyék le a Beneš-dekrétumokat bíráló feliratú mellényeket, aminek Orosz Örs nem tett eleget, ezért közel kétórás kihallgatásra vitték a közeli rendőrőrsre, ami ellen később panaszt emelt.
Fiala-Butora szerint
a rendőrség megpróbálta úgy beállítani az eseményeket, mintha a szervezők és a résztvevők között lett volna vita.
„Egyáltalán nem erről volt szó. A rendőrök utasították a szervezőket és a résztvevőket is. Ők hívtak oda egy szervezőt, és ők mondták, hogy a mellényt le kell venni” – mondta a mai sajtótájékoztatón Orosz jogi képviselője. A jogász szerint a probléma mélyebb: a szlovák gyülekezési törvény elavult és pontatlanul szabályozza a rendőrség jogköreit.
„Nagyon gyakori, hogy a rendőrök olyan dolgokra adnak utasítást, amelyekre nincs jogalapjuk. Az emberek viszont azt hiszik, ha rendőr mondja, kötelesek engedelmeskedni. Ez önkényes hatalomgyakorláshoz vezethet” – figyelmeztetett.
Az ügy még nem zárult le
Bár a rendőrségi határozat fontos fordulatot jelent, az ügy még nem ért véget. Az ügyészség dönthet úgy, hogy folytatja a nyomozást, és a törvény alkotmányosságát jelenleg az Alkotmánybíróság is vizsgálja – derült ki a sajtótájékoztatón. Fiala-Butora ugyanakkor úgy véli, a jelenlegi helyzetben nincs ok félelemre.
„Nyugodtan kétségbe lehet vonni és kritizálni a Beneš-dekrétumokat.
Szlovák szakemberek és közszereplők is teszik ezt, és az eddigi eljárások mind megszűntek” – mondta.
A jogvita végső soron akár az Emberi Jogok Európai Bírósága elé is kerülhet Strasbourgban, ha a hazai jogorvoslati lehetőségek kimerülnek.
SZE/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
