Miközben zajlik az oltásra ösztönző masszív kampány, s a társadalom két táborra, oltásellenesekre és oltáspártiakra szakadt, a Parlamentné Listy.sk portálon Lenka Dale egy elgondolkodtató és minden bizonnyal sok vitát gerjesztő interjút jelentetett meg, melyet Ondrej Halgaš biokémikussal készített. Ennek lényege röviden összefoglalva: senki nem köteles veszélyeztetni a saját egészségét az állítólagos társadalmi érdek miatt. Hogy a közlése mellett döntöttünk, annak oka nem a befolyásolás szándéka, hanem hogy az oltásra ösztönző kampány mellett hallgattasson meg a hivatalostól eltérő vélemény is…
A Torontói Egyetemen strukturális biológiával és biogyógyászati kutatással foglalkozó Halgaš egyebek mellett hangsúlyozta, nagyon óvatosnak kell lenni a gyermekek és várandós nők koronavírus elleni oltásával, mivel nincsenek kellő adatok a vakcina hosszú távú biztonságosságáról. Mint mondta, az, hogy egy oltóanyagot engedélyeztek, nem jelenti ugyanis, hogy minden ember számára ajánlható lenne a vakcina.
A kormányok azonban mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél több ember vállalja az oltás beadatását, még az is felmerült, hogy fizessenek érte az embereknek, de az oltottak már könnyebben utazhatnak, és az élet számos területén előnyöket élveznek. Halgaš szerint annak eldöntése, hogy valaki beoltatja-e magát vagy sem, elsősorban az adott személyre vonatkozó előnyök és kockázatok mérlegelése alapján kell hogy történjen.
Mint állítja, annak ellenére, hogy a koronavírus-fertőzés nagyon súlyos következményekkel járhat az idős, beteg emberek számára, a fiatalok és gyermekek esetében alacsony a kockázat, bár a médiában közölt negatív hírek nagy mértékben befolyásolhatják a képet. Ennek ellenére már a 12 évesnél idősebb fiatalok oltását szorgalmazzák. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy kanadai orvosok kidolgoztak egy anyagot arról, miért kellene óvatosan kezelni a serdülők oltását. Hivatalos adatok szerint Kanadában eddig összesen tizenegy 19 évesnél fiatalabb személy hunyt el koronavírus-fertőzés következtében, ez az ennél a korosztálynál észlelt esetek 0,004 százaléka. Ugyancsak alacsony arányt mutat a kórházi kezelésre szorulók száma is (0,48%).
Szlovákiában hasonló a helyzet, ennél a korosztálynál nem mutat nagyobb kockázatot, mint az influenza. S mint rávilágított, ez a csekély kockázat is csökkenthető az időben megkezdett kezeléssel, hiszen ma már tudjuk, hogy a komplex kezelés nagyon hatékony, ezzel már sok szlovákiai orvosnak is vannak jó tapasztalatai. Az adatok ezért nem támasztják alá a gyermekek tömeges oltását, emelte ki Halgaš. A lehetséges kockázatokat és pozitívumokat minden orvosi beavatkozásnál mérlegelni kell, főként ha egyébként egészséges emberről van szó. Az oltás ugyanis visszafordíthatatlan beavatkozás. A gyógyszer adagolása leállítható, a vakcina azonban a szervezetbe bekerülve ott is marad.
Izraeli orvosok és tudósok is hasonló álláspontra helyezkedtek, egyelőre nem javasolják a fiatalok oltását, tekintettel a betegség súlyos lefolyásának esetükben alacsony kockázatára és arra, hogy még csak most folynak az oltóanyagok lehetséges komoly mellékhatásainak vizsgálatai.
