Miközben zajlik az ENSZ-közgyűlés, nyugtalanító információk jelentek a NATO-val és Oroszországgal kapcsolatban is. Az előbbi stratégiai tervek kidolgozásába fogott, amelynek része a sebesült katonák evakuálása is a frontokról. Oroszország pedig kibővítette nukleáris doktrínáját, ami Ukrajna legutóbbi követelésével áll összefüggésben.
Alexander Solfrank altábornagy, a NATO logisztikai parancsnokságának vezetője a Reutersnek adott interjújában jelentette ki, hogy a NATO új stratégiát dolgoz ki a sebesült katonák evakuálására egy NATO és Oroszország közötti háború esetére.
A terv célja a nagyszámú sebesült katona elszállításának koordinálása a frontvonalakról, akár kórházvonatok segítségével.
Érdemes kiemelni, hogy hasonló tervek békeidőben is születnek, így önmagában nincs megkongatni a vészharangot. Az a tény azonban, hogy ez ma hírértéket képvisel, önmagában is aggodalmat keltő.
A tervek témája sem véletlen. A Nyugat az elmúlt évtizedekben az afganisztáni és iraki háborúk gyakorlatához igazította terveit, ahol könnyedén alkalmaztak helikopteres mentéseket, mivel teljesen uralták a légteret.
Egy Oroszországgal vívott háborúban azonban a stratégiák úgy vélik, hogy a nyugati hadseregeknek nagyobb harctérrel, hosszabb frontokkal és a légi fölény átmeneti, vagy egyes területeken történő elvesztésével kell számolniuk.
A Reuters cikke a sebesült katonák kimentését hangsúlyozza ki, ám valójában egy alig burkolt üzenet Oroszország számára a NATO részéről, hogy készülnek stratégiai szintű tervek egy ilyen összecsapásra, vagyis nem csak Oroszország áll készen a háborúra.
Moszkva kemény reakciója a nyugati nagy hatótávolságú fegyverekre
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán bejelentette, hogy módosításra kerül az orosz nukleáris doktrína. Ez a dokumentum határozza meg, hogy Moszkva milyen körülmények között vet/vethet be atomfegyvereket.
Az új módosítás szerint Oroszország már akkor is atomfegyverhez nyúlhat, ha az Oroszország elleni agressziót egy nukleáris fegyverrel nem rendelkező állam indítja, de egy atomhatalom támogatásával. Az atomfegyverek alkalmazása orosz részről már egy Oroszország elleni légi vagy kozmikus támadás indításának pillanatában lehetséges.
A doktrína másik újítása, hogy a szabályokat kiterjesztette Fehéroroszországra is, vagyis Belaruszt az orosz nukleáris doktrína is védi.
Az oroszok ezen lépése egyértelműen válasz arra a lehetőségre, hogy a Nyugat nagy hatótávolságú fegyverekkel láthatja el Ukrajnát és engedélyezheti, hogy azokat orosz mélységi területek ellen alkalmazza. Ebben a britek viszik a retorikai prímet, de az amerikaiaké a végső döntés.
Így az orosz nukleáris doktrínát átszabták arra az eshetőségre, ha az USA lehetővé teszi, hogy Ukrajna nyugati nagy hatótávolságú fegyverekkel, nyugati műholdas hírszerzési információk alapján, nyugati katonák segítségével indítson támadást orosz területek ellen.
Ez eddig úgy fest, hogy Oroszország igyekszik elrettenteni a Nyugatot a háború további eszkalációjától. A kérdés az, a Nyugat mennyire figyel.
körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
