Súlyos jogszabálysértések történtek a Budapesti Ügyvédi Kamara tavalyi tisztújításán, ezért szükségképpen új választásokat kell tartani. Így döntött a minap a Fővárosi Ítélőtábla arról a köztestületről, amely mind az igazságszolgáltatás működésében, mind az emberi jogok érvényesülésében központi szerepet játszik. Példátlanul kínos eset ez a csaknem 140 éve a „jog szolgálatában álló” testület életében. Olyannyira, hogy sem az országos, sem a budapesti kamara nem tesz említést erről a kirívóan szégyenletes tényről a honlapján.
Az állampolgárok számára szörnyen elkeserítő ez az egész. Miközben ugyanis a lakosságtól vaskalaposan követeli meg az állam a jogszabályok követését és betartását, az igazságszolgáltatás újabb fontos bástyája kótyavetyéli el a társadalom bizalmát és megbecsülését a hatalmi harcban. Egy olyan komoly hagyományokkal és múlttal rendelkező szervezet esetében, mint a jogbiztonság és az igazságosság érdekében működő ügyvédi kamara, elfogadhatatlan, ha képtelen betartani a törvényeket.
Minderről azért érdemes beszélni, mert az utóbbi években egy-egy fontos ügyben hozott bírósági ítélet után gyakran hangzik el, hogy ez visszaadta az embereknek az igazságszolgáltatásba vetett bizalmát. Ha az ebben a folyamatban részt vevő köztestületek botrányait vesszük azonban számba, akkor inkább úgy tűnhet, hogy hiú ábrándról van szó. Itt van például az óriási port kavart ügy, a szlovák milliomosnő, Eva Rezesova által okozott, négy ember halálával végződött közlekedési baleset büntetőpere. A kiemelt közfigyelem mellett zajlott eljárás rámutatott a szakértői kamara hajmeresztő problémáira. S habár az eset kapcsán az Igazságügyi Minisztérium jelezte, hogy jogszabály-módosítással orvosolja majd a gondokat – s a törvénymódosítást az év első felére meg is ígérte –, a javítás végül elmaradt.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát érintő botrányok is a figyelem középpontjába kerültek. Utoljára a devizahiteles ügyekben elkövetett óriási hibáik miatt. A minisztérium lépett is az ügyükben, mára átalakították a végrehajtói rendszert, s a kamara átvilágítása után immár a Budapesti Nyomozó Ügyészség folytat eljárást hűtlen kezelés bűntette miatt. A korábbi vezetőik közül azonban olyanok is tagjai maradhattak a testületnek, akik éveken keresztül szabálytalanul vettek fel több tíz millió forintot. S a végrehajtásról szóló jogszabályok, illetve a társadalmilag rendkívül érzékeny terület ellenére még mindig dolgozhatnak náluk hatósági személyként olyan emberek, akiknek nincs jogi végzettsége. Így aztán állattenyésztő, óvodapedagógusi vagy épp könyvtárosi diplomával dönthetnek nap mint nap életek során összerakott vagyonok sorsáról.
A Budapest Ügyvédi Kamara mostani botlása az utolsó ebben a felsorolásban. A számukra vesztes per ítélethirdetésén a bíró a Magyar Ügyvédi Kamarát is kiosztotta. Arra hívta fel a figyelmet, hogy nekik is észnél kell lenniük. Ahhoz, hogy ezt a kínos és megismételt választást végre jogszerűen lehessen lebonyolítani, a választási szabályok is korrekcióra szorulnak. Ugyanis ha nem megy nekik, akkor Trócsányi László igazságügy-miniszternek kell nekiállnia elvégezni ezt a feladatot. Ám a felsorolt példákból is kitűnik, hogy a minisztériumnak annyi dolga van, hogy csak amolyan tessék-lássék módon foglalkozik a megfelelő társadalmi működés szempontjából oly fontos köztestületek sorsával. Az ügyvédi kamara tehát egy újabb példája annak, hogy elérkezett az ideje a hatékony intézkedéseknek. Nosza!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben is megjelent. A megjelenés időpontja: 2015. 09. 26.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
