A Gyilkos-tó legendája című lovas előadást mutatták be Nyujtódon május elsején, a produkció az idén tízéves Erdélyi Lovaskaszkadőr Egyesület tagjainak, illetve Ugron Attilának és feleségének, Ugron-Fejér Orsolyának köszönhetően jött létre.
A tavaly több helyszínen, többek között a magyarországi Bugacon, az Ősök napján is bemutatott Csodaszarvas legendája után május elsején Nyujtódon, másodikán pedig Csíkszentdomokoson láthatták az érdeklődők A Gyilkos-tó legendáját. Az Indian show, a Kinizsi Pál, Mátyás király jobbkeze és a Csodaszarvas legendája után a most bemutatott a negyedik lovas színdarab. A Gyilkos-tó legendája egy szép lány, Fazekas Eszter és egy daliás legény szerelmi történetén alapul, amely tragikus eseményekhez és a tó 1837-ben történt keletkezéséhez kapcsolódik.
Népes közönség jelenlétében péntek délután tartották meg a szabadtéri lovas előadás főpróbáját a Nyujtód és Ozsdola közötti mezei út melletti, a Háromszéki Lovas Napok szokásos helyszínén, az Ugron-tanyán. Az ősbemutatóra másnap, a 15. Csíkszentdomokosi Lovasnapon került sor, ahol évek óta visszajáró fellépők az egyesület tagjai. A közönség mindkét helyszínen vastapssal jutalmazta a különleges előadást, a nyujtódi egyesület által bemutatott második lovas színdarabot.
A pénteki nyujtódi nyílt nap programjából az állatsimogató, a lovaglás, a lovas-, kaszkadőr-, karikás ostoros bemutató, a fogat- és kislovastorna sem hiányzott. Az egész napos rendezvény fénypontját a 40–50 perces előadás, a Gyilkos-tó legendája főpróbája jelentette. A szereplők jó része a kaszkadőrcsapat tagja, amatőr színjátszó, főszereplője pedig Szász Boróka, a kézdivásárhelyi Dr. Csiha Kálmán Református Kollégium végzős tanulója. A többi szereplő: Ugron Attila, Ugron-Fejér Orsolya, Dáni Mátyás, Szász Zsuzsa, Kocsis Örs, Pál Claudia, Péter Barna, Handra Zelinda, Antal Norbert, Péter Gyöngyi Ilona, Jancsó Csaba, Handra Nóra, Csiki Szabina, Sebestyén Nikoletta, Szikszai Petra, Vajda Arnold, Földes Levente, Néda Zalán, Péter Orsolya és Sebestyén Brigitta.
A nagyszabású produkció megálmodója, producere, zenei rendezője, jelmeztervezője és -készítője Ugron-Fejér Orsolya, aki férjével, Attilával tervezi, hogy a tavalyi sikernek köszönhetően minden esztendőben életre hívnak egy-egy legendát feldolgozó lovas színdarabot. Elmondása szerint a Gyilkos-tó legendája tele van drámával, érzelmekkel. Ez nehéz kihívást jelentett számára, hiszen lovas színdarabként kell bemutatni az 1800-as években játszó történetet, amelyben a lovak is szerepet kapnak. Orsolya azt is elárulta, hogy egy hónappal azután, hogy elkezdett a színdarabbal foglalkozni, rájött arra, hogy sokkal nehezebb lesz megvalósítani, mint a Csodaszarvast.
A Gyilkos-tó legendája esetében nem olyan óriási időutazás visszamenni az 1800-as évekbe, mégis nehezebb megfogni a nézőt, mivel ez egy népi legenda, a darab zenei alapját a népdalok jelentik, de az előadást felpörgették „kaszkadőrösre”. A díszletek, a jelmezek nem annyira látványosak, mint a Csodaszarvasban voltak, de próbálják érzékeltetni a gyergyószentmiklósi vásárt, a Kis Cohárd hegyomlását, miközben kibontakozik a tragikus kimenetelű szerelmes történet.
Az Erdélyi Lovaskaszkadőr Egyesület további helyszíneken is be szeretné mutatni a Gyilkos-tó legendája című lovas színdarabot, a nézők láthatják majd a nyolcadik Háromszéki Lovasnapokon is, amelyet augusztus első hétvégéjén tartanak.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
