Nyugat-Európa energiavámpírjai

Nyugat-Európa energiavámpírjai

Az Európai Unió soros elnöki pozícióját betöltő Hollandia a héten adott otthont annak az ülésnek, amelyen a tagállami parlamentek energiaügyekkel és klímapolitikával foglalkozó szakbizottságainak elnökei vitatták meg az EU energiastratégiáját. A magyar Országgyűlést Kepli Lajos (Fenntartható fejlődés bizottság – Jobbik) képviselte, aki azt a tanulságot vonta le a hágai szakmai fórumról, hogy elképzelhetetlennek tűnik egy egységes energia unió létrehozása.

Mint ismert, Maroš Šefčovič energiaunióért felelős biztos még 2014. novemberi kinevezése előtt is azzal érvelt, hogy elérkezett az Európai Energia Unió ideje, ám ez azóta sem vált valóra. Sőt, a nagyhatalmak geopolitikai játszmája közben furcsa paktumokat is eredményezett (német-orosz energetikai kiegyezés – lásd: Északi Áramlat II.).

Akárhogy is, de Kelet-Közép Európa térsége ennek az energiapolitikai csatározásnak a legnagyobb elszenvedője, így hazánk energiafüggetlensége továbbra sem biztosított.

Kepli Lajos lapunknak elmondta, Nyugat-Európa, így Hollandia ellentmondásos energiapolitikájára jó példa Rotterdam kikötője. Miközben a kontinens legnagyobb tengeri kapuját igyekeznek megújuló energiaforrásokkal üzemeltetni, óriási LNG-terminálokat (cseppfolyós földgáz) építenek.

Európa kapuja – Rotterdam

“Az egész ülés arra volt alkalmas, hogy világossá váljon, EU-s szintű egységes energiapolitikát lehetetlen megalkotni”

– értékelte a helyzetet a szakpolitikus, szavait azzal támasztotta alá, hogy Hágában is felszínre tört: az erősebb országok egyszerűen rákényszerítik akaratukat a gyengébbekre, aki között szintén nincs együttműködés.

Az ülésen egyébiránt kritikaként elhangzott az is, hogyha az EU kitűzte az orosz gáztól való elszakadást, közben miért duplázódik meg az Északi Áramlat gázvezeték kapacitása? Erre a hivatalos válasz az volt, hogy a Gazprom és a németek közti kontraktus nem EU-s beruházás. Nyugat-Európában az állami dotáció hatására túltermelt villamosáram szintén a keleti hálózatokban jelenik meg.

Kepli Lajos emlékeztetett, az Uniós szakbizottság 89 darab energetikai projektet támogat, amelyek mind a nyugati hegemóniát erősítik, egyúttal tovább mélyítve térségünk kitettségét a nyugati érdekekkel szemben. A földgáz és a villamosáram határokon átnyúló kapacitása egyre inkább nyugat-kelet irányú.

Európa kapuja – Rotterdam

A balti államok erős ruszofóbiája is egy újabb színt adott az összejövetelnek, nemcsak az Északi Áramlat 2-öt, de a Roszatom fehéroroszországi nukleáris beruházását is élesen kritizálták.Hangsúlyos volt az orosz-török szembenállás is. A török delegáció ugyanis szintén meghívást kapott, és az úgynevezett Déli Folyosó megépítését szorgalmazta. A tengeralatti vezetéken a Kaszpi-tenger térségéből Törökországon, Görögországon át, Olaszországba jutna el földgáz. Hazánk közvetlenül tehát innen sem juthat energiaforráshoz.

Egyébként a Kepli Lajos által felvázolt magyar álláspont arra irányult, hogy hazánk ne kerüljön egyoldalú függésbe egyik tömbbel szemben sem. Ehhez pedig egy minél diverzifikáltabb energiaelérésre lenne szükség – kivált akkor lenne ez életbevágó, ha az oroszok valóban nem szállítanának több földgázt Ukrajnán keresztül Európába.

Hazánk helyzetét az pedig csak tovább rontja, hogy a V4-ek sem képviselnek egységes álláspontot, hiszen Varsó szintén Moszkvával szembeni politikát folytat, miközben energiafelhasználásának egy részét belső forrásból is fedezni tudják (pl.: szénbányászat).

A süketek párbeszédéből egyelőre nem akar megszületni az Európai Energia Unió, azonban a nyugati államok törekvése már most is világosan látszódik – fogalmazott Kepli Lajos. A nemzeti párt országgyűlési képviselője ezért továbbra is egy határozottabb, szövetségeseket kereső magyar külpolitikát szorgalmaz, valamint azt, hogy a hazai lakossági energiahatékonysági beruházásokat ne akadályozza, sokkal inkább támogassa az Orbán-kormány.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »