Ön mire költene 200 ezer eurót? A többség erre fordítaná… Nagy Roland2026. 07. 21., k – 16:12
Ha hirtelen 200 ezer euró ütné a markát, mire költené a pénzt? Erre a kérdésre kereste a választ a Home Credit felmérése. A válaszok alapján a legtöbben a lakhatásra költenének.
A legtöbben nemcsak egyetlen dologra költenék el a pénzt, hanem felosztanák több célra.
A válaszadók csaknem fele a pénz egy részét (49%) lakásvásárlásra vagy felújításra költené, illetve hiteleik és jelzáloghitelük visszafizetésére (41%).Sokan inkább befektetési alapokba vagy részvényekbe (37%) helyeznék a pénzt, valamint anyagilag támogatnák családtagjaikat vagy közeli hozzátartozóikat (35%).Tízből hárman (31%) megtakarításként tennék félre a nyeremény egy részét, míg a megkérdezettek 21 százaléka hosszabb utazással egybekötött nyaralásra költené.Nem sokkal kevesebben (17%) jobb életminőséget biztosítanának maguknak.A válaszadók 13 százaléka gyermeke taníttatására fordítaná az összeget, 10 százalék jótékony célra adományozna, 9 százalék pedig saját vállalkozást indítana.Ha csak egyetlen dologra költhetnék…
„Ha csak egyetlen lehetőséget választhatnának, a legtöbben – a válaszadók több mint egynegyede – ingatlanvásárlásra vagy felújításra fordítanák a pénzt. Csak valamivel kevesebben döntenének úgy, hogy visszafizetik tartozásaikat.
A megkérdezettek 16 százaléka az egész összeget befektetné, minden tizedik pedig teljes egészében a családjának adná.
Száz emberből négy minden pénzt a saját kényelmére költene, és mindössze egy százalék adományozná a teljes összeget jótékony célra” – ismertette Jaroslav Ondrušek, a Home Credit elemzője.
Hogyan változtatná meg a nyeremény az életüket?
Érdekes eredményeket hozott az a kérdés is, hogyan befolyásolná a váratlan pénzösszeg a válaszadók munkáját. A karrier szempontjából a többség életében semmi sem változna: a megkérdezettek közel kétharmada továbbra is ugyanazon a munkahelyen dolgozna. Ugyanakkor 16 százalék kevésbé stresszes vagy értelmesebb munkát keresne. Minden tizedik válaszdó biztosan csökkentené a munkaidejét, és mindössze négy százalék nyilatkozott úgy, hogy teljesen felhagyna a munkájával.
Adakozás? Csak mértékkel
A megkérdezettek többsége szívesen adna másoknak is a nyereményből – de csak bizonyos mértékig. A válaszadók 89 százaléka megosztaná a 200 ezer eurót, míg 11 százalék kizárólag magának tartaná meg. Tízből nyolcan családtagjaiknak adnának a pénzből, 7 százalék a barátait ajándékozná meg, 4 százalék pedig jótékonysági célra fordítaná az összeget.
„Amikor azonban arról van szó, hogy pontosan mennyit adnának, a nyertesek kétharmada legfeljebb a nyeremény 10 százalékát, vagyis maximum 20 ezer eurót ajándékozna. Egyötödük legfeljebb 5 százalékot, azaz 10 ezer eurót adna. A nyeremény több mint felét száz emberből mindössze három ajánlaná fel másoknak”
– mondta Jaroslav Ondrušek.
Kevesebb költekezés, több felelősség
A felmérésből az látszik, hogy az emberek többség úgy gondolja magáról, nem szórnák felelőtlenül a pénzt. A pihenésre, utazásra vagy nagyobb vásárlásokra a válaszadók 83 százaléka legfeljebb a nyeremény egynegyedét költené. Tízből négyen csupán a nyeremény tizedét fordítanák saját örömükre, míg 7 százalék egyetlen eurót sem költene ilyen célra. Ezzel szemben mindössze 2 százalék élvezné ki igazán a szerencséjét, és a pénz több mint felét saját szórakozására fordítaná.
A kutatásból az is kiderül, hogy a nyertesek inkább meglévő kötelezettségeik rendezésére használnák fel a pénzt. Azok közül, akiknek hitelük vagy jelzáloghitelük van, 56 százalék azonnal teljes egészében visszafizetné tartozását, további 21 százalék pedig részben törlesztene, a fennmaradó összeget pedig befektetné.
A felmérést az Ipsos közvélemény-kutató ügynökség készítette március 30. és április 2. között, 1022 válaszadó bevonásával.
Kapcsolódó cikkünk
Bár a megélhetési költségek emelkedésére Szlovákiában tízből nyolc ember számít 2026-ban, a háztartások jövedelmének növekedését mindössze minden harmadik lakos várja. A többség úgy véli, pénzügyi helyzete idén sem javul, sőt sokan romlástól tartanak – derül ki a Home Credit Slovakia megbízásából készült, az Ipsos által végzett reprezentatív felmérésből.
