Élénken emlékszem 2018 szeptemberére, amikor Badacsonyban olyan súlyosan bántalmazott pár cigánybűnöző egy borászt, hogy az belehalt sérüléseibe. Éppen akkor mi is ennél a Balaton-parti gyöngyszemnél pihentünk a barátaimmal (szüreti mulatságok stb.), sőt, egy órával hamarabb haladtunk el pontosan ott, ahol később a tragédia történt. Akkor és ott az ember azt gondolta volna, hogy az ország sok területén történhet ilyen, de Badacsonyban nem, főleg egy mozgalmas hétvégén, amikor mindenki borozni, mulatni, szórakozni érkezik a településre. Hát, nem így lett.
Azt persze már akkor borítékoltuk, hogy a bűnözők ezt is megússzák majd, ahogy az összes többi hasonló esetet, s a héten kiderült, hogy igazunk lett. A politikai korrektség diktatúrájában nem kapott túl nagy publicitást és közfelháborodást az ügy, de a "büszke és erős" Magyarországon ma 5 évet ér egy ártatlan ember élete (nem mentegetve például az adócsalókat, de ennél még azok is több büntetést kapnak, egy sokkal kevésbé súlyos bűn miatt), ráadásul messze nem olyan körülmények között, mint az oroszországi börtönökben. Egyszersmind ez a felháborító és nevetséges döntés kvázi azt üzeni a bűnözőknek, hogy nyugodtan gyilkoljanak, igazából nincs érte túl nagy büntetés. Persze, a cigánybűnözőknek még ez is túl "sok", felmentésért folyamodnak a védőik segítségével. Utóbbival kapcsolatban ilyenkor mindig eszembe jut, hogy egy olyan lelketlen senkiházi, aki ilyeneket képes védeni, hogy alszik éjszaka? Vajon egyszer megkapja a büntetését a sorstól?
Cigányország rémképe nemcsak azért lebeg folyamatosan a fejünk felett, mert a nagyon is józan elképzelések szerint belátható időn belül kisebbségbe kerülünk a saját hazánkban, de azért is, mert nemcsak a jövőnkben, de a saját jelenünkben is joggal érezhetjük, a negatív diszkrimináció nem őket, hanem éppen minket, magyarokat érint. A kormánypárti látszatpolitika, a maszatolás talán működik olyan helyzetekben, amelyekre az "átlagember" kevéssé lát rá, de ilyen, a mindennapjainkat meghatározó kérdések esetében nem. S pontosan ezeket azok az ügyek, amelyek felfedik a kormánypárt igazi arcát, lemosva róla a 12 év alatt felépített álnemzeti mázt.
A "két hét alatt rendet teszünk" kifejezésből egy általunk gyakran felemlegetett gúnyrajz lett, pedig a kormánynak minden lehetősége megvolt arra, hogy megreformálja nemcsak a közbiztonság kérdését, de az igazságszolgáltatást és a büntetés-végrehajtást is. Amíg egyik részről – sokszor egyáltalán nem átgondolt – kedvezményekkel próbálják rábírni az embereket családalapításra, addig a másik oldalról pontosan azokat az elemeket támogatják, azoknak kedveznek, akik miatt a magyarság józanabbik fele a szó szoros értelmében sötéten látja a jövőt (arról már nem is beszélve, hogy a családtámogatási kedvezményeket, a "nehezítéseket" kijátszva, cigányok is ugyanúgy felvehetik).
Joggal érezhetjük azt is, hogy az úgynevezett "igazságszolgáltatás" nem csak azokat védi, akiket elítélni kellene, de ha egy ártatlan kiáll magáért, azt viszont példátlanul megtorolják. Így hurcolták meg pár éve a fagyállós borosgazdát – aki végül "megúszta" felfüggesztettel – vagy olyanokat, akik végső elkeseredésükben – jogosan – áramot vezettek a saját kerítésükbe. Ezek az emberek nyilván nem nyúltak volna ilyen eszközökhöz, ha az igazságszolgáltatással vagy a rendvédelemmel minden rendben lenne.
A magyar társadalom arra a szintre jutott, hogy egy hasonló enyhe ítéleten, vagy egy-egy cigánybűnöző által elkövetett gyilkosságon, bántalmazáson már közönyösen – vagy inkább fásultan – átlép, hiszen a mindennapjai részévé vált. Ez a fásultság abból a szempontból érthető, hogy sokan nem bíznak abban, hogy a mindenkori állam már helyre tudja állítani a rendet és a közbiztonságot Magyarországon, így kvázi "megbékéltek" az áldatlan állapotokkal. S valóban, a Fidesz vagy a balliberális álellenzék nem is képes rá.
Csűrhetik-csavarhatják bárhogy a hazai jogszolgáltatást, ennek a legvége csak a teljes pusztulásunkba vezet, amelyen éppen azok örvendeznének a legjobban (a cigányság mellett), akik ellen a kormány állítólag olyannyira "harcol". Az EU jelenlegi vezetése ugyanis semminek nem örülne jobban, minthogy a renitens Kelet-európai fehér nemzetek helyét más rasszok, etnikumok vegyék át. Így az Orbán-kormány lényegében Brüsszelnek tesz egy nagy szívességet, amikor tétlenül nézi – esetleg még asszisztál is ahhoz – hogy Magyarország cigányországgá válik.
A nevetségesen enyhe ítélet a badacsonyi gyilkosság ügyében egy újabb állomása azoknak a káros folyamatoknak, amelyekre értelmesebb emberek már évek, évtizedek óta figyelmeztetnek. Persze, amíg a cigányság potenciális szavazóbázist jelent mind a kormánypártok mind pedig az egyesült baloldal számára, addig változásokat se várjunk. Ugyanis, ha lesz még valaha szebb magyar jövő, azt nem ez a két (valójában egy) politikai pólus fogja elhozni.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
