Ma az egyik legfontosabb téma az EU-ban az európai hadsereg létrehozása, amihez azonban hosszú idő és rendkívül sok pénz kell. Az is kérdés, mi lesz a közös vezénylési nyelv, amikor az EU-ban nincs benne Nagy-Britannia – mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az M1-en. Az elemző arról is beszélt, hogy Németország szerepe leértékelődhet, az EU és Törökország viszonya pedig egy régi viccre emlékezteti.
Száz százalékig biztos volt az európai elit, hogy az amerikai elnökválasztást november 8-án a demokrata Hillary Clinton nyeri, erre készültek, majd miután nem ez történt, elkezdődött a „nyafogás” – mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. Az elemző szerint az amerikai kampány során Oroszország mindkét jelölt stábjával tartotta a kapcsolatot, nem úgy Európa.
Pánik vacsora
Az elemző annak kapcsán nyilatkozott az M1-nek, hogy az európai uniós tagországok külügyminiszterei találkozót tartottak Brüsszelben, amelynek témái Donald Trump megválasztásának az európai védelmi és gazdaságpolitikára gyakorolt lehetséges hatásai voltak. Baracka Eszter, az M1 brüsszeli tudósítója szerint az uniós politikai vezetők alig tudnak valamit Trumpról, a sajtó ezért bírálta is az Európai Bizottságot, amely a kampány idején nem kereste a kapcsolatot a végül győztes jelölt stábjával. Az uniós vezetők tartanak a megválasztott amerikai elnöktől, bár ebben nincs teljes egység, a „pánik vacsorának” nevezett összejövetelen a brit, a francia és a magyar külügyminiszter nem vett részt – tette hozzá.
Nem Trump miatt kell aggódni
Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője közölte, az uniós külügyminiszterek egyetértenek abban, hogy Donald Trump amerikai elnökválasztási győzelme után is fenn kell tartani az erős partneri viszonyt az Egyesült Államokkal.
Paolo Gentiloni olasz külügyminiszter szerint az EU-nak nem Donald Trump megválasztása miatt kell aggódnia, hanem a saját problémái megoldásával kellene foglalkoznia, például a gazdasági növekedés erősítésével, a migrációval és a biztonsági kérdésekkel.
Jumbo tanácskozás
Hétfő délután újabb tanácskozás lesz Brüsszelben, ekkor az uniós védelmi és a külügyminiszterek közös, „jumbo” tanácskozását tartják. Baracka eszter szerint Trumpnak azok az utalásai, hogy Amerika kisebb szerepet vállalhat a jövőben Európa védelmében, valamint a brexit felgyorsíthatja az önálló európai védelmi képességek erősítését. Az, hogy közös európai hadsereg lesz-e vagy az európai védelmi ipara épülő közös tervezés, még nem nagyon tudni – mondta Baracka Eszter.
Nógrádi György hangsúlyozta, az európai hadsereg létrehozásához hosszú idő és rendkívül sok pénz kell. Most mindenki arról tárgyal, hogy az európai hadi iparban ki mit fog gyártani, de ezt ki kell fizetni – tette hozzá. Felhívta a figyelmet, az is kérdés, mi lesz a vezénylési nyelv, amikor az EU-ban nincs benne Nagy-Britannia. Nyilván, az angol, de azért ezek elég mókás dolgok – fogalmazott.
Amerikának nem most kellene hátat fordítania
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a The Observer brit lapnak írt cikkében foglalkozott Trump azon korábbi kijelentésével, hogy az Egyesült Államok a jövőben nem feltétlenül védi meg azokat a NATO-szövetségeseket, amelyek nem emelik hozzájárulásukat a kollektív védelmi kiadásokhoz. Stoltenberg szerint a Nyugat nemzedéknyi idő óta nem nézett szembe a jelenlegihez hasonló kihívásokkal, ezért “nem most van itt az ideje annak”, hogy az Egyesült Államok hátat fordítson az atlanti szövetségnek.
Németország leértékelése
Trump Merkelt bíráló kijelentéseit a biztonsági szakértő úgy kommentálta, a választási harcban mondottakat nem kell komolyan venni, de azt igen, hogy az új amerikai elnök nem fogadja el a német kancellár migránspolitikáját. Nógrádi György azt is kiemelte, eddig Németország volt Európa legfontosabb vezetője, és meghatározó volt az amerikai-német viszony. Most azonban az látszik, hogy az Egyesült Államok legfontosabb potenciális európai szövetségese Nagy-Britannia lesz. Ez leértékeli Németországot, és új helyzetet teremt – mondta az elemző.
Dübörgünk
Törökország általigényelt uniós vízummentesség kapcsán Nógrádi György feltette a kérdést, mi fontosabb az EU-nak, hogy a törökök biztosítsák az európai határt vagy az emberi jogokkal kapcsolatos feltételek teljesítése. Előbbit, úgy ahogy eddig ellátta az ankarai kormányzat, utóbbira nem hajlandó – mondta.
A biztonságpolitikai szakértő hangsúlyozta, Törökország megpróbál olyan erősnek mutatkozni, amilyen gyenge, ami egy régi viccet idéz. Együtt megy a hídon az egér és az elefánt, mire a kisebbik állat megszólal: dübörgünk. Egyszer helyre kellene tenni, hogy az EU és Törökország gazdasági, politikai és katonai potenciálja nem említhető egy lapon (sic). Ahhoz, hogy a törökök zsarolják az EU-t, olyan európai vezetés kell, amelyik ezt hajlandó elfogadni. Az kellene mondani, hogy ha nem tetszenek a vízum feltételei, Európa zárja a török határt, és Törökországnak ettől fogva esélye sincs arra, hogy az uniótól különböző kedvezményeket kapjon – mondta Nógrádi György.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
