„Nincs, aki megvédje a roma közösséget” – Teru Viktor szerint politikai célokra használták fel a családokat Németi Róbert2026. 08. 07., p – 17:01 Kassa |
Újabb fejezetéhez érkezett pénteken a kassai Lubina romatelepről a magyarországi Szalonnára költözött roma családok ügye. A mai egyeztetésen szlovák és magyar önkormányzati, kormányzati, valamint roma érdekképviseleti szereplők ültek egy asztalhoz, hogy áttekintsék a sok vitát kiváltó projektet. Bár a felek ismertették álláspontjukat, a találkozó után továbbra is számos kérdés maradt nyitva. Teru Viktor, a RESDI Polgári Társulás elnöke, polgárjogi aktivista szerint azonban az ügy messze túlmutat két család áttelepítésén.
A megbeszélésen jelen volt Lenka Kovačevičová Kassa Tóváros városrészének polgármestere, Szalonna polgármestere, a magyarországi Országos Roma Önkormányzat képviselői, valamint a szlovák kormány roma közösségekért felelős kormánybiztosi hivatalának munkatársai is. Teru Viktor szerint azonban a találkozó egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a szlovákiai roma közösségnek továbbra sincs olyan erős érdekképviselete, amely hasonló ügyekben határozottan kiállna az érintettek mellett.
„Számomra a legnagyobb csalódás nem is maga az áttelepítés, hanem az, hogy ismét bebizonyosodott: amikor a szlovákiai roma közösséget ilyen horderejű ügy érinti, nincs olyan erős hazai képviselet, amely határozottan kiállna mellette. A politikai és civil roma vezetők reakciói túlságosan visszafogottak voltak”
– fogalmazott lapunknak Teru Viktor.
Kapcsolódó cikkünk Szalonna |
Még mindig a Kassáról érkezett roma családok beköltözése a legfőbb beszédtéma a borsodi Szalonnán. A Bódva-völgyi település utcáit bejárva jól érzékelhető a bizonytalanság: sok az eladásra váró, üresen álló ház, a lakosság több mint fele roma származású, az utcákon főként velük találkoztunk, de több magyar lakossal is beszéltünk. Többen azt mondták, sajnálják az újonnan érkezett családokat, ugyanakkor úgy vélik, jobb lenne, ha visszaköltöznének Kassára.
„A gyerekeket sajnáljuk a legjobban. Szinte senki sem beszél velük, többnyire csak az udvaron vannak. Nem hiszem, hogy itt jól fogják érezni magukat. Ugyanakkor úgy véljük, hogy ezt a problémát nem nekünk és nem a falunk önkormányzatának, hanem Kassának kell megoldania nem deportálással, hanem saját területükön kell megoldást találniuk a megfelelő eszközökkel”
– fogalmazott lapunknak egyhangúan két helyi lakos, akik bár több kérdésünkre is hajlandóak voltak válaszolni, végül úgy döntöttek, hogy nevük elhallgatásukat kérik. Többen arra is felhívták a figyelmet, hogy bár Szalonnán jelentős a roma lakosság aránya, a helyi közösség magyarul beszél, míg a Kassáról érkezettek szlovák anyanyelvűek, ami szerintük tovább nehezítheti a beilleszkedést.
Kapcsolódó cikkünk Kassa/Szalonna |
A kassai Tóvárosi lakótelep (Sídlisko Nad Jazerom) városrészben lebontott illegális viskók ügye már nem csupán helyi szociális kérdés. Miután két roma család a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szalonnán vásárolt házat, a magyarországi település vezetése attól tart, hogy a jövőben újabb családok követhetik őket. A kassai városrész polgármestere szerint erről szó sincs: állítása szerint kizárólag két, dolgozó családnak segítettek jobb életkörülményekhez jutni.
Ahogy azt szerkesztőségünknek az épp Brüsszelben tartózkodó Lenka Kovačevičová, a kassai városrész polgármestere elmondta, teljes mértékben visszautasítja azokat az állításokat, amelyek szerint Kassáról szervezetten telepítenék át a roma lakosságot Magyarországra. Állítása szerint az érintett családok saját döntésükből vásároltak ingatlant, az adásvételeket nem az önkormányzat finanszírozta.
„Ezeket a házakat nem a városrész vagy Kassa városa fizette. Az érintett családok saját maguk vásárolták meg az ingatlanokat, szükség esetén kölcsön segítségével”
– közölte az Új Szóval Kovačevičová. A jelenleg a város főpolgármesteri székére pályázó politikus szerint a kezdeményezés célja az volt, hogy esélyt kapjanak azok, akik dolgoznak és ki szeretnének törni a mélyszegénységből.
„A 21. században elfogadhatatlan, hogy emberek víz és villany nélkül éljenek Kassán. Ha akár csak néhány családnak sikerül valódi esélyt adni egy jobb életre, már megérte”
– tette hozzá Kovačevičová.
Nem szeretnének újabb családokat
Kassa és a magyarországi Szalonna közti távolság közúton 66 km. Balogh Zsoltot, Szalonna polgármesterét telefonon keresztül kérdeztük a történtekről. Szerkesztőségünknek többször is hangsúlyozta, hogy a két kassai család hónapok óta a településen él, és velük kapcsolatban sem az önkormányzathoz, sem más hatósághoz nem érkezett panasz. A település vezetését ugyanakkor aggasztja, hogy az eset precedenst teremthet.
„Egyértelműen rákérdeztem, számíthatunk-e arra, hogy a jövőben nagyobb számban érkeznek hasonló módon családok Kassáról. Azt a választ kaptam, hogy ilyen szándék nincs”
– mondta lapunknak a mintegy ezer fős, mintegy fele-fele arányban roma és magyar nemzetiségű lakosokból álló település polgármestere. Balogh Zsolt szerint a szociális problémák megoldását nem lehet más településekre vagy más országokra áthárítani.
„A lakhatás, az oktatás, a foglalkoztatás és a felzárkóztatás problémáit helyben kell kezelni, nem pedig más településekre vagy más országokba áthelyezni. Mi ebből nem kérünk, de attól tartok, hogy egy ilyen folyamat nemzetközi migrációt indíthatna el”
– figyelmeztetett a település első embere.
Önazonossági rendelettel reagálnak
A kialakult helyzet miatt Szalonna a hét elején rendkívüli képviselő-testületi ülést tartott, amelyen elfogadták az úgynevezett önazonossági rendeletet. A település vezetése szerint ezzel szeretnék biztosítani, hogy a jövőben is megőrizhessék a falu közösségének értékeit. Ez röviden annyit jelent, hogy csak akkor vásárolhat meg valaki egy eladásra kínált ingatlant, ha abba a helyi önkormányzat vezetői is beleegyeznek, vagy ha a település vagy a helyi lakosok nem fejezik ki érdeklődésüket az ingatlan megvásárlása iránt.
A kassai ügy ezzel már jócskán túlnőtt egy városrész szociális programján. Miközben Kovačevičová szerint a kezdeményezés kizárólag két család életkörülményeinek javításáról szólt, Szalonnán attól tartanak, hogy a jövőben hasonló költözések sora indulhat el. Ez utóbbit ugyan a kassai városrész vezetése tagadja, a magyarországi település vezetése szerint azonban éppen az ilyen esetek miatt van szükség egyértelmű garanciákra.
A történtek miatt Szlovákiában is élénk vita alakult ki. Lenka Kovačevičová, a kassai Tóváros (Nad jazerom) polgármestere lapunknak határozottan visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint az önkormányzat finanszírozta volna a magyarországi ingatlanvásárlásokat.
„Senkit nem űztünk el. Azt akartuk megmutatni a városnak, hogy gyerekek nem élhetnek ilyen méltatlan körülmények között. Azoknak segítettünk, akik dolgoznak, és képesek saját lábukra állni. Ezek az emberek maguk vásárolták meg az ingatlanjaikat, nem az önkormányzat finanszírozta őket” –
nyilatkozta lapuknak a legutóbbi telefonbeszélgetésünk során a tóvárosi polgármester.
Kapcsolódó cikkünk Kassa/Szalonna |
A kassai Tóvárosi lakótelep (Sídlisko Nad Jazerom) városrészben lebontott illegális viskók ügye már nem csupán helyi szociális kérdés. Miután két roma család a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szalonnán vásárolt házat, a magyarországi település vezetése attól tart, hogy a jövőben újabb családok követhetik őket. A kassai városrész polgármestere szerint erről szó sincs: állítása szerint kizárólag két, dolgozó családnak segítettek jobb életkörülményekhez jutni.
Ahogy azt szerkesztőségünknek az épp Brüsszelben tartózkodó Lenka Kovačevičová, a kassai városrész polgármestere elmondta, teljes mértékben visszautasítja azokat az állításokat, amelyek szerint Kassáról szervezetten telepítenék át a roma lakosságot Magyarországra. Állítása szerint az érintett családok saját döntésükből vásároltak ingatlant, az adásvételeket nem az önkormányzat finanszírozta.
„Ezeket a házakat nem a városrész vagy Kassa városa fizette. Az érintett családok saját maguk vásárolták meg az ingatlanokat, szükség esetén kölcsön segítségével”
– közölte az Új Szóval Kovačevičová. A jelenleg a város főpolgármesteri székére pályázó politikus szerint a kezdeményezés célja az volt, hogy esélyt kapjanak azok, akik dolgoznak és ki szeretnének törni a mélyszegénységből.
„A 21. században elfogadhatatlan, hogy emberek víz és villany nélkül éljenek Kassán. Ha akár csak néhány családnak sikerül valódi esélyt adni egy jobb életre, már megérte”
– tette hozzá Kovačevičová.
Nem szeretnének újabb családokat
Kassa és a magyarországi Szalonna közti távolság közúton 66 km. Balogh Zsoltot, Szalonna polgármesterét telefonon keresztül kérdeztük a történtekről. Szerkesztőségünknek többször is hangsúlyozta, hogy a két kassai család hónapok óta a településen él, és velük kapcsolatban sem az önkormányzathoz, sem más hatósághoz nem érkezett panasz. A település vezetését ugyanakkor aggasztja, hogy az eset precedenst teremthet.
„Egyértelműen rákérdeztem, számíthatunk-e arra, hogy a jövőben nagyobb számban érkeznek hasonló módon családok Kassáról. Azt a választ kaptam, hogy ilyen szándék nincs”
– mondta lapunknak a mintegy ezer fős, mintegy fele-fele arányban roma és magyar nemzetiségű lakosokból álló település polgármestere. Balogh Zsolt szerint a szociális problémák megoldását nem lehet más településekre vagy más országokra áthárítani.
„A lakhatás, az oktatás, a foglalkoztatás és a felzárkóztatás problémáit helyben kell kezelni, nem pedig más településekre vagy más országokba áthelyezni. Mi ebből nem kérünk, de attól tartok, hogy egy ilyen folyamat nemzetközi migrációt indíthatna el”
– figyelmeztetett a település első embere.
Önazonossági rendelettel reagálnak
A kialakult helyzet miatt Szalonna a hét elején rendkívüli képviselő-testületi ülést tartott, amelyen elfogadták az úgynevezett önazonossági rendeletet. A település vezetése szerint ezzel szeretnék biztosítani, hogy a jövőben is megőrizhessék a falu közösségének értékeit. Ez röviden annyit jelent, hogy csak akkor vásárolhat meg valaki egy eladásra kínált ingatlant, ha abba a helyi önkormányzat vezetői is beleegyeznek, vagy ha a település vagy a helyi lakosok nem fejezik ki érdeklődésüket az ingatlan megvásárlása iránt.
A kassai ügy ezzel már jócskán túlnőtt egy városrész szociális programján. Miközben Kovačevičová szerint a kezdeményezés kizárólag két család életkörülményeinek javításáról szólt, Szalonnán attól tartanak, hogy a jövőben hasonló költözések sora indulhat el. Ez utóbbit ugyan a kassai városrész vezetése tagadja, a magyarországi település vezetése szerint azonban éppen az ilyen esetek miatt van szükség egyértelmű garanciákra.
Nem ők vették
Hozzátette, hogy a házvásárlások teljes folyamata dokumentált.
„Lépésről lépésre, közjegyző előtt dokumentáltuk az adásvételeket és a felújításokat. Én magam is bejegyeztettem magam élethosszig tartó használati joggal az ingatlanokra, hogy garantáljam: a projektből ne alakulhasson ki semmilyen visszaélés vagy probléma”
– mondta.