A kutatás szerint a lakosok 31 százaléka számít magasabb havi jövedelemre, közülük 24 százalék kisebb, 7 százalék pedig jelentősebb növekedést vár. Ezzel szemben 17 százalék attól tart, hogy kevesebb pénzből kell majd gazdálkodnia, míg a válaszadók több mint fele – 52 százalék – úgy gondolja, hogy bevételei nagyjából a tavalyi szinten maradnak.
Kik optimistábbak?
A felmérés adatai szerint leginkább az alacsonyabb, havi 800 euró alatti jövedelemmel rendelkezők, valamint a szakmunkás végzettségűek várnak jelentősebb jövedelemnövekedést. A 27–35 éves korosztály is az optimistább csoportba tartozik. Ezzel szemben a 18–26 éves fiatalok és az egyszemélyes háztartásban élők inkább arra számítanak, hogy pénzügyi helyzetük nem változik.
Azok közül, akik magasabb bevételben reménykednek, a legtöbben havi 50–100 eurós többletet említenek. Több mint egynegyedük ennél kisebb emelkedést vár, míg csak kevesen számolnak 500 eurót meghaladó növekedéssel.
A költségek nőnek, a jövedelem nem
A megélhetési költségek növekedése komoly kihívást jelenthet sok háztartás számára.
A megkérdezettek többsége szerint legalább havi 100–200 euróval kellene nőnie a családi bevételnek ahhoz, hogy fedezni tudják a kiadások emelkedését.
Közel minden negyedik válaszadó 200–300 eurós pluszbevételt tartana szükségesnek, míg minden tizedik szerint legalább 500 euróval több pénzre lenne szükség havonta.
Kevesen kérnek majd fizetésemelést
Annak ellenére, hogy a költségek emelkednek, a szlovákok többsége óvatos a fizetésemelés kérdésében.
A felmérés szerint idén mindössze 15 százalék tervezi biztosan, hogy magasabb bért kér munkahelyén, további 22 százalék pedig elképzelhetőnek tartja ezt.
A leggyakoribb igényelt béremelés mértéke 5–10 százalék, míg csupán elenyésző kisebbség (3%) kérne 50 százalékot meghaladó emelést.
A kutatás összképe alapján 2026 sok szlovák háztartás számára pénzügyi szempontból inkább a túlélésről, mintsem a gyarapodásról szólhat. A növekvő költségek és a visszafogott jövedelmi várakozások miatt a lakosság jelentős része továbbra is óvatosan tervezi kiadásait.
Kapcsolódó cikkünk
Bár a szlovákok több mint egyharmada még mindig jónak értékeli az életszínvonalát, növekszik azok aránya, akik annak romlásáról számolnak be. Míg 2023-ban és 2024-ben a válaszadók körülbelül 13%-a ítélte meg helyzetét rossznak, 2025-re ez az arány már közel egyötödre nőtt. A pesszimizmus pedig egyre csak nő: az emberek egyharmada további romlásra számít az áremelkedés és a konszolidáció miatt.
Szeptember 8. a pénzügyi tudatosság napja. Ennek kapcsán a Focus ügynökség felmérést készített a Partners alapítvány számára. Az ügynökség arról kérdezte a lakosokat, hogyan érintik pénzügyeiket a konszolidációs intézkedések, illetve a felmérésből az is kiderül, hogyan fordíthatjuk a konszolidáció második hullámát saját javunkra.
Az első hullám
A Focus által készített felmérés megerősítette, hogy a konszolidáció első hulláma negatív pénzügyi hatással volt a háztartások többségére (80%), közülük 39% jelentős, 41% mérsékelt hatásról számolt be. Mindössze 9% válaszolta, hogy a konszolidációnak nem volt hatása a háztartásukra.
A legerősebb pénzügyi hatások az élelmiszerárak (82%), a lakhatás (49%) és a szolgáltatások (42%) terén jelentkeztek – ez megmutatkozott a mindennapi vásárlásokban és kiadásokban. További nehézségként a válaszadók többek között a szolgáltatások árainak emelkedését (iskola, orvosi ellátás), a ruházat drágulását, illetve az adók és illetékek növekedését említették.
„A háztartások kiadásai átlagosan havi 103 euróval nőttek, a kisgyermekes családok esetében pedig gyakran meghaladták a 150 eurót is” – hangsúlyozta Martin Slosiarik, a Focus ügynökség szociológusa.
A második hullám előtti várakozások: félelem és düh
A konszolidáció elsősorban negatív érzelmeket vált ki az emberekből. A kutatás eredményei szerint a szlovákok többsége aggodalommal tekint a második hullám elé.
Az emberek közel háromnegyede (72%) úgy véli, hogy a helyzete romlani fog, és az érzelmek többnyire negatívak – a dühön, lemondáson át a tehetetlenség érzéséig
– mondja Martin Slosiarik. A szociológus szerint leginkább azok aggódnak, akik már most is rossz életszínvonalon élnek, ugyanis ők attól tartanak, hogy helyzetük tovább romlik.
A háztartások reakciója
A felmérés szerint a szlovák háztartások már egy éve „saját konszolidációs” üzemmódban élnek. Az emberek leginkább kiadásaik csökkentésével igyekeztek pénzt megtakarítani.
A leggyakrabban csökkentett kiadásaik: éttermek és étkezés házon kívül (41%), kultúra és szórakozás (35%), nyaralás (34%) és ruházat (33%).
A legkevesebben a közlekedésen (11%), az egészségügyi ellátáson (9%) és a biztosításaik felmondásán (8%) spóroltak.
„A szlovákok racionálisan reagálnak – azon takarékoskodnak, ami nem létfontosságú számukra” – értékeli Maroš Ovčarik, a PARTNERS Investments vezérigazgatója.
Csökkenő tartalékok, növekvő befektetések
A szlovák háztartások tartalékai gyorsan fogynak. Az elemzés alapján csupán a lakosok 20%-a rendelkezik ideális, fél évre elegendő tartalékkal, míg körülbelül a negyedüknek nincs megtakarításuk. „Ez a tavalyi évhez képest romlást jelent – nőtt azok száma, akiknek minimális vagy semmilyen tartalékuk sincs. A szlovákok bár racionálisan gazdálkodnak, a pénzügyi biztonsági hálójuk zsugorodik” – figyelmeztet az elemző.
Jó hír viszont, hogy a lakosság több mint fele (56%) a jövedelme egy részét befekteti. Maroš Ovčarik szerint a befektetések közül az ETF-ek és az ingatlanalapok lettek a legnépszerűbbek, a részvényekbe és kötvényekbe való befektetések aránya (11%) is növekedett, illetve egyre többen invesztálnak aranyba (7%). A kriptovaluták viszont továbbra is kevésbé népszerűek – csak 6% fektet beléjük.
Lakosok vs. Konszolidáció – 1:0
A Focus-felmérés rávilágított, hogy a lakosok megfelelően konszolidálják pénzügyeiket. A válaszadók kétharmada már tett olyan lépéseket, amelyek a későbbiekben segítik kezelni a növekvő költségeiket.
Az első hullám után tehát beszélhetünk egy 1:0-s állásról a háztartások javára – bár csak épphogy. A jövőbeli várakozások viszont pesszimisták – a többség arra számít, hogy a második hullám rontani fog a helyzetén
– összegzett Maroš Ovčarik.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Konszolidációból előny
Bár a második hullám új intézkedéseket hoz, amelyek megterhelik majd a háztartások pénztárcáját, Andrea Kasanická Straková, a PARTNERS személyes pénzügyi szakértője szerint ez az időszak pozitívan is kihasználható.
„A konszolidáció nem feltétlenül jelent csak megszorításokat. Ez egy lehetőség arra, hogy távolabbról nézzünk rá a családi pénzügyekre, és úgy állítsuk be őket, hogy megerősítsenek minket vagy akár többletbevételt is hozzanak”
– magyarázza a szakértő.
A szakértők szerint, ha pár dolgot betartunk, a konszolidáció második hullámát akár a javunkra is fordíthatjuk. Az egyik legfontosabb dolog, hogy optimalizáljuk a költségeinket. Andrea Kasanická Straková szerint már néhány apró napi szokás megváltoztatása is több tíz eurót spórolhat havonta. A pénzügyi tanácsadó azt javasolja, hogy a többi között kerüljük az impulzív vásárlást vagy mondjuk le a nem használt előfizetéseinket.
Szintén fontos, hogy alakítsunk ki tartalékot a váratlan kiadások fedezésére. A kutatás szerint sokan el tudnának különíteni még kisebb összegeket havonta, amelyekből idővel védőpajzs alakulhat ki.
A szakértők azt tanácsolják, kerüljük a hiteleket, ugyanis az emelkedő kamatkörnyezetben új hitelt felvenni kockázatos. Ha már rendelkezünk hitellel, igyekezzünk konszolidálni azt.
Segítségünkre lehet továbbá, ha megszabadulunk a felesleges, passzív vagyontárgyainktól. A szakértők szerint az a vagyon, amelyik nem termel hasznot, tulajdonképpen terhet jelent, ugyanis előbb-utóbb költenünk kell rá. Az infláció következtében ráadásul az ilyen típusú vagyontárgyak értéke folyamatosan csökken.
A pénzügyi szakértők szerint fontos, hogy ne hagyjuk, hogy pénzünk csupán otthon vagy a bankban „aludjon”. Ha rendelkezünk valamilyen megtakarítással, annak egy részét mindenképp fektessük be.
A szakértők legutolsó tanácsa egyben a legnehezebb is – ne csak a kiadásainkat csökkentsük, hanem igyekezzünk növelni a bevételeinket. Szerintük erre többféle lehetőség áll a rendelkezésünkre, például munkahelyváltás, átképzések vagy akár mellékállás-vállalás.
A felmérés 2025 júniusában készült és 1014 résztvevő válaszát rögzíti.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
