Ódor: Orbán mindig provokál, Fico pedig próbálja ezt tőle eltanulni Lajos P. János2025. 05. 09., p – 09:56 Pozsony |
Több mint egy héttel Orbán Viktor szlovákiai látogatása után is téma a “Himnusz-ügy”. Ivan Korčok (PS) a sajtóban magyarázkodott, Ódor Lajos Orbán provokációjáról beszél.
Orbán Vikor látogatására időzítve publikált egy bejegyzést a közösségi médiában Ivan Korčok, a Progresszív Szlovákia Elnökségének tagja. Azt kifogásolta, hogy a magyar köztévében a műsorzárásként naponta sugárzott Himnusz alatti videóban megjelenik a pozsonyi vár a szlovák zászlóval.
Ezzel egy olyan ikonikus nemzeti objektumot, mint a mi pozsonyi várunk, a szomszédaink besoroltak az ő nemzeti jelképük, az állami himnusz alá
– írta bejegyzésében Korčok. Egyben azt követelte Robert Ficótól, hogy az Orbánnal folytatott aznapi megbeszélésén határolódjon el ettől a provokációtól. Fico ezt, legalábbis nyilvánosan, nem tette meg.
„Kinek segít ez?”
Korčok bejegyzését több szlovákiai magyar közéleti szereplő is értetlenül fogadta. Szerintük Korčok érzéketlenül nyúlt a témához, és egy felesleges ügyet nyitott meg, amely árt a szlovákiai magyarságnak. Kollai István történész szerint természetes, hogy a magyar történelem részeként a pozsonyi vár is szerepel a Himnusz videójában. „Ez a mindennapi történelmi tudat, ez nem irányul a szlovákok ellen” – írta posztjában Kollai. A bejegyzést éles videóban ítélte el Gyenge Veroni slammer, a szlovák kormány elleni tüntetések gyakori szónoka.
Kinek segít ez a bejegyzés? Mert a szlovákiai magyaroknak biztosan nem!
– üzente Korčoknak.
Kapcsolódó cikkünk
Gyenge Veroni slammer, aktivista volt a Hírdaráló podcast vendége. Ő lett a szlovákiai kormányellenes tüntetések magyar sztárja. Ezúttal azonban Ivan Korčok verte ki nála a biztosítékot.
Témáink: Pozsonyban járt Orbán Viktor, ennek kapcsán Ivan Korčok mondott egy blődséget, miközben alábbhagyott a szlovákiai tüntetések lendülete.
A darálót az Új Szó szerkesztői, Lajos P. János, Török Máté és Molnár Norbert kezeli.
Kapcsolódó cikkünk
Az Új Szó legújabb heti podcastjében cikkeket darálunk le és cincálunk szét.
Elhunyt Ferenc pápa,
A szélsőséges Daniel Bombicot szabadon engedte a bíróság,
Peter Kotlár és Robert Fico újabb ámokfutása a tudomány ellen.
A legfrissebb adásban Lajos P. János, Török Máté és Molnár Norbert kezeli a darálót.
Kapcsolódó cikkünk
Az Új Szó legújabb heti podcastjében cikkeket darálunk le és cincálunk szét.
magyar sikerek a szlovák filmdíjon,
elfogadta a parlament az orosz típusú civiltörvényt,
Peter Pelligrini nyíltan ellentmondott Robert Ficónak,
beköszönt a digitális okmányok kora.
A legfrissebb adásban Lajos P. János, Tokár Géza, Török Máté és Molnár Norbert kezeli a darálót.
Kapcsolódó cikkünk
Az Új Szó legújabb heti közéleti podcastjében cikkeket darálunk le. Az elmúlt napok cikkei közül a következőket cincáltuk szét:
– továbbra is a száj- és körömfájás tartja lázban Szlovákiát,
– változik a Magyar Szövetség, Gyimesi Györgyöt kipenderítették a pártból,
– Donald Trump vámháborút hirdetett az egész világ ellen,
– látótávolságba került egy alkotmánymódosítás, és elfogadták a Covid-amnesztiát
A legfrissebb adásban Tilajcsík Dóra, Lajos P. János, Török Máté és Molnár Norbert kezeli a darálót.