A Pfizer-oltóanyaggal kapcsolatban megállapították, hogy a vakcina nem marad az oltás helyén, egy része bejut más szervekbe is. Más megállapítások a vírus spike proteinjének (tüskefehérjéjének) toxikus voltára hívják fel a figyelmet, mely az immunreakció kiváltását szolgálja az oltás nyomán. Ez ott van az mRNA- vagy adenovírus alapú, génbázisú vakcinákban is. Sokan azzal érvelnek, hogy más, például a tetanusz vagy a bárányhimlő elleni oltással kapcsolatban nincsenek ilyen aggályok, viszont a koronavírus elleni vakcinák hosszú távú hatását – szemben ezekkel – még nem ismerjük.
Mint a biokémikus emlékeztetett, a gyógyászatban az óvatosság elvének kell érvényesülnie és elsősorban annak, hogy nem árthatnak az embernek. Mindig alaposan mérlegelni kell a lehetséges kockázatokat és pozitívumokat az adott személy számára. Senki nem köteles veszélyeztetni a saját egészségét úgymond a társadalom érdekében, épp ellenkezőleg, a társadalom köteles védeni a gyermekeket. A gyerekek általános oltásának kérdésében össze kell vetni azt ismert és nagyon kis kockázatot – melyet ez a betegség jelent számukra és amelyet időben megkezdett kezeléssel tovább csökkenthetünk –, azzal a kockázattal, mely még ismeretlen előttünk, s amelyről az egészségügyi szervezetek nem szóltak, viszont ez nem jelenti azt, hogy nincsenek.
s a szlovák ŠÚKL adatai szerint is 4100 beoltott közül egynél komoly mellékhatásokat észleltek. Nagyon valószínű, hogy a jelenleg alkalmazott vakcinák nem érik el azt a biztonságosságot, amit a vakcináktól általában elvárunk, s a média erről nem tájékoztat, a közvélemény pedig a nem kielégítő és elferdített információk alapján hoz döntést, véli Halgaš.
Az oltásokkal kapcsolatos nézeteit nemrégiben változtatta meg dr. Peter McCullough, egyike a legismertebb kardiológusoknak és a koronavírusos betegek gyógyításában élenjáró orvosoknak, illetve dr. Tess Lawrie, a BIRD szervezet képviselője. Ugyancsak óvatosságra int dr. Robert Malone, az mRNA vakcina egyik feltalálója, valamint több további orvos és tudós is.
Az Amerikai Egyesült Államokban lottójátékokkal és ösztöndíjakkal népszerűsítik az oltást, Kanadában a beoltott gyerekek fagylaltot kapnak, ami erősen megkérdőjelezhető, ráadásul ott a 12 éves gyermekek oltásához nincs szükség szülői belegyezésre, holott egy ilyen korú gyermek még nem képes komolyan mérlegelni ezt a kérdést.
A gyermekek oltása mellett szóló érvként a kollektív immunitás elérését hozzák fel, miközben számtalan adat tanúsítja, hogy az oltási hajlandóság jelentősen csökken. Az a várakozás, hogy a népesség 60-70 százaléka beoltatja magát, túlzott, s hogy ezzel a stratégiával sikerül a vírust teljesen kiiktatni, még kevésbé reális. Kellő mennyiségű gyógyszert és az időben történő gyógyítás hozzáférhetőségét kell biztosítani, emelte ki a biokémikus.
A COVID-19 mostanára egészen eredményesen gyógyítható, de a gyógykezelést időben kell elkezdeni több gyógyszer és kiegészítő gyógymód kombinációjával. Jó eredményeket érnek el az ivermektinnel, a fluvoxaminnal (SSRI inhibitor), szteroidokkal, inhalációs budesoniddal vagy prednisonnal, antihisztaminokkal és fontos elem a vérrögképződést gátló gyógykezelés aszpirinnal vagy heparinnal, sorolta Halgaš.
Arra a kérdésre, hogy szerinte milyen kockázatokkal kell ezeknél számolni, azt válaszolta, hogy a gyermekeket és a várandós nőket érthető okokból kizárták ezeknek a vakcináknak a klinikai teszteléséből, a kiegészítő vizsgálatokat viszont már elvégzik ezeknél a csoportoknál is, ami néhány hónapos eltolódást jelent.
