Ön meddig vár egy orvosi kezelésre? Ezt mutatják a friss adatok Nagy Roland2026. 08. 10., h – 14:14
Úgy tűnik, a keleti régiók nem minden szempontból maradnak el a fővárostól.
A Dôvera egészségbiztosító hétfőn ismertette a legújabb, egészségügyi várólistákra vonatkozó felmérését. A megkérdezettek közel kétharmada azt állítja, hogy egy hónapon belül hozzájut a szükséges orvosi vizsgálathoz. Egyúttal kiderült: a várakozás ideje nagyban függ attól, melyik régióban él az ember, és azon belül is mekkora településen lakik.
A többségnek nem kell sokat várnia?
A kutatás alapján a megkérdezettek 62,8 százaléka azt állítja, hogy egy hónapon belül kapott időpontot a tervezett orvosi vizsgálatra. Ha ezt az adatot részletesebben vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy
a válaszadók csaknem egynegyede (egész pontosan 24,9 százaléka) 7 napon belül eljutott a kezelésre,17,7 százaléknak 8–14 napot,20,2 százaléknak pedig 15–30 napot kellett várnia.
Az adatközlők további 16,1 százaléka vallotta, hogy 1–2 hónapig tartott, míg hozzájutott a vizsgálathoz, 11,6 százaléknak pedig 2–3 hónapot kellett várnia rá. Azok aránya, aki 3 hónaptól fél évig vártak, eléri a 6,6 százalékot.
Arra is akadt példa, hogy valakinek még fél évnél is többet kellett várakoznia: a válaszadók 2,9 százaléka mondta ezt.
Keleten a legjobbak az eredmények
Ami az egyes régiókra vonatkozó adatokat illeti, elsőre talán meglepőnek hangzik, hogy a fővárosban és a környékén érezhetően tovább kell várakozni a kezelésekre, mint a keleti országrészekben. A gazdasági mutatókat illetően a nyugati régiók általában sokkal jobban teljesítenek, úgy tűnik azonban, hogy a várólisták tekintetében ez nincs így.
A felmérés tanulságai alapján a legtöbb olyan válaszadó, aki 1 hónapon belül hozzájutott a kezelésekhez, Eperjes megyében él (69,4 százalék), utánuk következik Kassa megye 68,8 százalékkal. Pozsony megyében ugyanez az arány 63,6 százalék, amivel a főváros a középmezőnyben helyezkedik el. A legrosszabbul Zsolna megye (53,8 százalék) és Trencsén megye (52,3 százalék) teljesített.
Ennek fényében nem meglepő, hogy Zsolna megyében a legmagasabb azoknak az aránya, akiknek 3 hónapnál hosszabb ideig kell várniuk a vizsgálatokra, a válaszadók 14,3 százaléka vallotta ezt. Közülük 2,2 százalék fél évnél is hosszabb ideig volt várólistán.
Kapcsolódó cikkünk
Több mint egy év telt el azóta, hogy életbe lépett a törvényjavaslat, amely meghatározza, hogy bizonyos tervezett műtétek esetében milyen hosszú lehet a várakozási idő. Ha ezt a kórházak nem tartják be, a biztosító köteles egy másik intézményt keresni, ahol a beteget megműtik a törvény által garantált időn belül. A Páciensek Jogvédő Szövetsége (AOPP) szerint a rendszer egyelőre jól működik, de sokan nem élnek a jogaikkal és a lehetőségeikkel.
A műtétekkel kapcsolatos maximális várakozási időt szabályozó törvény 2025 januárjában lépett életbe az átfogó kórházreform részeként, amelyet a kormány az Európai Unió helyreállítási alapjából finanszíroz.
Az eredeti tervek alapján a rendszernek már egy évvel korábban működnie kellett volna, de nem álltak rendelkezésre azok az adatok, amelyek megmutatják, hogy a kórházak mennyi időn belül lehetnek képesek végrehajtani az egyes műtéteket.
Éppen ezért a minisztérium 2024 januárjában egy kísérleti jellegű projektet indított el, amely 2025-re nyerte el végleges formáját, és amely 407 különféle műtéti beavatkozás esetében határoz meg maximális várakozási időt.
