Nimród, a hun-magyarok őse

Nimród, a hun-magyarok őse

“A Vízözön előtti hatalmas Kusita Birodalom istenkirályainak utódjaként a víz szétválasztotta Birodalom ázsiai részének első királya lett. Kiváló hadvezér, Birodalomalapító volt. Több közel-keleti nép hagyománya első uralkodójaként tiszteli. Az ókori írók Nimródról szóló írásaiból kevés maradt meg, ám e töredékek fényt deríthetnek népünk történelmének mitológiába burkolt hajnalára…”
*
Részlet a kötetből:

A XIX. században az erdélyi Szászvárosban élő Torma Zsófiának, Torma József régész leányának különös szokása volt. A környékbeli falusiaktól megvásárolta a Maros partján talált vízmosta cserépdarabokat, kövecskéket. A legtöbb lelet a lakhelyétől néhány km-re Tordos falucska közelében került elő.

1875-ben Torma Zsófia, az első magyar régésznő Rómer Flóris biztatására kezdte a tordosi őskori telepet feltárni. Észrevette, hogy az edény- és szobrocskatöredékek formája, kiképzése, vonalas jelei igencsak hasonlóak a mezopotámiai Djemdet-Nasr műveltség leletein levő jelekhez.

Időtálló felfedezése bejárta a világot: „Tordos leletein akkor felismerém Babylon-Chaldea kulturelemeiből keletkezett, s az egyiptomi művészettel együtt Syriában tovább fejlődött azon művelődést, a mely hasonló volt Trója thrákjainak kulturájával, s amelyet Dáciában meg nem előzött az eddigi, a régészek által ismert gall-kelta, pelásg-görög, etrusk-római kultúra…”

„Babylon ős népe – ékírásos feliratai szerint – a turáni fajhoz tartozó sumer-akkád nép volt.”
A levelezéséből kiderült, e véleményével az amerikai Sayce, Haverfield, továbbá a német Schliemann, Trója feltárója is egyetértett.

Nagy-Magyarország területén, azaz a mai Romániában feltárt tordosi őstelep jelentősége oly nagy, hogy nem lehetett teljes mértékben besuvasztani a Duna szerbiai oldalán 1908-ban felfedezett Vinca-műveltségbe; egyrészt azért, mert a tordosi őstelep feltárása 1875-ben kezdődött, másrészt egyenes folytatása a kis-Magyarországon feltárt kb. 8-9 ezer éves Körös-műveltségnek. Az egyöntetűség és az egymásba való átfolyás miatt az egész műveltségkört a magyar régészet szinte mindmáig Bánáti műveltségnek nevezi.

Ezt az elnevezést a nemzetközi szakma nem vette át, hanem Colin Renfrew szóhasználatát követve a romános-szerbes „Vinca-, illetve a Vinca-Tordos kultúra” megnevezést tette általánossá.

„Trianon ezúttal is éreztette hatását. A brit akadémikus hangja hangosabbnak bizonyult, mint Magyarország összes régészéé. Így a Tisza, a Körös és a Bánáti, azaz minden Magyarországra utaló elnevezés belesüllyesztetett a Vinca-műveltségbe…

*
A „Nimród, a Hun-Magyarok Őse” című ezen kiadványt a magyarság őstörténete iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, amely a „hivatalos történettudomány szerint a távoli homályba vész, és amelynek az ellenkezőjét ebben a könyvben nemzetközi és hazai, ókori és középkori írók, régészek egyaránt bizonyítják”.

(Ugyanis „egészen a vízözönig visszanyúló történetből kiderül, hogy a magyarság a hunokkal, avarokkal, kunokkal együtt ősrégi nagy és megbecsült, csodált és irigyelt nemzet megfogyatkozott maradványa. Ha nem kap történelmi éltetést, hervadó virágként elhal, és a helyét földidegen gyom veszi át, éltetést pedig csak a múltjából kaphat, hiszen a múltban rejtezik a jövő!”)
*
TARTALOM:

BEVEZETÉS
I. Nimród az ŐSATYA:

Nincs új a nap alatt – Nimród származása – Hol volt, hol nem volt Bábel tornya? – Nimród, a toronyépítő és az asszony, Ankisza – Hogyan lett Nimródból Orion?

II. A Föld népe mindig marad:
Előhang – Melyik az igazi ősünk? – A Fruska Gora-i sárkánygyík – Mezopotámia felé… – A Duna-táj őskori műveltségei – Ember a Kárpát-medencében – A magyarság hazája a Kárpát-medence – Tordostól Tatárlakáig
ZÁRSZÓ

MELLÉKLET:
Tárgymutató – Képjegyzék – Személy- és istennevek jegyzéke – Szakkifejezések jegyzéke – Felhasznált irodalom – A Szerző eddig megjelent munkái – A szerző előadásainak jegyzéke

Kiemelten ajánljuk hozzá:

A magyar ősvallás és őstörténet elhallgatott összefüggései
A Hattyú csillagkép kulcsa
A magyarság sorsdöntő államalapításai – 4 kötet egy könyvben!
Újabb magyar ősmesék


Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »