Ön is fizeti a polgármesterek önfényezését

Ön is fizeti a polgármesterek önfényezését

A magyar nyelvű városi lapok között is több olyan van, amely inkább káros a helyi társadalomra, mint hasznos, állítja a Transparency International Slovensko (TIS) elemzése. Az adófizetők pénzéből kiadott újságokat ugyanis a polgármesterek önmaguk propagálására használják. A 83 vizsgált önkormányzati lap közül a rimaszombati Gömöri Hírlap értékelése a legrosszabb. Ráadásul a kiadványra aránytalanul sok pénzt költ a város.

A közpénzek átláthatóságát vizsgáló civil szervezet, a TIS kedden hozta nyilvánosságra azt az éves jelentését, amelyben a 100 legnagyobb település önkormányzati lapjainak tartalmi minőségét, objektivitását és finanszírozását vizsgálták. Ezen városok közül 84 ad ki saját újságot, amelyek közül sok ingyenes, minden helyi háztartásba eljuttatott kiadványként működik. Ezen lapok szerepe most jelentősen felértékelődik, hiszen ősszel tartják az önkormányzati és a megyei választásokat, a polgárok pedig gyakran csak ezekből az újságokból szerezhet tudomást a helyi ügyekről. Michal Piško, a TIS igazgatója szerint ezért is jelent problémát, hogy sok polgármester a saját szócsövének használja az adófizetők pénzéből finanszírozott helyi lapot. 

A TIS az önkormányzati újságok vizsgálatakor egy sok szempontból álló módszertant dolgozott ki, amely alapján egy „hasznossági indexet” rendelnek egy-egy kiadványhoz. A százalékban megadott index középértéke, vagyis az 50 százalék alatti minősítést szerző lapokat sorolják abba a kategóriába, amelyek a kiegyensúlyozatlanság hiánya, vagy más komoly hiányosság miatt inkább károsak a helyi közösség számára, mint hasznosak. A vizsgált 84 lap közül 28 tartozik ide. A taglalt kiadványok átlaga 52 százalék, amely egyébként csekély előrelépést jelent a 2018-ban mért 49 százalékhoz képest. 

A legjobb értékelést, 76,93 százalékot a kassai Košice v skratke nevű lap érte el, de 70 százalék felett van Besztercebánya és Eperjes városi kiadványa is. Piško azonban arról is beszélt, általánosan igaz, hogy a kérdéses periodikumok a helyi polgármester ellenőrzése alatt állnak, a lapok egy harmada egyenesen elismerte, hogy a megjelenő cikkekről a polgármester is dönt. A vizsgált lapok több mint fele semmiféle, a polgármesterre vonatkozó kritikus véleményt nem tartalmazott, és a város vezetőjéről indokolatlanul sok képet közölt. Az igazgató kiemelte, ez azért is problémás, mert a Focus ügynökség kutatása szerint a lakosok túlnyomó többsége, közel nyolcvan százaléka nagymértékben megbízik ezekben a lapokban. Rámutatott, annak ellenére, hogy ezeket az újságokat közpénzből adják ki, nincs olyan jogszabály, amely egyfajta közszolgálatiságot, kiegyensúlyozottságot írna elő a számukra. A TIS elemzésében azt írja, a szóban forgó 84 lapra összesen 2,3 millió euró közpénzt költenek el. „Ez azonban csak egy nagyon hozzávetőleges szám, hiszen sokan nem küldték meg nekünk a pontos költségeiket, hanem csak a nyomtatás költségeit bocsátották rendelkezésünkre” – mondta Piško, és hozzátette, akár egy nagyságrenddel is nagyobb lehet az az összeg, amit az ország önkormányzatai a helyi lapok kiadására költenek. Az elemzés részletei a TIS által létrehozott honlapon egy interaktív térképre vetítve is megtekinthetőek.