Hogy működik a rendszer?
A tervezett műtétekre való felkészülés első lépése, hogy a kezelőorvos megállapodik a beteggel a beavatkozás időpontjáról, majd kiír egy erre vonatkozó javaslatot, amit eljuttat az egészségbiztosítóhoz. A biztosító munkatársai ellenőrzik a javaslatban szereplő adatokat, és ha mindent rendben találnak, akkor a beteg felkerülhet a várólistára. A biztosító erről SMS-ben értesíti a pácienst, amelyben mellékel egy azonosítószámot is (ID).
Ezt a számot mindenképpen meg kell tartani, hiszen a betegnek a későbbiekben még nagy szüksége lehet rá.
A gyakorlatban azonban előfordulhat, hogy az orvos egy olyan időpontot javasol, amely túllépi a törvényben meghatározott maximális várakozási időt. A beteg ilyenkor nem köteles elfogadni az orvos által javasolt időpontot. Az új törvény értelmében joga van értesíteni az egészségbiztosítót és kérvényezni egy korábbi időpontot – ilyenkor van szükség az említett azonosítószámra.
A biztosító köteles keresni egy másik olyan egészségügyi intézményt, amellyel érvényes szerződése van, és amely a törvényben előírt határidőn belül képes végrehajtani a tervezett beavatkozást. Ha nem talál ilyen intézményt, akkor azon szolgáltatókat is fel kell keresnie, amelyekkel nincs leszerződve – a műtét költségeit azonban így is meg kell térítenie a betegnek. Ha ilyen lehetőség sem áll rendelkezésre, akkor a biztosítónak egy másik uniós tagországot kell találnia, ahol végrehajtják az operációt, és a költségeket ilyen esetben is fedeznie kell.
Arról, hogy az egyes műtéteknél milyen várakozási időt határoztak meg, az alábbi linken találhat részletes adatokat.
Bevált az új törvény?
A várólisták kapcsán felkerestük a Páciensek Jogvédő Szövetségének elnökét, Mária Lévyovát és rákérdeztünk, milyen visszajelzéseket kapnak a betegek részéről a tervezett műtétek kapcsán. Lévyová elmondta, a rendszer bevezetését előkészítő adatgyűjtés nagy aggodalmat váltott ki mind az egészségbiztosítóknál, mind a betegeknél. Az adatgyűjtés során számításba vették az adott kórházak technikai felszereltségét és személyzeti lehetőségeit, ezek alapján próbálták összeállítani az átlagos várakozási időt a különféle beavatkozásoknál. Fennállt azonban a veszély, hogy az adatok nem megfelelő felmérése esetén átértékelésre lesz szükség, ami akár a várólisták meghosszabbodását is eredményezhette volna.
„Örömmel tölt el bennünket, hogy végül éppen az ellenkezője történt. A várólisták egy év után rövidülni kezdtek”
– szögezte le Lévyová.
Mennyivel rövidültek a várólisták?
Az AOPP elnökének elmondása alapján a törvény bevezetése előtt voltak olyan beavatkozások, amelyekre a betegeknek több mint egy évet kellett várniuk.
Ezek közé sorolhatók például a teljes csípő- vagy térdprotézis-beültetések. Az új rendszernek köszönhetően azonban a várakozási idő az előbbinél 4,5 hónapra, az utóbbinál pedig 9 hónapra rövidült.További példaként említette a szívműtéteket, ahol a várakozási idő még mindig magas, de már érezhetően javul a helyzet: egy szívbillentyű-beavatkozásra a korábbi rendszerben átlagban 270 napot kellett várni, ezt sikerült a felére csökkenteni.Az új rendszer sikerei közé sorolja az epehólyag-eltávolító műtéteket is, amelyek esetében a 4 hónapot sikerült 40 nappal lerövidíteni.
Lévyová azonban hangsúlyozta, hogy a várólisták adatai eltérőek lehetnek az egyes egészségbiztosítóknál. Az AOPP elnöke ebben nem lát problémát, sőt, kifejezetten pozitívan értékeli a helyzetet.
