A közép-európai országokban élő lakosok ideológiai önbesorolása alapján látható, hogy a többség jobboldali, konzervatív és egyértelműen migrációkritikus állásponton van. A 113 millió fős teljes felnőtt népességből hozzávetőleg 68 millióan migrációkritikusak, és csak harmadannyian, 24 millióan pártolják a bevándorlást a régióban.
A legmarkánsabb migrációkritikusságról a V4-országok válaszadói tanúskodtak – derül ki a Nézőpont Intézet Magyar Nemzet számára, 12 közép-európai országban, illetve régióban készített közvélemény-kutatásából.
A közép-európai emberek önmagukat leginkább az újnak számító migrációs törésvonal mentén tudták elhelyezni, a klasszikusnak számító baloldali vagy jobboldali, valamint a liberális-konzervatív ideológiai párok esetében kevésbé fogalmaztak meg határozott pozíciókat. Az, hogy a migráció tekintetében ilyen nagy arányban mutattak egy irányba a válaszok, azt bizonyítja, hogy a legrelevánsabb és az állampolgárok által leginkább értelmezhető ideológiai kérdésnek már a bevándorlás megítélése tekinthető a korábbi ideológiai önbesorolások helyett. Összességében azt lehet mondani, hogy átlagosan inkább migrációkritikusak (7,6), jobboldaliak (6,2) és konzervatívok (5,7) a közép-európai országok.
Közép-Európában a leginkább jobboldali (6,9-es átlag) és leginkább konzervatív (6,5-ös átlag) társadalom is a magyar. Migrációkritikusságban viszont a csehek ugyan minimálisan, de határozottabbak (9,2 és 9,1-es átlag). Összességében el lehet mondani, hogy nincs olyan közép-európai ország, ahol inkább baloldali lenne a társadalom. A liberális-konzervatív megosztottság viszont valamivel jobban megosztja a régiót, de még így is egyértelműen a konzervatív irányba dől el a mérleg nyelve.
Bulgária és Horvátország esetében vannak csak minimálisan többen a liberálisok, bár fontos megjegyezni, hogy ezeknek a szavaknak a jelentése országról-országra változik. A migrációkritikusság viszont egy olyan közös közép-európai attitűd, ami jelen van a németajkú országok, a V4-ek lakosai, illetve a Balkánon elterülő országok társadalmában is, minden vizsgált területi egységben a bevándorlással kapcsolatban kritikusak voltak túlnyomó többségben.
A térségből a V4-országok lakosai adták a leginkább egyirányú válaszokat, átlagon felül voltak jobboldaliak, konzervatívok és migrációkritikusok is egyben. A bal-jobb tengelyen inkább a jobboldali (6,5), a liberális-konzervatív ideológia párból inkább konzervatív (6,0), a migrációpárti és migrációkritikus lehetőségek közül pedig egyértelműen a migrációt ellenző (8,3) attitűd irányába sorolták be magukat a visegrádi országok lakosai. Az átlagon felüli értékek mutatják, hogy a V4-identitás kialakulása egyre több kérdésben tetten érhető, a térségben is kiemelkedő migrációkritikusság pedig nagyon erős összekötő elem lehet a későbbiekben is. Ugyanis ahogy a Nézőpont Intézet korábbi kutatásából is kiderült, a bevándorlási nyomás enyhülésére egyik V4-országban sem számítanak a válaszadók.
Módszertan
A Nézőpont Intézet telefonos közvélemény-kutatásai 2019. február 1. és február 27. között készültek 12 közép-európai országban vagy régióban (Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Románia, Szerbia, Horvátország, Bulgária, illetve Németország esetében Bajoroszágban és Kelet-Németországban történt kutatás) területi egységenként 1000 fő megkérdezésével. A minta reprezentatív az adott területi egység 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a maximális mintavételi hiba 3,1 százalék.
Körkép.sk/Nézőpont Intézet sajtóhír
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