Történetesen épp Kanada volt azt az ország, mely május elején engedélyezte a Pfizer-BioNTech vakcina alkalmazását 12-15 éves fiataloknál, viszonylag kevés kutatás után, melynek során megközelítőleg 1000 gyermek kapta meg a vakcinát és ugyanennyi a placebót. A gyerekeket csak egy-két hónapig tartották megfigyelés alatt, így egyelőre nincsenek adatok a hosszú távú biztonságosságról és a lehetséges ritka, ám komoly mellékhatásokról. Ilyen kis mintából ugyanis még egyszerűen lehetetlen megállapítani a ritkán előforduló súlyos mellékhatásokat, például azokat, melyek ötezerből egy gyermeknél fordulnak elő.
A vakcina és a szívizomgyulladás összefüggéseit főleg fiatal férfiaknál vizsgálják és izraeli szaktekintélyek szerint feltehetően van összefüggés közöttük. Gyermekek esetében ez a probléma még komolyabb lehet. Mint mondta, finoman fogalmazva lényegesen nem kevés mellékhatást tártak fel eddig, miközben már a járvány előtt is ismert volt, hogy a mellékhatásokat jegyző adatbázisok csak a tényleges negatív hatások 1-10%-át tartalmazzák.
Jó példa erre a Pandemrix vakcina, melyet a 2009-es influenzajárvány idején alkalmaztak, s melynek lehetséges összefüggése a gyermekeknél nagyobb arányban előforduló narkolepsziával csak utólagosan derült ki. Mint mondta,
Ugyancsak tudatosítani kell, hogy ezek a vakcinák a klinikai tesztelés 3. fázisánál tartanak és egyelőre csak vészhelyzeti használati engedéllyel rendelkeznek. A kaotikus oltási rendszer nem teszi lehetővé a mellékhatások szisztematikus feljegyzését. Ezért feltételezhető, hogy a rögzített mellékhatások nem adnak teljes képet az oltással összefüggő lehetséges kockázatokról.
Viszont nem szerencsés nem venni figyelembe vagy bagatellizálni a lehetséges felmerülő problémákat. A kockázatok megnevezésében nagyon nyíltaknak kellene lennünk, másként könnyen megeshet, hogy az emberek elveszítik a bizalmukat a vakcinákban, ami a későbbiekben komoly gondokat okozhat.
A beoltottak pozitív megkülönböztetésével kapcsolatban elmondta, hogy ezek a vakcinák még nem rendelkeznek teljes értékű engedéllyel. A vakcinákat általában 7-10 éven át fejlesztik. Az új genetikai alapú vakcinákat gyorsan elő tudják állítani, a hatékonysági és főleg a biztonsági tesztelés viszont hosszú időbe telik, ezek pedig jelenleg a klinikai tesztelés 3. fázisánál tartanak. A rendelkezésre álló adatok bizonyítják, hogy a vakcinák képesek az emberek többségét megvédeni a Covid-fertőzés súlyos lefolyásától, de nem nem eléggé hatásosak a sterilizáló immunitás kiváltásához, ami azt jelenti, hogy a beoltott emberek is megfertőződhetnek és továbbadhatják a vírust. Izraeli adatok tanúsága szerint a vakcinák 50-60 százalékban csökkentik a továbbterjedést.
Halgaš nagyon nyugtalanítónak tartja, hogy egyáltalán előálltak ilyesmivel, s hogy ez nagyon csekély ellenállásba ütközik nemcsak a politika, hanem a közvélemény részéről, továbbá, hogy gyakorlatilag a médiában sem folyik vita róla. Annak, hogy a szabad mozgás lehetőségét egy klinikai tesztelés alatt álló vakcinával való beoltottságtól teszik függővé, szerinte nincs jogosultsága a 21. század Európájában.
(NZS/Felvidék.ma/Parlamentné Listy)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