„Ez éppen egy olyan példa, amely megmutatja, hogy a gyakorlatban hogyan működik a »konkurencia« a rendszerben: a biztosítók igyekeznek jobb szerződéses kapacitásokat biztosítani, és aktívabban keresnek megoldásokat, hogy biztosítottjaik hamarabb hozzájuthassanak a beavatkozáshoz”
– vélekedett.
Kik járnak a legjobban?
A nyilvánosan elérhető adatok alapján úgy tűnik, hogy a három szlovákiai egészségbiztosító közül jelenleg a Dôvera áll a legjobban a konkurenciaharcban: az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal (ÚDZS) adataira hivatkozva állítják, hogy az ügyfeleik gyorsabban jutnak hozzá az egészségügyi ellátáshoz, mint az Általános Egészségbiztosító (VšZP) és az Union biztosítottjai.
„Olyan megoldást kerestünk, amellyel segíthetünk ügyfeleinknek, hogy hamarabb hozzájussanak a tervezett egészségügyi ellátáshoz, vagyis hogy lerövidítsük a várakozási időket. Úgy döntöttünk, megduplázzuk azoknak a műtéteknek a számát, amelyeket a kórházaknak külön térítünk meg, tehát a keretfinanszírozáson felül. Ilyen megállapodásunk Szlovákia legtöbb kórházával van”
– magyarázta Marian Faktor, a Dôvera munkatársa.
Hol lehetne javítani a rendszer működésén?
Lévyová úgy gondolja, a várólisták rendszere lényegesen javult, de természetesen még messze nem tökéletes. Kiemelte például a betegek hatékonyabb tájékoztatását, hiszen elmondása szerint nem ritka eset, hogy a páciensek inkább maradnak a hosszabb várakozási időnél, még annak ellenére is, hogy a biztosítók felajánlják a betegeknek a lerövidítés lehetőségét. Ennek több oka is lehet: vannak, akik egyszerűen nem szeretnének a lakhelyüktől távolabbi kórházba utazni, mert félnek az utazással járó nehézségektől; mások attól tartanak, hogy a műtét után a kezelőorvos megtagadja majd az ellátást, mondván, a beteg egy másik egészségügyi szolgáltatót választott. Lévyová szerint azonban ezek a félelmek teljesen alaptalanok, és ezt maguk a szakértők is megerősítik.
„Célszerű lenne, ha a kórházak közötti várakozási idők összehasonlítása nyilvánosan elérhető lenne, hogy a betegek a minőségi mutatók alapján is tudjanak választani”
– tette hozzá.
Technológia – az adatok digitalizációja akár a mesterséges intelligencia bevonásával, és ezen adatok nyilvánosságra hozatala az egyes egészségügyi szereplők, valamint a betegek számára.Szervezési kérdések – a folyamatok optimalizálása az üzemeltetők, a szolgáltatók és a biztosítók bevonásával.Gazdasági ösztönzés – a kórházak motiválása a teljesítmény növelésére a kifizetések megemelésével.Emberi megközelítés – a betegellátás koordinálása a műtét előtti, műtéti és műtét utáni ellátás, valamint a pszichológiai támogatás keretében. Nem mindegy, hogy város vagy falu
A felmérés egy további érdekes tendenciára mutatott rá: a várólisták tekintetében az sem mindegy, hogy valaki mekkora településen vagy városban lakik. Úgy látszik, a nagyvárosok és a kisebb falvak lakói sem járnak jól, azok a legszerencsésebbek, akik közepes méretű városokban élnek.
A legjobb eredményeket az 5–20 ezer lakosú városok érték el, ahol a válaszadók 67,2 százaléka egy hónapon belül eljutott vizsgálatra.
Utánuk következnek a 100 ezer fölötti lakossal rendelkező városok 63,3 százalékkal, bár Szlovákiában csak két ilyen város van, Pozsony és Kassa. Az 5 ezer vagy annál kevesebb lakossal rendelkező településeken a páciensek 63,1 százaléka jut el egy hónapon belül az orvosi vizsgálatokra. A legrosszabbul a 20 és 100 ezer lakossal rendelkező városok állnak 58,7 százalékkal.