Kapcsolódó cikkünk
Az Új Szó legújabb heti podcastjében cikkeket darálunk le. Az elmúlt napok általunk legérdekesebbnek ítélt cikkei közül a következőket cincáltuk szét:
– Száj- és körömfájás minden mennyiségben
– Kettős állampolgárok lehetnek a szlovák-magyar vegyesházasságból született gyermekek, de az is kiderült, hogy kitől vehetik majd el a magyar állampolgárságot
– Marine Le Pen bűnös uniós pénzek elsikkasztásában, valószínűleg nem indulhat az elnökválasztáson
A legfrissebb adásban Tilajcsík Dóra, Török Máté és Molnár Norbert kezeli a darálót.
Ódor: a nacionalista szólamok helyett bizalmi légkört
Korčok bejegyzésére részben ráerősített Ódor Lajos, a párt európai parlamenti képviselője is, aki szintén a „magyar kormány provokációjának” nevezte a Himnusz alatti videót. Az EP-képviselővel szerettünk volna interjút készíteni a témában, szerettük volna megtudni, hogy miért tartja provokációnak a pozsonyi vár megjelenését a videóban, és azt is, hogy nem tart-e attól, hogy egy ilyen megjegyzés csak árt a szlovákiai magyaroknak, akik közül sokan a PS-re szavaztak.
Ódor végül az írásban elküldött kérdéseinkre érdemben nem válaszolt, csak egy viszonylag általános nyilatkozatban reagált. Eszerint Orbán Viktor és a magyar kormány kritikáját nem szabad összekeverni a szlovákiai magyarok érdekvédelmével.
Szeretném mindenekelőtt nagyon határozottan elválasztani a Szlovákiában élő magyarok érdekeit bármilyen kritikától, amely Orbán Viktor vagy Robert Fico kormányát illeti. Fontos, hogy közösen ne csak a dolgokat magukat, hanem azokat a körülményeket is figyelembe vegyük, amelyek között ezek történnek
– írta a volt miniszterelnök. Szerinte Fico „gátlástalanul kihasználja a szlovákiai magyarokat saját hatalmi céljai érdekében”, Orbán pedig „mindig provokál, amikor csak lehetősége van rá. Robert Fico pedig próbálja ezt tőle eltanulni”.
Végül azt írta, hogy „a Szlovákiában élő magyarok számára sokkal hasznosabb lenne a nacionalista szólamoknál egy bizalmi légkör (kitalált ellenségek nélkül), a dél-szlovákiai beruházások elősegítése, valamint az, amire egy normális európai országban joggal számíthatnának: valódi önrendelkezés és döntési jogkörök”.
Kapcsolódó cikkünk
A hétfői Orbán-Fico találkozó előtt Ivan Korčok volt külügyminiszter és elnökjelölt a pozsonyi vár feltűnését kifogásolta a köztévén rendszeresen vetített magyar himnusz videójában. Nem először fordul elő, hogy Korčok – külügyminiszterként vagy ellenzéki politikusként – összemossa a magyar kormánykritikát a közösségi témákkal.
A PS politikusa a két miniszterelnök találkozója előtt jelentette meg a videót a közösségi oldalán, melyben kifogásolta, hogy a magyar köztelevízió rendszeresen vetített himnuszában feltűnik a pozsonyi vár is. Korčok szerint felháborító, hogy a magyar fél saját állami szimbóluma részeként jeleníti meg a várat, ami ikonikus és nemzeti jelentőségű objektum.
A felvetés bejárta a sajtót és valóban témát generált: a sajtótájékoztatón a szűkös kérdéskeret miatt nem is lehetett kérdezni Orbánt és Ficót, a szlovák média egy része átvette a PS-politikus kritikáját, a kommentelők felháborodtak, a magyar közvélemény nagyobbik része viszont leginkább csak értetlenkedett, vagy maga is felháborodott azon, hogy Korčok mit kifogásol.
Az M1 himnusza évek óta változatlan formában fut, a vágóképsorok között a magyarországi helyszínek között a határon túl élő magyar közösségekre és a történelmi múltra emlékezve több kárpát-medencei helyszín (például a Romániában található Torockó, vagy a kárpátaljai Verecke) is feltűnik.
A két évszázadig a történelmi magyar királyság központjának számító Pozsony vára pár másodperc erejéig egy snitten látható az illusztrációk között, a jelenlegi formájában: egy lobogó szlovák zászló is a bemutatott kompozíció része.
Kényelmetlen magyarkérdés
Korčok a bejegyzésével azt sugallja, hogy a pozsonyi vár feltűnése a magyar himnusz felvételei között a szuverenitás megsértését jelenti – és nem először történik meg, hogy a politikus akár magánkezdeményezésből, akár külügyminiszterként arra utal, hogy Magyarország megsérti Szlovákia hatásköreit. Érdekesség, hogy ebben az ügyben Ódor Lajos volt ügyvezető miniszterelnök, a PS magyar nemzetiségű politikusa fél napig nem szólalt meg. Ódor később, kedd délután folyamán az európai értékekre hivatkozva bírálta Orbán és Fico találkozóját és beállt párttársa mögé, szintén provokációnak nevezte a himnusz alatti képsorokat.
Korčok a PS-be való integrálódása óta egyszer beszélt hangsúlyosan magyar témáról, mikor lebonyolított egy villámtalálkozót Magyar Péterrel, az egyre népszerűbb Tisza Párt vezetőjével. Akkor kijelentette, fontos számára a jó szlovák-magyar viszony, a „nemzeti érdekeket Európa-barát programmal is át lehet ültetni.”
A politikus a múltban ugyanakkor többször is belefutott a magyarok problémakörébe: az elnökválasztási kampányban a szavazókat keresve egyensúlyozott a magyar kormány kritikája és a magyar választóknak való kedvezés között, külügyminiszterként pedig keményen igyekezett fellépni Magyarország szlovákiai aktivitásai ellen, néhány esetben kimondottan szerencsétlenül csomagolva a saját mondanivalóját.
A politikus személyes népszerűségén mindez nyomot hagyott: a magyar választók túlnyomó része a tavalyi elnökválasztáson inkább Peter Pellegrinire szavazott, még ha nem is volt annyira egyértelmű a Hlas akkori elnökének támogatottsága, mint Zuzana Čaputová vagy Andrej Kiska esetében.
A jobboldali jelölt népszerűségvesztésével párhuzamosan megváltozott a politikai helyzetkép is: a szlovákiai magyarok felé már nem a jobboldali pártok gyakoroltak látható gesztusokat, hanem időnként a Smer és a Hlas.
Múltbéli sérelmek
Korčok bár igyekezett mérsékelni az őt magyarellenesnek kikiáltó kritikák élét, a gyakorlatban több ponton is megtalálta a közösséget: igaz, a legtöbbször azért, mert a magyar kormány lépéseit akarta bírálni, helyette azonban társadalmi jelentőséggel is bíró akcióknak tett keresztbe.
A himnusz-ügy csak egy újabb hasonló lépés a politikus életművében. Korčok leginkább a külügyminisztérium élén gyakorolt barátságtalan gesztusokat. A legnagyobb visszhangot kiváltó lépés 2021 októberében történt – ekkor Szijjártó Péter külügyminiszter kereste fel Pozsonyt, a frissen külügyminiszterré kinevezett Korčok pedig szokatlan módon a közös sajtótájékoztatón, a másik fél szemébe mondva a kritikát hívta fel a magyar fél figyelmét arra, hogy közös jóváhagyással és egyeztetéssel, a szlovák felet előre tájékoztatva hajtsa végre a „kormányprogram Szlovákiát érintő pontjait.” Ebbe a kategóriába tartoztak többek között a magyar tisztviselők szlovákiai látogatásai és a később is többször felhánytorgatott ingatlanvásárlások is.