A TIS az elemzése során hét olyan kiadványt is vizsgált, amely kétnyelvűen jelenik meg. Ezekben általában ugyanaz, vagy jórészt megegyező tartalom olvasható szlovák és magyar nyelven. Ugyancsak az elemzés tárgyát képezte a szenci Senčan nevű lap, amelyben több magyar cikk van, az újság nagyobb része pedig szlovák nyelvű. Az érsekújvári, a somorjai, a szenci, a párkányi és a dunaszerdahelyi lap a kritikus 50 százalékos határ felett van, de az utóbbi két kiadvány csak néhány tized százalékkal került a küszöb fölé. 

Hírdetés

Táblázat

Három magyarlakta város, Fülek, Komárom, és Rimaszombat kétnyelvű önkormányzati lapja esetében azonban az elemzés jelentős hiányosságokat mutatott ki, ezeknek az értékelése jelentősen 50 százalék alatt van. A TIS szerint ezek az újságok többet ártanak, mint használnak. Sőt, a rimaszombati Gömöri Hírlap a maga 31,78 százalékával országosan is a legrosszabb helyezést érte el. 

Az országosan legrosszabb értékelést szerző Gömöri Hírlapról a TIS elemzője, Ľuboš Kostelanský elmondta, ezzel a kiadvánnyal rendszeresen visszaél a város polgármestere, Jozef Šimko. Rimaszombat első embere, aki egyébként a fasiszta ĽSNS listáján szerzett parlamenti mandátumot, többször személyes támadást intézett az újságban a politikai ellenfeleivel szemben. A TIS elemzéséből az is kiderül, hogy a vizsgált lapok közül ebben a kiadványban volt a legtöbb ilyen személyeskedő támadás. Az újságban Šimko parlamenti asszisztensének saját rovata van. Ahogy arról mi is beszámoltunk, egy alkalommal azok a rimaszombati városi képviselők, akik Šimko ellenzékét alkotják, csak jelentős késéssel kaptak teret arra, hogy reagáljanak a polgármester ellenük intézett támadására. A civil szervezet szerint Šimko az adófizetők pénzéből fenntartott lapot jelentős mértékben önmaga népszerűsítésére használja. 

Kostelanský rámutatott, a Gömöri Hírlap az ország talán legdrágább városi lapja. 2020-ben valamivel több mint 72 ezer euróba került a rimaszombatiaknak az újság kiadása, miközben csak havonta egyszer 3000 példányban nyomtatják azt ki. Azóta már nem is hordják ki az újságot, csak a város bizonyos pontjain érhető el. Az elemző összehasonlításként Kassa város lapját említette, amely szintén évente 70 ezer euróból és ugyancsak havonta jelenik meg, ugyanakkor 100 ezer példányban nyomtatják azt ki. Kostelanský azt is elmondta, a rimaszombati önkormányzat azt állítja, a szóban forgó költségek nagy részét, több mint 44 ezer eurót az újság munkatársainak bérére fordítják. A lapban szereplő információk szerint három személy dolgozik a kiadvány előállításán. Az önkormányzat által a TIS-nek megküldött adatok szerint a három munkatárs egyébként az önkormányzat alkalmazottja, az újságot emellett készítik. 

Az ügyben kerestük a város polgármesterét, de nem tudtunk kapcsolatba lépni vele. Ugyanakkor sikerült beszélnünk a rimaszombati önkormányzat egyik képviselőjével, Cziprusz Zoltánnal, aki egyébként a Szövetség elnökségi tajga is egyben. Cziprusz tavaly a lap további működése mellett kardoskodott, amikor az önkormányzat megpróbálta felfüggeszteni azt. A városi képviselő most elmondta, szerinte sem hatékony, hogy csak 3000 példányban jelenik meg a lap. Úgy látja, jobb lenne visszatérni a korábbi helyzethez, amikor 9000 példányt nyomtak az újságból. Ezzel ugyanis szerinte nem növekedne nagy mértékben az előállítási költség, hiszen ennek nagy részét a magyar és a szlovák munkatárs, valamint a grafikai szerkesztő bére teszi ki. „Szerintem, ha kéthetente nyomtatnák 9000-es példányszámban, a minőség is javulna” – tette hozzá Cziprusz, arra a kérdésünkre válaszolva, miért működik a lap a városvezetés szócsöveként. 


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »