A megfélemlítés az egyik, talán legfontosabb célja a hibrid háborúnak. Bukarest ezúttal – akarva-akaratlanul – bevallotta, hogy háborút indított a Székelyföld ellen – még ha annak „csak” hibrid változatát is.
Ritka történelmi pillanat: Bukarest igazat mondott. Hibridháborús hadviselési gyakorlatnak nevezték el azt a műveletet, amelynek helyszínéül a Székelyföldet jelölték ki. A füllentés az volt, hogy „gyakorlatról” szólt a bejelentés.
Ez azonban tiszta hibridháborús csapásmérés lett.
Elfogadhatatlannak tartja Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, hogy Románia két magyar többségű megyéjében, a székelyföldi Hargita és Kovászna megyében szerveznek nagyszabású közös gyakorlatot a héten a román védelmi minisztérium, belügyminisztérium (MAI), a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a kormányőrség (SPP) és a különleges távközlési szolgálat (STS) katonái számára.
Egy román kiválóság is tiltakozott.
Az RMDSZ államfőjelöltje Ion Cristoiu publicista internetes műsorában ítélte el a Concordia 19 elnevezésű hadgyakorlat helyszínválasztását. A szimulációval ugyanis szerinte azt sugallják, hogy a térség lakói nemzetbiztonsági kockázatot jelentetnek.
Egy román generális elszólta magát.
„Botea tábornok magyarázata a székelyföldi helyszínválasztásra: Donbaszról és Dél-Oszétiáról beszélt mint hasonló helyzetekről. Ott, kérem, igazi háborúk zajlottak, amiről nálunk szó sincs” – mondta az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor. Hozzátette: ha valaki a hadsereg vezetőségéből a grúziai vagy az ukrajnai helyzetre asszociál Székelyföld esetében, az vagy félreértett valamit, vagy manipulálni próbál.
Sörgyári pukkanás.
A román művelet forgatókönyve szerint egy sörgyár repült a levegőbe, szennyező vegyi anyagok kerültek a légkörbe, a hadsereg és a különleges alakulatok pedig az elhárítást, a kárenyhítést és a mentést gyakorolják.
A hibrid háború ősi módszer.
Noha a szakkönyvek csak a harmadik évezredben tartalmazzák ezt a kifejezést – több „feltalálóját” is említik –, maga fortély annyira régi, hogy tulajdonképpen minden háború hibrid volt.
Szun-ce két és fél ezer évvel ezelőtt élt.
A kínai hadvezért azonban minden komolyabb, hibrid háborúról szól könyv idézi. „Nap mester” egyik idevágó gondolata az, hogy a jó hadvezér harc nélkül is megadásra kényszeríti az ellenséget.
Az emberi jogi retorikától az atombombáig.
Ez a kitterjedése a hibrid háborúnak egy leírás szerint. Kijevben, a narancsos műveletnél jól látszott, hogy az emberi jogi retorikával tették védekezésképtelenné az államot – szerencsére az atombombát nem kellett bevenni.
Puskaporos fegyverek azonban dörrentek.
Hibrid, mert a propaganda és a fegyver együtt van jelen a háborúban. Fontos módszere a hibrid háborúnak a jól időzített, megfelelő helyen végrehajtott hadgyakorlat. Azaz Bukarest tankönyvi módszert alkalmazott a Székelyföld ellen.
A román katonák tömeges özönlése a Székelyföldön terrornak is beillik.
A megfélemlítés az egyik, talán legfontosabb célja a hibrid háborúnak. Bukarest ezúttal – akarva-akaratlanul – bevallotta, hogy háborút indított a Székelyföld ellen – még ha annak „csak” hibrid változatát is.
Az EU és a NATO természetesen néma és béna.
A hibrid háborús támadás ellen is védekezni kell. Az egyik, nem könnyű ellenszer: nem kell megijedni. Nem kell bedőlni a retorikának, le kell leplezni annak hazug tartalmát, és hazug hangoztatóit. A hibrid háború a kezdeti szakaszban „csak” verbális. A hadgyakorlat már erősebb fokozat – de minimum verbálisan védekezni kell ellene.
Néven kell nevezni.
Kovács G. Tibor
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