A rendelkezésre álló információk szerint valószínűsíthető, hogy a magyar fél a protokollt a hivatalos események bejelentése kapcsán nem mindig tartotta be, de az offenzívnak tartott magyar ingatlanvásárlásokkal kapcsolatban a szlovák állam mindig érvényesíthette volna az elővásárlási jogát.
A Korčok-vezette külügyminisztérium emellett a tárcavezető aktív közreműködésével fellépett a magyar nemzetiségű magánvállalkozók budapesti támogatásai ellen, és hangsúlyos szerepet játszott a kisebbségek jogállásáról szóló törvény elbuktatásában is – ebben az esetben a kollektív jogok elismerésével akadt problémája a miniszternek.
Szlovákia szintén aktív szerepet vállalt a Minority SafePack kisebbségvédelmi csomag ellen indított európai perben. Az összes említett esetre érvényes, hogy bár Korčok kritikájának tárgya Magyarország tevékenysége volt, leginkább a szlovákiai magyar társadalom került hátrányos helyzetbe a történtek miatt.
Átalakuló törésvonalak
Azt nem látni, hogy Korčok megnyilvánulásai mennyire tekinthetőek a politikus egyéni nézetei kifejezésének, és mennyiben egy átfogó stratégia részét képezik a PS-en belül.
Az viszont világosan látszik, hogy a jelenlegi ellenzék számára a Magyarország- és a szlovákiai magyarkérdés (összemosva) inkább politikai tőkeszerzésre alkalmas, nem pedig a társadalmi árkok betemetésére.
Amennyiben a helyzet nem változik, a szlovákiai magyarságon belüli politikai törésvonal is állandósulhat egy, a korábbi mintáktól eltérő módon. A Korčokot és Ódor Lajost előtérbe állító PS azokat a szavazókat szólíthatja meg, akik számára a Magyarország-kritika fontosabb, mint a nemzetiségi vonzatú elvi kérdések, a közösség egy része (az elnökválasztási eredményekből kiindulva a többsége) azonban elidegenedik a legnagyobb ellenzéki párttól, amit emellett még magyarellenesnek is tarthatnak majd.
Ivan Korčok a sajtóban reagált
Ivan Korčok fontosnak tartotta, hogy utólag, a sajtóban válaszoljon a közösségi médiában publikált bejegyzésére érkezett reakciókra, amelyet azzal kezdett, hogy „a szlovák-magyar kapcsolatok átka a félelem”. Érti, hogy a magyar oldalon is vannak történelmi sérelmek.
„Soha nem mondtam, és ma sem mondom a magyaroknak, hogy nincs joguk érezni és megélni a történelmi sérelmeiket. Elvárom azonban, hogy a másik oldalról is legyen megértés, például amikor nem tartom a szomszédsági empátia megnyilvánulásának, ha a szlovák állami jelképet a magyar állami jelkép alá sorolják, vagy ha tiltakozom amiatt, hogy a szomszéd ország miniszterelnöke Szlovákiáról mint elszakított területről beszél” – írta Korčok a Denník N oldalán megjelent cikkében. Szerinte a bejegyzése elérte a célját.
Megtörtem egy mesterségesen fenntartott idillt, amelynek célja az volt, hogy azt a látszatot keltse, mintha minden probléma varázsütésre eltűnt volna a szlovák–magyar kapcsolatokból
– írta Korčok.
Szövetség: ne legyünk újra a szlovák-magyar kormányközi kapcsolatok „túsza”
A Magyar Szövetség attól tart, hogy a szlovákiai magyar kisebbség újra a szlovák-magyar kormányközi kapcsolatok „túsza” lehet ugyanúgy, ahogy a 90-es években. „Nem szeretnénk megélni azt, hogy nem egész három évtizeddel később meg azért csattanjon rajtunk az ostor, mert Szlovákia és Magyarország kormányfői nem politikai ellenfelek, hanem szövetségesek” – reagált Korčok bejegyzésére Gubík László, a Szövetség elnöke. Úgy véli, Korčok bejegyzése ártott minden magyarnak.
Ebben az esetben ugyanis teljesen mindegy, hogy kire lőtt. A nyila pártállástól függetlenül minden magyart eltalált
– írta Gubík.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
