Nyugati-orosz feszültség – Az USA elutasította az orosz garanciaköveteléseket, maratoni tárgyalásokat tartottak a Normandiai Négyek

Nyugati-orosz feszültség – Az USA elutasította az orosz garanciaköveteléseket, maratoni tárgyalásokat tartottak a Normandiai Négyek

A hidegháború óta nem volt olyan feszült a helyzet a Nyugat és Oroszország között, mint most. Sőt, a szlovák védelmi miniszter szerint a második világháború lezárulta óta nem voltunk ennyire súlyos szituációban. A NATO készültségben van, katonákat és haditechnikát csoportosítanak át a kelet-európai országokba. Ukrajna sorsa bizonytalan, több európai ország katonai és technikai támogatást nyújt számára, kivéve Németországot, mert szoros gazdasági kapcsolatai (és energiafüggősége) Oroszországgal megköti a kezét. Továbbra is esély mutatkozik a helyzet diplomáciai rendezésére, mert továbbra is úgy tűnik, hogy valójában senki sem akar háborút.

Erről beszélt például Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnöke, korábbi kormányfő és (névleges) elnök.

“Semmilyen körülménye között nem törhet ki háború, senki sem akar háborút, és mindent meg kell tenni azért, hogy elkerüljük a konfliktust”

fogalmazott Medvegyev, hozzátéve, hogy kizárólag az oroszok által kért biztonsági garanciák jelenthetnek megoldást.

Az orosz biztonsági garanciák legfontosabb és valószínűleg az egyetlen reális célja, hogy garanciát kapjon arra, Ukrajna sosem lesz a NATO tagja. A biztonsági garanciákról szóló hivatalos javaslatot még a múlt héten nyújtották át az oroszok a NATO-nak és az USA-nak. Az USA válasza szerdán este érkezett meg az oroszokhoz.

Az AP amerikai hírügynökség közlése szerint az USA hivatalos válaszában elutasította az oroszok kéréseit, kitartva a “nyitott ajtók politikája mellett” a NATO-tagfelvétellel kapcsolatosan. A kelet-európai haditechnika kivonásának követelését szintúgy elutasították (az Egyesült Államok két rakétavédelmi rendszerrel rendelkezik a térségben, Romániában és Lengyelországban, mindkettő eredetileg védelmi funkciókat lát el, ám bizonyos fokig átkonfigurálható támadásra is, ezért Moszkva fenyegetésként értékeli őket – a szerk.). A tárgyalások folytatásától azonban nem zárkóztak el.

Szerdán az ukrán válság rendezésére 2014-ben megalakított Normandiai Négyek formáció (Franciaország, Németország, Oroszország és Ukrajna) maratoni nyolcórás tárgyalásokat folytattak a megoldás megtalálása érdekében. A csoport korábban már lefektette a rendezés alapjait, amit azonban egyik szemnem álló fél (Oroszország és Ukrajna) sem volt hajlandó betartani. Egyelőre áttörő eredmény még nem született.

Hírdetés

Közben Litvánia, Bulgária és most már Észtország légterét is külföldi szövetséges vadászgépek védik. Az USA 6 F-15-ös vadászgépet vezényelt át észtországi támaszpontjára, a szabály szerint másfél hetet biztosan maradnak a balti országban. A dán F-16-os vadászgépek csütörtökön érkeztek meg Litvániába. A bolgárok légvédelmében spanyol vadászgépek segédkeznek majd.

Érdemes kiemelni, hogy az Egyesült Államoknak 66 ezer katonája állomásozik Európa-szerte, ezt további 8500-rel toldaná meg Washington konfliktus esetén. Az oroszok a nyugatiak állítása szerint 127 ezer katonát és jelentős haditechnikát vontak össze Ukrajna keleti határainál. Ez az ország elfoglalására aligha lenne elég, ám továbbra sem ismertek Moszkva pontos szándékai.

Az Európai Unió elvileg igyekszik egységesnek mutatkozni, ám gazdasági érdekei, no, meg a német politikai túlsúly érvényesülése miatt jóval összetettebb a kép. Egyelőre Brüsszel ígéretet tett arra, hogy egységesen kiáll majd az oroszellenes szankciók mellett, amennyiben konfliktusra kerülne sor, és támadás indulna Ukrajna ellen.

A kép azonban elég vegyes. Lengyelország és a Baltikum – geopolitikai helyzetükből adódóan teljes joggal – fenyegetésként tekint Moszkvára, és kemény fellépést követel. Németország visszakozik, és ne hajlandó fegyvereket szállítani Ukrajnának, sőt, más országoknak eladott német fegyverek továbbadását is megvétózza. Horvátország neme egyszerűséggel sorsára hagyná Ukrajnát.

Közben Joe Biden amerikai elnök konkrétan Vlagyimír Putyin orosz elnök személye elleni szankciókat lebegtetett meg, arra az esetre, ha Oroszország támadást indítana Ukrajna ellen. Az amerikaiak felismerve Európa energiafüggőségét, maguk kezdtek tárgyalásokba az európao földgázellátás bebiztosítása céljából arra az esetre, ha Oroszország nem szállítana többé.

A potenciális beszállítók köre (USA, Katar, Közel-Kelet, Észak-Afrika) most Ausztriával bővült.

A legújabb jelentések szerint az orosz 127 ezres haderő már jóval nagyobb is lehet. Az oroszok újabb támadó harcigépeket, és ejtőernyős egységeket telepítettek az Ukrajnától északra fekvő Fehéroroszországba. Ezen kívül húsz hadihajója elhagyta fekete-tengeri kikötőit, hivatalosan egy hadgyakorlat részeként.

Körkép.sk, AP, GPF


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »