Alfred Nobel nemcsak nevében, hanem jellemében is nemes volt, ám örökségének kamatai elfogytak, a svéd államnak kell az adófizetők pénzéhez nyúlnia, hogy furcsa, néha infantilis döntéseinek összeggel is nyomatékot adjon.
Alfred Nobel – britannica
(Odavissza kettőegy)
Kajakban, füvön, vízben, páston,
vébén, ebén,
aranyló olimpiákon
bőgtem, szipogtam én.
(Mert nem volt mind
arany, ami fénylett.)
Az egy főre fénylő aranyat
büszkeségben mérik,
hogy miből és hányat
s vajon a célt elérik?
(Így helyeztem el magam
gyerekként a világban.)
Aztán jött, hogy nem csak erő,
az ész is fontos Mieink!
észbajnokságot nyerő
tudósunk kinyerte a vitamint
(Paprikából Szegeden
kifogott a Nobelen)
És Krausz, aki megmondta…, mit?
hogy egy pillanat száz atomszekundum
vagyis felaprózta a parányit
ezzel vége a talánynak, punktum!
(Kicsinykedésben
vagyunk verhetetlen!)
Harminc vagy több évig!
Hölgy képes ilyenre, hit,
elhívás, végig, végig
kutatni vakcinát, szurit!
(Megint Szeged ó
a kitartó Karikó!)
A fociról még pár szót:
nyernek, nyernek Botlábúink
lengetem a zászlót
két fejessel feledtetik búink!
(Évbe nyúló átok
ezt eddig miért nem tudtátok?)
DOL
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