Miután néhány nappal ezelőtt Szalonna polgármestere, Balogh Zsolt telefonon keresztül tájékoztatta lapunkat a történtekről, a hét közepén már a hivatalban fogadott bennünket. Bár hosszasan beszélgettünk arról, miként zajlottak a házvásárlások és hogy milyen ellentétek születtek a faluban, az utóbbi napokban őket és saját személyét ért kritikák miatt végül úgy döntött, hogy ezentúl már nem szeretne a nyilvánosság előtt megszólalni.
A helyiek ugyanakkor továbbra is kétkedéssel fogadják Kovačevičová állításait. Az általunk megszólítottak többsége nem tudja elképzelni, hogy olyan családok, akik korábban egy kassai viskóban éltek, önerőből tudtak volna magyarországi ingatlant vásárolni és azt rövid idő alatt fel is újítani. Erre ugyanakkor semmilyen bizonyítékot nem mutattak be, csupán saját véleményüket osztották meg lapunkkal.
Bár Kovačevičová nem tagadja, hogy a megvásárolt ingatlanok tulajdonlapján feltüntettetek szerint számára is fenn van tartva az élvezeti jog, ez nem jelenti azt, hogy ő finanszírozta volna azokat. A faluban egyelőre mindenki figyeli az új családok első lépéseit. Riportunk során mindkét érintett szalonnai háznál megálltunk. Az egyik ingatlannál azonban elküldtek bennünket, a másiknál pedig a lakók nem voltak hajlandók szóba állni lapunkkal, így az ő álláspontjukat nem tudtuk megismerni.
Családokból kampányeszköz
A jogvédő a legélesebb kritikát Lenka Kovačevičovával szemben fogalmazta meg. Állítása szerint a mai találkozó is azt bizonyította, hogy az érintett családokat a kassai polgármester politikai célokra használta fel. Teru Viktor szerint különösen visszás volt, hogy a két család jelen volt az egyeztetésen, miközben a fejük felett feszült politikai és diplomáciai vita zajlott.
„Meggyőződésem, hogy a kassai polgármester asszony a rendkívül nehéz helyzetben élő családokat saját politikai kampányának eszközévé tette. A mai találkozón is úgy éreztem, hogy inkább egy előre megtervezett politikai bemutatót láttunk, amelynek a családok csak díszletei voltak. Tizenkét éve vezeti a várost, ennyi idő alatt lett volna lehetősége valódi megoldásokat keresni a lubinai telepen élők problémáira”
– mondta az aktivista, aki szerint a projekt több pontján is ellentmondások merültek fel. Kifogásolta például, hogy a polgármester továbbra sem kíván lemondani az ingatlanokra bejegyzett élethosszig tartó jogáról, amelyet szerinte semmi sem indokol. Úgy véli, a kezdeményezés nem tekinthető követendő mintának, hiszen nem alkalmazható más településeken, miközben komoly diplomáciai feszültséget is kiváltott Szlovákia és Magyarország között.
Sok a nyitott kérdés
A pénteki egyeztetésen a családok jövője is szóba került. Teru szerint továbbra sem világos, miként biztosítják hosszú távon a megélhetésüket, a gyermekek iskoláztatását és a társadalmi beilleszkedésüket. A jogvédő felhívta a figyelmet arra, hogy Szalonnán korlátozottak a munkalehetőségek, a gyerekek számára nincs elérhető kétnyelvű oktatás, miközben a családok nem beszélnek magyarul. Emellett a magyar jogszabályok szerint 90 napon belül rendezniük kell tartózkodási státuszukat is.
„Attól tartok, hogy a legnehezebb időszak még csak most következik. Szeptemberben a gyerekeknek iskolába kellene járniuk, miközben nyelvi akadályokkal kell szembenézniük, a családfő munkája pedig csak ideiglenes projektekhez kötődik. Nem látom biztosítottnak a hosszú távú beilleszkedésüket”
– vélekedett Teru Viktor.
A mai találkozó ugyan lehetőséget adott arra, hogy az érintettek ismertessék álláspontjukat, de egyelőre nem körvonalazódott olyan megoldás, amely hosszú távon rendezhetné a két kassai roma család helyzetét. Az ügy így várhatóan a következő hetekben is napirenden marad, különösen az iskolakezdés közeledtével és a családok magyarországi beilleszkedésének első komoly próbatételei előtt. Cikkünk írása előtt a kassai és a szalonnai polgármestert is megpróbáltuk telefonon utolérni, de többszöri próbálkozásunk ellenére sem tudtunk velük beszélni.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
