Szabados Gábor sportközgazdász szerint az olimpiai aranyéremért járó 55 millió forinttal Magyarország az élmezőnyben van az országok ötkarikás jutalmazási rangsorában, az igazi elismerés azonban az életjáradék.
A Business Insider összeállítása szerint Hongkong és Szingapúr a legbőkezűbb a sportolóival, előbbi 768 ezer dollárral, vagyis mintegy 280 millió forintnak megfelelő összeggel, míg utóbbi 745 ezer dollárral, azaz 271 millió forintnak megfelelő pénzdíjjal jutalmazza olimpiai aranyérmeseit. Az ötkarikás játékokon elért első helyért járó 55 millió forinttal Magyarország az élmezőnyben van az országok jutalmazási rangsorában.
A magyar olimpiai ezüstérmesek 39,27 millió forintos állami jutalmat kapnak, míg a bronzérmesek 31,35 millió forinttal gazdagodnak. A 4–8. helyezettek teljesítményét is elismeri a magyar kormány, a párizsi szereplést követően így alakulnak a pontszerzők pénzdíjai:
Szabados Gábor sportközgazdász az InfoRádióban elmondta: hazánkat főként olyan országok előzik meg a listán, amelyeknek a sportolói lényegesen kevesebb érmet, aranyérmet szereznek az olimpiákon.
A másik végpont például az Egyesült Államok: az amerikaiak végeztek az első helyen a legutóbbi három nyári olimpia éremtáblázatán, a párizsi aranyérmesek viszont „mindössze” 37 500 dollárt (körülbelül 13,6 millió forintot) kapnak teljesítményük elismeréseként. Fontos tudni, hogy az USA-ban nem tesznek különbséget a paralimpiai bajnokok, illetve az épek között aranyérmet szerzők jutalmazásában.
A sportközgazdász hozzátette: több olyan ország is van – például Nagy Britannia, Svédország vagy Norvégia –, ahol nem jár semmilyen pénzdíj az olimpiai érmeseknek. Ezekben az országokban ugyanis annyira fejlett a sportpiac, hogy az állami vezetés nem honorálja külön az olimpiai szereplést, mivel
a sportolók szponzorációs és egyéb szerződések formájában saját maguk is pénzre tudják váltani elért sikereiket.
Szabados Gábor ugyanakkor hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy ezekben az országokban ne lenne fontos a sport támogatása, csak más szemlélet és kritériumok alapján osztják szét a pénzeket. Sokkal több forrás jut az egyes versenyekre való felkészülésre, a különböző stábok, szakemberek foglalkoztatására, illetve még több a szabadidősportra. Felidézte, hogy a brit sportolók az 1996-os atlantai olimpián a nyolc ezüst és a hat bronz mellett mindössze egy aranyérmet nyertek, ami óriási csalódást keltett a komoly sporthagyományokkal rendelkező szigetországban. A hatalmas pofon után több sportágban is komplex fejlesztési programokat hajtottak végre a britek, és a szisztematikus építkezés eredménye az lett, hogy az utóbbi ötkarikás játékokon újra az elsők között volt az Egyesült Királyság az éremtáblázaton.
A skandináv országokban is rengeteg pénz fektetnek a közösségi sportba, aminek szemmel látható eredményei, jótékony hatásai vannak, ugyanis a lakosság jelentős része rendszeresen sportol. „Az említett országokban egyszerűen máshová kerül a fókusz a sporttámogatások tekintetében, mint itthon” – magyarázta a sportközgazdász.
Szabados Gábor arról is beszélt, hogy Magyarországon nem is az egyszeri olimpiai jutalom az igazi állami elismerése az ötkarikás érmeseknek, hanem az életjáradék. Mint fogalmazott, egyénfüggő, hogy az egyszeri összeget jól használja-e fel a sportoló, ezzel szemben
az életjáradék nagyon biztos anyagi alapot és biztonságot jelent az érintetteknek a sportkarrierjük utáni időszakban,
ráadásul „garantálja azt is, hogy ne kerüljenek a társadalom peremére”. Sajnos nem egy magyar olimpikonnak kellett azzal szembesülnie a múltban, hogy nehéz anyagi helyzetbe jutott, miután befejezte a profi sportot.
A sportközgazdász kiemelte, hogy az olimpiai életjáradék nagy segítséget jelenthet az élsport utáni életszakaszban a sportolók számára, mert könnyebben tervezhetnek, több lehetőség közül is választhatnak és elindulhatnak akár teljesen más úton is az életükben.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
