Magyarország tiltakozott a dublini rendelet reformjára az Európai Unió soros bolgár elnöksége által tett javaslat ellen, mondván, hogy az kizárólag Németországnak kedvezne – jelentette szerdán a Politico brüsszeli hírportál névtelenséget kérő diplomáciai forrásokra hivatkozva.
A cikkben arról számoltak be, hogy a tagállamok uniós nagykövetei kedden vitatták meg a közös menekültügyi szabályozás reformjáról benyújtott bolgár tervezetet, a magyar kormány képviselője azonban határozottan ellenezte az abban foglaltakat.
A kompromisszumos javaslat célja a meglévő nézetkülönbségek áthidalása az úgynevezett migrációs frontországok, például Olaszország és Görögország, illetve több keleti tagállam, főként Magyarország és Lengyelország között. Előbbiek szerint túl nagy teher nehezedik azon tagállamokra, melyekbe elsőként lépnek be a menedékkérők, utóbbiak viszont mereven elzárkóznak a kötelező áthelyezési kvóták minden formájától.
A reformtervezet értelmében a „belépési országok” öt évig tartoznának felelősséggel az oda érkező menekültekért a menekültstátusuk jóváhagyása után. Az eredeti terv még tíz évről szólt, de az olaszok állítólag például csak két évet szerettek volna.
Az EU-elnökség által beterjesztett dokumentum szerint a kötelező áthelyezési mechanizmus kizárólag rendkívül indokolt esetben lépne életbe.
A Politico közölte, hogy a bolgár nagykövet hangsúlyozta, a javaslat összeállításakor minden tagország álláspontját figyelembe vették, magyar kollégája azonban felszólalásában úgy vélekedett, hogy az csupán egyetlen ország érdekeit szolgálja.
„Civilizált és diplomatikus vita zajlott (…) A magyarok nem említették név szerint Németországot, de világos volt, hogy gyakorlatilag azzal vádolják a bolgár elnökséget, hogy kiszolgálják Berlint” – mondta egy név nélkül nyilatkozó diplomata a híroldalnak.
Egyes szakértők szerint Bulgária mindent megtett a megoldás érdekében, a történtek azonban jól mutatják, hogy milyen nehéz lesz kompromisszumra jutni a dublini szabályozásról az uniós vezetők júniusi találkozóján. Márpedig amennyiben nem sikerül egyhangúságot elérni, akkor minősített többségi döntéshozatallal fogadhatják el az új szabályokat, ami tovább fokozhatja a megosztottságot és a feszültséget az EU keleti és nyugati tagjai között.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