Ami a három hónapnál hosszabb várólistákat illeti, szintén a közepes városok állnak legjobban: a válaszadók 6,4 százalékának kellett ennyit várakozniuk. A 20 ezer feletti városoknál (beleértve Kassát és Pozsonyt is) a betegek 8,4 százaléka várt többet három hónapnál. Az 5 ezer alatti településeken ez az arány 11,6 százalék.
A felmérést a Dôvera egészségbiztosító megbízásából készítette az MNForce közvélemény-kutató ügynökség 2026 júniusában.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico kormánya 2030-ra négy újabb csúcskórház felépítését ígéri. Összeszedtük, hogy állnak a folyamatban lévő projektek.
A szlovák egészségpolitikát manapság egyfajta „kórházépítési bumm” jellemzi. Az utóbbi években négy nagy kórházépítési projekt is indult, amelyek egy részét még a Matovič- és a Heger-kormányok idején írták alá, bizonyos tervekről azonban már a 2023-ban megválasztott Fico-kabinet döntött.
Mindezt annak ellenére, hogy a szakmai körökben általános konszenzus uralkodik arról, hogy a fekvőbeteg-ellátás minőségének javítását és a hosszú várólisták eltörlését nem feltétlenül az intézmények számának növelése fogja garantálni, hanem a meglévő erőforrások jobb felhasználása.
Hasonló gondolatra alapozott az utóbbi évek egyik legátfogóbb egészségügyi reformja, amely a kórházhálózat optimalizálását tűzte ki célul.
Kórházépítési láz
Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy egy optimalizált kórházhálózaton belül is szükség van úgynevezett csúcskórházakra, vagyis olyan intézményekre, amelyek a legbonyolultabb és egyben legköltségesebb beavatkozásokat végzik. A hazai politikusok éppen ebben próbálnak versenyezni egymással: ki tud több csúcsmodern intézményt felhúzni, amelyeket a választási kampányban komoly fegyvertényként lehet használni.
Ennek eredményeként jelenleg 4 olyan csúcskórház is épül Szlovákiában, amelyekben elvileg a 21. századi egészségügyi ellátáshoz méltó körülmények várják majd a betegeket.
Ezek az intézmények azonban kivétel nélkül adófizetői forrásokból épülnek fel, legtöbb esetben az uniós pénzek bevonásával. Összegyűjtöttük, hol épülnek a csúcskórházak, mennyibe kerülnek és várhatóan mikor készülnek el.
Turócszentmárton – ahol sürget az idő
A jelenleg is zajló építkezések közül valószínűleg Turócszentmártonban sietnek a legjobban, mivel az intézmény költségeinek egy jelentős részét az EU helyreállítási alapjából finanszírozzák. A helyreállítási terv értelmében az új épületet legkésőbb 2026. június 30-ig szerkezetkész állapotba kell hozni.
A szerkezetkész állapot (angolul shell and core) egy építőipari és ingatlanfejlesztési szakkifejezés, amely arra utal, hogy az épület teljes külső váza már elkészült, a tetővel, az ablakokkal, az ajtókkal, a liftekkel és a lépcsőházakkal együtt, valamint az épület alapvető rendszereit (fűtés, vízellátás, elektromosság) is sikerült üzembe helyezni.
2022-ben a kormány úgy döntött, 330 millió eurót különít el a helyreállítási alapból a turócszentmártoni csúcskórház felépítésére, egy későbbi rendeletben azonban az említett összeget 256,7 millió euróra csökkentették. A közbeszerzési eljárás győztesével azonban a szerződést csak 2024 júniusában írták alá. A szerződés értelmében az építkezés költségei mintegy 375 millió euróra rúgnak, vagyis az épület befejezéséhez az uniós források önmagukban nem lesznek elegendőek.
A jelenlegi tervek alapján az új turócszentmártoni kórháznak 2029-ben kellene megnyitnia a kapuit a páciensek előtt. Az intézmény 660 betegágyat tartalmaz majd.
