Nógrádi György: Világháború kőbaltával?

Nógrádi György: Világháború kőbaltával?

Kemény vélemény…

Kemény vélemény…

A napokban ért véget a világ legfontosabb biztonságpolitikai fóruma Münchenben. Az első találkozót 1962-ben egy német arisztokrata, Von Kleist szervezte meg. A találkozó célja akkor és most is a harmadik világháború elhárítása volt. Von Kleist abból indult ki, hogy két világháború német földről indult el, ezek szörnyű következményeivel, és egy esetleges harmadik világháborút nem lehetne túlélni.

Később Brandt mint német kancellár ezt úgy fogalmazta meg, hogy egy harmadik világháborúban aki először lő, az másodszor hal meg. Einstein azt mondta, hogy nem tudja, ki és mikor fogja megvívni a harmadik világháborút, de a negyedikben már kőbaltával harcolnak.  

Először találkoztak Kelet és Nyugat vezetői, majd az évek múlásával csatlakoztak Észak és Dél vezető politikusai is. A német kancellár, a francia és az orosz elnökök ugyanúgy gyakori résztvevők voltak, mint az amerikai elnökök és alelnökök. Rendszeres előadó volt Kissinger korábbi amerikai külügyminiszter is. Véleményt cseréltek az afgánok, az arabok és az izraeliek is. Szerencsére csak verbális összecsapásokra került sor, például Irán és Izrael között.

A konferencia elnöke volt többek között Teltschik, Kohl kancellár biztonságpolitikai tanácsadója és Ischinger külügyi államtitkár is. Amikor lehetőségem volt Kohl biztonságpolitikai tanácsadójával mintegy három órát beszélgetni, kifejtette, hogy a nyugat-európai államok évtizedes szabad történelmük okán lemondhatnak szuverenitásuk egy részéről, de a volt szocialista országok, amelyek most nyerték ezt vissza, nem fognak lemondani. Igaza volt. 

A konferencia költségeit a német állam fizeti. A német egység után hangzott el a találkozón, hogy kell európai Németország, de nem kell német Európa. Az is itt hangzott el először, hogy az egységes Németországnak nagyobb felelősséget kell betöltenie a világban.  

Westerwelle akkori német külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a biztonság értékközösséget is jelent. Steinmeier államfő még külügyminiszterként kiemelte, hogy a katonai konfliktusokba úgy kell beavatkozni, hogy a katonai erő csak az utolsó elem lehet. Jelenleg az európai politikában nem ezt látjuk.  

A német egység után Németország akaratán kívül Európa vezető hatalma lett. Céljai eléréséhez a gazdasági ereje és már nem a katonai erő lett a meghatározó. A határai mentén – először történelmében – csak szövetséges vagy baráti semleges államok vannak. Az euró bevezetése, még akkor is, ha a német márka átváltási árfolyama kedvezőtlen volt Berlin számára, óriási hasznot hozott a német gazdaságnak.  

Hírdetés

A konferenciákon az amerikai és német álláspont több esetben is ütközött, főleg az orosz politika vonatkozásában. A megosztott Németország atomcélpont volt, az egységes Németország a fennálló globális rend egyik haszonélvezője.  

Az évek múlásával egyre nagyobb hangsúlyt kapott Ázsia, Kína felemelkedése és globális szerepvállalása. Húsz év alatt Kína eljutott odáig, hogy Afrika és Ázsia valamennyi államával, beleértve Japánt is, nagyobb a külkereskedelmi forgalma, mint az USA-nak. Európában Németországtól keletre, Amerikában Kanadától, Mexikótól eltekintve mindenütt övé a vezető szerep. Ausztráliában is.  

Minden évben odaadták a Von Kleist-díjat annak a személynek vagy szervezetnek, aki vagy amely a legtöbbet tett a békéért. Így megkapta Kissinger is, és idén Svédország és Finnország a NATO-ba való belépési szándékukért. Nem véletlen, hogy a NATO főtitkára, Stoltenberg útja Münchenből Ankarába vezet, hogy rávegye a török elnököt a két skandináv állam felvételének az elfogadására.  

Öt évvel ezelőtt, 2018-ban még mások voltak a szerepek. A NATO főtitkára akkor is kiállt a GDP két százalékának katonai célú felhasználása mellett, és azt kérte, hogy Európa kiegészítője és ne konkurense legyen az USA-nak katonailag. Az akkori német védelmi miniszter, Von der Leyen az európai célokért szállt síkra, és ütközött a főtitkárral. Mára a helyzet alaposan megváltozott. Akkor még azt kérte, hogy egyeztessen az USA Európával, ha az ukrán válság hatására (2014-ről volt szó) csapatokat telepít át az USA-ból Európába. 

Von der Leyen öt évvel ezelőtt úgy szemléltette a globális kihívásokat, hogy az átlagéletkor az Európai Unióban 43 év, az USA-ban 48 év, Afrikában 14 év. Gabriel akkori német külügyminiszter azt emelte ki, hogy az unió vegetáriánus, míg a többi globális játékos húszabáló. Azt kérte, hogy a három globális játékos, az USA, Kína és Oroszország ne gyengítse az EU-t. Gabriel már akkor javasolta az Oroszországgal szembeni szankciók felfüggesztését. 

A német külügyminiszter nagyon sok csacsiságot mond. Most éppen kijelentette, hogy Putyin vegyen 360 fokos fordulatot. Ez azt jelenti, hogy semmi sem változik. Nyilván nem erre gondolt. De a külügyminiszteri székben olyan elődei voltak, mint Adenauer, Brandt, Genscher és saját pártjából Fischer.  

A legutóbbi konferencia fő témája az Oroszország elleni fellépés volt. Az senkit sem érdekelt, hogy Ukrajna a hiteleket soha nem fogja, de nem is akarja visszafizetni. Az sem érdekelt senkit, hogy Kijev kőkeményen elnyomja nemzeti kisebbségeit. Az ukrán vezetés olyan fegyvereket követelt, amelyektől még a NATO főtitkára is elhatárolódott. Kuleba ukrán külügyminiszter bejelentette, ami még tényszerűen sem igaz, hogy egyetlen komoly ország sem akarja, hogy fegyverszünetet, majd békét kössenek az oroszokkal. 

A konferenciára az oroszokat nem hívták meg. Ezzel a párbeszéd jelleg legalábbis súlyosan sérült.  

A lakosság véleménye Európában, ha lassan is, de fordul. Elege van a háborúból és a visszatérni nem kívánó menekültekből. Nem akarnak újabb fegyvereket, most éppen repülőgépeket adni Ukrajnának, és tisztában vannak azzal, hogy a szankciós politika többet árt Európának, mint Moszkvának.  

A megoldás csak a fegyverszünet és a béke lehet. Ukrajna, miután kivérzett, ezt a háborút nem nyerheti meg. Mindkét oldalon nagyon sok a halott, a sebesült és a lelki sérült ember. A megoldás csak egy orosz–amerikai tárgyalás lehet. 

Nógrádi Gyöegy – www.magyarnemzet.hu

 


Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »