Ökumenikus istentiszteletet tartottak az államalapítás ünnepének előestéjén, pénteken Budapesten, a Szilágyi Dezső téri református templomban a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) szervezésében.
Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke köszöntőjében kiemelte: augusztus 20. egyszerre egyházi és nemzeti ünnep, a kettő összetartozik és kiegészíti egymást.
A Szent István-i örökség a Nyugat melletti elkötelezettség a társadalomban és az egységért való munka az egyházban.
Az ünnep egyházi vonatkozásáról szólva kiemelte: Szent István működése, a Szent István-i csoda még a nagy egyházszakadás előtt történt.
Jó visszaemlékezni az egyházszakadás előtti időre, és „azért vagyunk együtt ökumenikus keretek között újra és újra, egyre több alkalommal, hogy az egyház ma még hiányzó, látható egységén munkálkodjunk” – mondta az evangélikus püspök.
A nemzeti ünnepről szólva kiemelte, Szent István egyértelműen a Nyugat mellett tette le a voksát, nyugati irányultságú, ugyanakkor független államot akart.
Magyarország nyugatos elkötelezettsége azóta is fontos, még ha a mai Nyugatot nézve fel is tehetjük a kérdést, „biztos, hogy ilyen Nyugatról álmodtak eleink?” Kritikusan kell nézni a Nyugatot, ugyanakkor látni kell azt is, hogy a nemzeti tragédiákat újra és újra a „keleti veszedelmek okozták” – jegyezte meg.
Kondor Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház Déli Egyházkerületének püspöke igehirdetésében arról beszélt: a legsürgetőbb politikai, társadalmi és általános emberi feladat ma minden hívő ember számára a békéért való munka.
„Nemcsak jól felfogott érdekünk, hanem keresztény mivoltunkból következő kötelezettségünk (…), hiszen mi mindnyájan egy nagy békekötés által lettünk Isten gyermekei” – emelte ki az evangélikus püspök.
Jézus halálával Isten békejobbot nyújtott a földnek az égből – mondta, hozzátéve, annyira szívügye volt a békesség, hogy „önmaga egy darabját”, Jézust áldozta fel érte.
Ez a tény meghatározza a keresztény ember magatartását. Isten fiai éppen azáltal bizonyulnak Isten fiainak, ha ők is „szenvedélyesen munkálkodnak a békéért” – mondta.
Kondor Péter rámutatott: a keresztény ember speciális feladata a békéért folytatott küzdelemben, hogy szívből könyörögjön érte. Az imádkozni tudó embernek nem magánügye az imádság, Isten ugyanis a világ kormányzásába mindig „belekalkulálja az övéinek az imádságát”, és vannak dolgok, amelyeket csak akkor tesz meg, ha kérik tőle.
Így kell ezen az ünnepen odaállni Isten elé a hazánkért, a világért és kegyelemért könyörögve – tette hozzá az evangélikus püspök.
Az ünnepi liturgiában közreműködött Steinbach József református püspök, a MEÖT elnöke, Cserháti Ferenc esztergom-budapesti segédpüspök, Szemerei János, a Magyarországi Evangélikus Egyház Nyugati Egyházkerületének püspöke, Papp János, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke, Khaled A. László, a Magyarországi Metodista Egyház szuperintendense, Pataky Albert, a Magyar Pünkösdi Egyház elnöke, Fischl Vilmos, a MEÖT főtitkára, valamint a magyarországi ortodox egyházak és az anglikán egyház képviselői.
Az istentisztelet végén Szemerei János megáldotta az új kenyeret.
Az istentiszteleten jelen volt mások mellett Novák Katalin köztársasági elnök és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter.
Az 1943-ban alakult MEÖT a genfi székhelyű Egyházak Világtanácsának magyarországi szervezete és társult tagja a szintén genfi székhelyű Európai Egyházak Konferenciájának, amelyen keresztül részt vesz az Európai Unió és az Európa Tanács mellett működő egyházi képviselet munkájában.
A szervezetnek 11 tagegyháza van, ezenkívül számos felekezet – köztük a Magyar Katolikus Egyház – együttműködő státussal vesz részt munkájában.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