Besztercebánya – az európai források legnagyobb nyertese
Az EU helyreállítási alapjának (legalábbis ami a kórházépítési projekteket illeti) legnagyobb nyertese a besztercebányai kórház volt, amelynek felépítésére nem kevesebb mint 354 millió eurót különítettek el. Az épület felépítésével kapcsolatos tendert egy olyan konzorcium nyerte el, amely egy 297 milliós ajánlatot tett, így a fennmaradó uniós forrásokat a belső terek kialakítására és az orvosi felszerelésre lehet fordítani. A Sme napilap információ alapján a kórház teljes felszerelését további 300 millió euróra becsülik, a végső átadására pedig 2028 februárjában kerülhet sor.
Ahhoz, hogy az említett uniós támogatást le lehessen hívni, az épületnek július végére szerkezetkész állapotba kell kerülnie. A Sme tájékoztatása szerint az építkezés jelenleg is gyorsított tempóban zajlik. Amennyiben sikerül teljesíteni a terveket, a besztercebányai intézmény 771 páciens fogadására lesz alkalmas.
Eperjes – Fico dédelgetett projektje
Az utóbbi hetekben a sajtó leginkább az eperjesi intézmény felépítésével foglalkozott. Mivel egy katonai kórházról van szó (amelyet a civil lakosság is igénybe vehet), az intézmény felépítéséért Robert Kaliňák (Smer) védelmi miniszter a felelős, az építkezést is a védelmi tárca költségvetéséből finanszírozzák. A kormány 2024-es tervei még arról szóltak, hogy a kórház átadására már 2027-ben sor kerülhet, akár a parlamenti választás időpontja előtt.
A témával maga Robert Fico (Smer) miniszterelnök is foglalkozott – annak ellenére, hogy korábban, az orvosok tömeges felmondásakor azt mondta, az egészségügy nem kormányfői téma.
Idén áprilisban azonban kiderült, hogy a közbeszerzést elnyerő magyar–szlovák konzorcium az építkezés során rossz minőségű betont használt, így végül Kaliňák felbontották a szerződést. A miniszter gyorsan új cégeket bízott meg az építkezés folytatásával, de a csúszás már így is biztosnak tűnik. Ezzel veszélybe került a projekthez tervezett 195 millió eurós uniós forrás lehívása is. A tárca jelenleg azt fontolgatja, hogy a pénzt átcsoportosítják a turócszentmártoni és a besztercebányai projektekhez.
A bonyodalmak miatt azonban jelenleg azt is nehéz megsaccolni, pontosan mennyibe kerül majd a kórház felépítése és felszerelése. A védelmi miniszter a TA3 vitaműsorában nemrégiben arról beszélt, az építkezés költségei mintegy 600 millió euróra rúghatnak, a felszerelést pedig 100–120 millió euróért biztosíthatják be. Janka Bitto Cigániková azonban kételkedik abban, hogy a felszerelést ennyiért valóban be lehet szerezni.
A tervek szerint az új kórház több mint ezer páciens befogadására is alkalmas lehet.
Pozsony – az „örökzöld”
Az állami pozsonyi csúcskórház története még a rendszerváltás előtti időszakra nyúlik vissza, már ekkor is felmerült egy ilyen intézmény felépítésének a gondolata. A munkálatok ugyan el is kezdődtek, de végül nem jutottak el a teljes épület felhúzásáig. Ennek kapcsán emlékezetessé vált Peter Pellegrini jelenlegi államfő (akkor még miniszterelnök) 2019-es performansza, amikor saját maga kezdte el bontani a régi épületet, és ezzel elkezdődött az új Rázsochy kórház felépítése.
Mára azonban már ez a projekt is leállt, és az új fővárosi kórházat Pozsonyszőlős (Vajnory) városrészben tervezik felépíteni. Az előzetes tervek szerint intézmény mintegy 1,2 milliárd euróba kerülhet, amelyhez 200 milliót terveznek felhasználni az uniós helyreállítási alapból.
Az építkezésnek idén kellene elkezdődnie, a kórházat pedig a tervek alapján 2030-ban adhatják át.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
