Nem a termelőkön múlik, hogy a magyar marhahús helyett importtermékek kerülnek az élelmiszerüzletek polcaira – reagáltak az érintettek lapunk húsbeszerzési körképére.
Húsbeszerzésük során a magyarországi áruházláncok támogatják a magyar termelők piacra jutását, számos esetben azonban külföldi áruk behozatalára kényszerülnek, hiszen végesek a hazai szállítói kapacitások – ez volt a Magyar Nemzet körkérdésének tanulsága, amelyet a nagy üzletláncok körében végzett. A válaszokból azt a következtetést vontuk le, hogy a baromfi- és sertéstenyésztők kedvező helyzetben vannak, a marhavágásra kialakított minőségi vágóhidak hiánya viszont importra kényszeríti a bolthálózatokat. A cikk megjelenése után több érintett vállalkozás ügyvezetője, tulajdonosa jelezte lapunknak, hogy a multik ferdítenek, hiszen öt olyan magyarországi vágóhíd is van, amely önállóan képes volna ellátni a hazai fogyasztói igényeket. Eszerint Zalaszentiván, Kalocsa, Jászszentandrás, Gyöngyös és Hajdúnánás is olyan vágóhidat tud felmutatni, ahol adva van az áruellátási biztonsághoz szükséges technikai és logisztikai háttér, mindez alkalmassá teszi őket arra, hogy hosszú távú kereskedelmi kapcsolatokat építhessenek ki a magyar élelmiszerpiac legmeghatározóbb képviselőivel.
Ehhez képest a multik többségénél az tapasztalható, hogy magyar helyett dél-amerikai, zömében argentin vagy chilei marhahúst kapni az üzletekben. A termelők állítják: a magyar marhahús állja velük szemben a minőségi összevetést, ráadásul akár 30-40 százalékkal olcsóbban is tudnának szállítani. A lapunk által megkérdezett áruházláncok közül egyedül az Auchan jelezte, hogy a marhahús beszerzése esetében is több mint 90 százalékos a hazai termékek részaránya, a többiek – így a CBA, a Tesco, a Spar és az Aldi – nem rejtették véka alá, hogy elenyésző a hazai beszállítók jelenléte. A gazdák szerint sokat segítene a helyzetükön, ha a sertéshúshoz hasonlóan a marhahús általános forgalmi adóját is csökkentenék 27-ről öt százalékra, továbbá a vásárlókat kóstoltatással, illetve reklámkampánnyal is a magyar termékek mellé lehetne állítani. Az exportlehetőségekről elmondták, abban bíznak, hogy a – vitatható sikerességgel működő – Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) segítségével szállíthatnak akár nagyobb mennyiségben a Perzsa-öböl országaiba, de szkeptikusak is, mert maguk a kereskedőházi képviselők sem tudják pontosan, melyik arab országgal milyen áruexportra érvényesek a meglévő engedélyek. A török piacban jó lehetőséget látnak, és a Távol-Keleten is az áttörésre várnak, de egyelőre be kell érniük Romániával, Szlovákiával és Csehországgal.
Kedvező tendencia, hogy Magyarország élőmarha-importja 12 százalékkal csökkent az idei év első negyedében a 2015 hasonló időszakában beszállított mennyiséghez képest. Az élő szarvasmarha csaknem 60 százaléka Németországból, Hollandiából, illetve Romániából származott. Magyarország marhahúsexportjának mennyisége négy százalékkal, értéke 14 százalékkal emelkedett a vizsgált időszakban.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 18.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
