Az EU-ból való kilépést követő átmeneti időszak végén január 1-től új korszak kezdődött az Európai Unió és Nagy-Britannia kapcsolatában. Nógrádi György a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában arról beszélt, hogy biztonsági partnerként az EU milyen módon és korlátok mellett működhet együtt a jövőben az Egyesült Királysággal. A biztonságpolitikai szakértő a vakcinák beszerzésével kapcsolatos uniós eljárásokról és az ebben a kérdésben kialakult vitáról is kifejtette a véleményét.
Biztonságpolitika szempontból a számos kapcsolódási pont miatt a brexit Nagy-Britanniának és az Európai Uniónak is „óriási pofon” – mondta Nógrádi György az Európai Idő szombati műsorában. A szakértő szerint nyilvánvalóak az átfedések az EU és a NATO között, amelyben Nagy-Britannia is komoly szerepet játszik, a jelenlegi helyzetben azonban az Európai Unió nem tud számolni két jelentős hadsereggel: a törökkel és a brittel.
„Noha mindketten a NATO tagjai, a NATO nem az Európai Unió, és az európai országok képtelenek a saját biztonságpolitikájukat megoldani”– hangsúlyozta.
Mint kifejtette, az EU érdeke, hogy a kapcsolat a kompromisszumok és alkuk révén – még ha korlátozott módon is – fennmaradjon a két fél között, legyen szó akár a hírszerzési adatokhoz való hozzáférésről. Jelen állás szerint az EU ugyanis mostantól ezekre nem tarthat igényt a britektől.
Nógrádi a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) három elnökjelöltjének napokban lezajlott vitáján elhangzottakra utalva felhívta a figyelmet arra is, hogy a maastrichti szerződés létrejötte óta sincs egységes európai kül- és biztonságpolitika, ami az Egyesült Államok szerepvállalása nélkül eleve nem megoldható.
Az Egyesült Királyság abban bízott, hogy különleges kapcsolatokat fog kiépíteni az Államokkal, azonban ez csak papíron lehetséges, a valóságban aligha – vélte a szakértő. Mint mondta, az elmúlt pár évtizedben Amerika legfontosabb európai partnere már nem Nagy-Britannia, hanem Németország volt. Megjegyezte: a brit hadipar világszintű, így a britek távozásával „a francia hadiipar lesz meghatározó, ennek összes pro és kontra oldalával”.
Az EU koronavírus elleni vakcinák beszerzését illető eljárásával kapcsolatos, a héten kibontakozott vitákról Nógrádi György kijelentette: „Az Európai Bizottság nagyon lassan kezdett bele a tárgyalásokba, és képletesen szólva ennek isszuk meg a levét”.
Hozzátette, a három CDU-elnökjelölt vitájában is egyetértettek a felek abban, hogy ettől kezdve a koronavírus-járvány megfékezésére „nemzeti megoldás” szükséges, mert az EU lépéseit és döntéseit a lassúság jellemzi.
Azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok új elnökének beiktatása után mi jellemezheti az EU és Amerika viszonyát, Nógrádi elmondta: Európa döntő része örült Biden megválasztásának, Németország, illetve Angela Merkel személyes viszonya Donald Trumppal pedig rendkívül rossz volt.
Európa tehát azt várja, hogy a transzatlanti viszonyok visszatérnek a korábbi időszakhoz, elkezdődnek a koalíciós tárgyalások és egyeztetések. Bár ugyanazt gondolják erről, Biden retorikájában háttérbe fog szorulni a trumpi mottó, miszerint „Amerika az első”, a valóságban azonban megmarad a nagyhatalom meghatározó szerepe a világpolitikában, amelyet Európával szemben is érvényesíteni fognak – mondta Nógrádi György, hozzátéve: az európai-amerikai kapcsolatok javulását várja Biden beiktatása után.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
