A napokban a VivaNatura Televízió Völgyesi Miklós nyugalmazott Legfelsőbb Bírósági tanácsvezető büntetőbíróval készített interjút.
Völgyesi volt az ’56-os magyar forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóján történt rendőri brutalitások kivizsgálására alakult Civil Jogász Bizottság társelnöke, később pedig a Balsai-bizottság büntetőjogi szakértője.
A műsor készítői azt a kérdést tették fel, hogy tizenöt évvel a rendszerváltozás történetének leggyalázatosabb eseménye után hogyan ülhetnek olyanok a parlamentben, jelentkeznek be a hatalom megszerzéséért a jövő évi választásra, akik embereket kínoztak, tartóztattak le és börtönöztek be jogtipró módon? Hogy lehet az, hogy egy még ma is élő – tehát el nem utasított – feljelentés ellenére sem történt semmilyen számonkérés?
A feljelentést Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnökkel szemben éppen Völgyesi Miklós tette meg a Balsai-bizottság jelentése alapján, amelyet az Országgyűlés határozati javaslatban is elfogadott. A volt büntetőbíró úgy fogalmazott, Budapest utcáin az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján embervadászat folyt, és hivatalos személy által elkövetett emberölés kísérletét valósította meg az akkori miniszterelnök.
A Balsai-jelentésre hivatkozva azt mondta, a rendőri vezetők csak legfelsőbb politikai utasítás és jóváhagyás alapján adhattak parancsot, illetve tűrhették el a magukat és a testületet példátlan módon kompromittáló cselekményeket. Ez szükségszerűvé és elkerülhetetlenné teszi a bukott kormányfő politikai és jogi felelősségének a vizsgálatát. Sőt, Völgyesi szerint a terrorcselekmény gyanúját is megalapozhatta volna, ám ennek vizsgálatára sem került sor.
A jelentés felvetette, hogy a Btk. 122. § (4) bekezdése alapján katonai bűncselekményeket tettesként kizárólag katonának minősülő személy követhet el, nincs azonban akadálya annak, hogy felbujtóként vagy bűnsegédként katonának nem minősülő személyt is büntetőjogi felelősség terheljen. Jelen esetben azért, mivel esetlegesen a jogsértő tömegoszlatásra polgári személy, vagyis Gyurcsány adott felbujtóként utasítást, avagy azt pszichikai bűnsegédként támogatta.
A büntetőbíró felhívta a figyelmünket, hogy az akkori kormányfő önkritika és visszavonulás helyett a hatalmi arrogancia és ököljog politikáját választotta az alapvető véleménynyilvánítási jogukat gyakorló tüntetőkkel szemben. Rendőri túlkapások, békés polgárokba gázoló lovasroham, kilőtt szemek, jogtalan előállítások és letartóztatások szegélyezték az utat, ami Gyurcsány Ferenc hatalmának néhány évvel történő meghosszabbítását eredményezte.
A magyar jogállamiság viszont illúzió maradt. Az embervadászat során összefogdosott fiatalokat gyorsított eljárásokban úgy helyezték harminc napra előzetes letartóztatásba, hogy annak különleges okai, a szökés, elrejtőzés, a bűnismétlés, a bizonyítékok eltüntetésének veszélye egyáltalán nem álltak fenn.
Ám Gyurcsány Ferenc ezt is megúszta. Egy szép napon az Egyesült Államok budapesti nagykövetségére hívták Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztost, és egy sajtcédulán továbbították felé az Obama-adminisztráció kérését, miszerint be kéne fejezni a bukott miniszterelnök kriminalizálását – idézte fel a történteket a műsorban Völgyesi Miklós. Ma ez az ember vezeti a baloldalt Magyarországon a „demokratikus erők” nemzetközi támogatásával.
Erre hívnánk fel a figyelmét azoknak a Gyurcsány által célcsoportként megkörnyékezett fiataloknak, akik tizenöt évvel ezelőtt még bölcsődések vagy óvodások voltak, és ma bedőlnek az embervadász blöffjeinek.
Bán Károly: Gyurcsány embervadászata
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
