Ez az írás nem a tüntetés miértjéről vagy okairól-okozatairól fog szólni. Az ugyanis, mint világunkban általában, egy múló alkalom, amire nem is fogunk emlékezni talán már egy hónap múlva sem. Ugyanakkor van néhány dolog, mely zavar a rendezvény kapcsán.
Gyorsan leszögezem, pont nem a Mi Hazánk Mozgalom ellenében szólnék, még ha néhány mondat úgy is hangoznék. Illetve azt is kiemelném, hogy amit tesznek és tettek, nagyon becsülendő az „ügy” kapcsán, sőt, legalább ők odafigyelnek a lényegre.
Ugyanakkor…
1) Szakács Árpád gondolatiságát alapvetően tisztelem és elismerem. Viszont már nem először tűnik úgy, hogy kicsit Fidesz-közeli módon ragad meg bizonyos kérdéseket (hasonlóan az általam még nagyobbra tartott Raffay Ernőhöz), történelmi összefüggéseket. Azért az erkölcsi, nemzeti kérdések terén összemosni a kommunizmust, a liberalizmust és a nácizmust, mintha mindhárom eszme pont ugyanolyan nemzetellenes lett volna, mint jelenleg az LMBTQstb. idiotizmus, ez több mint összezavaró. Ugyanis a náci eszmék (objektív mércével mérve) mindig a hazára, a családra és a tiszta erkölcsre hivatkoztak, míg a másik kettő valahogy elhanyagolta e fogalmakat. És egyébként is rettentő zavaró minden egyes értelmiséginek mondott szónoklatban kötelezően felemlegetni a nácizmust és a kommunizmust. Ugyanis a 21. században élünk. Igen, fontosak a folyamatok és emiatt esetleg lehet hivatkozni a régmúltra, de mindig mindkét eszmét elítélően mint a magyarság gyilkosát, mint az akkori LMBTQ-t, hát… ki lehetett volna hagyni.
2) Toroczkai László említette, miszerint „Csurka István a „zsidókérdést” hozta fel a ’90-es években”, most nekünk ugyanezt jelenti az LMBTQ. Ez egész egyszerűen nem igaz. Az LMBTQ egy borzasztó, nemzetromboló jelenség. Mégis, egy újnak mondható, és egy réteget képviselő történés, mely már jelen volt 20-30 éve is. Ugyanakkor nem a „lényeg”. A lényeg az Isten-, nemzet-, családellenes hatalmas erő, mely több száz éve nyomorgatja Európát. Ezt lehet bankáruralomnak, ateizmusnak, liberalizmusnak, LMBTQ-nak, kapitalizmusnak mondani, a lényeg ugyanaz: nemzetközi, nem pedig nemzeti. (És igencsak vannak bennük zsidó származásúak.)
Tehát Toroczkainak most nem egy újabb falka ellen kell háborúznia, ami majd eltűnik, hanem pont ugyanazok ellen, akik a fent említetteket képviselik, csak róluk most valamiért nem hallottunk. Persze lehet, én értettem félre. Csak valahogy szöget ütött bennem a gondolat, mintha a Fidesz nemzeti tagozatát hallanám. Nem vagyok tagja a Mi Hazánknak, így nem ismerem belsőleg, mik a céljaik a jövőben. Nyilván nem 3%-os pártként szeretnének működni.
Emlékeztetek mindenkit, a Jobbik fénykorában azért állt 20%-on (2014-ben az országgyűlési választáson 20% feletti eredményt ért el – a szerk.), mert megmondták a magukét, kőkeményen. Nem lehet béketűrésre biztatni az amúgy is csekély jelenlévő tüntetőket (azt persze értem, hogy egy pap jelenlétében méltóságteljes rendezvényt akartak, nem kívánva a plébánost sem kellemetlen helyzetbe hozni, ha már felvállalta őket.) Nem lehet annyiban hagyni, hogy a Fidesz tíz éve kétharmaddal kormányoz, és ugyanúgy engedett mindent, mint az azelőtti dicső korszak (buzi-, zsidó olimpiák, felvonulások, a nemzeti vagyon elherdálása, cigányszaporulat, bevándorlás stb.).
A DK és a haveri kör valószínűleg nem jut hatalomra. Ha mégis, a magyarságnak van néhány évtizede. Ha marad a Fidesz, akkor még leszünk magyarok kb. 100 évig. Én egyikből sem kérek. Ugyanis végre jó lenne ebből az enerváltságból felemelkedni, és nem számolgatni, meg a kisebbik rosszat választani.
Ha a Mi Hazánk Mozgalom akar valamit, sokkal, de sokkal vehemensebbnek kell lennie.
Először is, a szavazóik végesek: iszonyat nehéz több évtizedig, egyre zsugorodva, hatalmas ellenszélben védeni a nemzeti érdekeket családban, baráti társaságban, munkahelyen, bal- és jobboldal ellenében (igen, mi 2006 óta pont úgy nem kérünk a Fideszből, mint a ballibből, ha mégis, akkor nincs értelme a Mi Hazánknak). Kezdünk jó néhányan belefáradni.
Másodszor is – bár a közvélemény szerint hülye nácik vagyunk – a Mi Hazánk szavazói gondolkodó emberek: mi nem párthűek vagyunk, hanem elvhűek. Keresztény és magyar emberek. Jó lenne ehhez mérten tartani a rendezvényeket, és következetesnek lenni: pl. a liberalizmus-kapitalizmus-gátlástalanság-erkölcstelenség tengelyén maradni, nem pedig kiemelni néhány részletet. Igen, tudom, a mostani rendezvény a förmedvény „mesekönyv” miatt jött létre, de ez sem ma kezdődött. Nem hallottam a tüntetésen senkit szólni arról, hogy oldaná meg a párt a kereskedelmi tévék, reklámok, mozifilmek szennyének eltakarítását. Nem csak az iskolai érzékenyítés léte vagy nem léte a legnagyobb gond, hanem például a magát kereszténynek mondó szülő miért viszi, miért viheti el a 10-12 éves gyerekét olyan filmekre (nem csak az LMBTQ-hónapban, hanem már a legtöbb filmben van hasonló szál), melyek teljesen nyíltan teszik természetessé a buzulást? Csak nem azért, mert el vannak butítva az emberek, illetve beengedünk ilyen alkotásokat?
Szóval a könyv csak hab a tortán… rengeteg tiniregény már évek óta hinti a konkolyt…És én nem szeretném, ha most egy fölkapott téma miatt összegyűlünk néhány százan, majd, mint akik jól végeztük dolgunkat, hazamegyünk… rengeteg probléma van még.
Hámori Viktor
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
