Nevetséges indokokkal utasítják el a feljelentéseket

Nevetséges indokokkal utasítják el a feljelentéseket

Pharaon-ügy, bőnyi rendőrgyilkosság, Országos Roma Önkormányzat – egyetlen nap alatt ezekben az ügyekben helyezték át az eljárást, hoztak elutasító végzést vagy rendeltek el feljelentéskiegészítést azokban a beadványokban, amelyekkel a fideszes Tényi István fordult a hatóságokhoz. Lapunknak a bejelentéseiről ismert Tényi István elmondta, az utóbbi három és fél évben nagyjából 180 feljelentést és több mint 100 közérdekű bejelentést tett, részben pénzügyi visszaélésekkel vagy korrupciógyanúval kapcsolatban. Ám ezek alig 20 százalékában rendeltek el egyáltalán nyomozást, és mindössze két esetben történt vádemelés.

– Többségében az említett válaszok érkeznek – mondta a „civilben” középiskolai tanár. – Teszek egy bejelentést például október 31-én, ez épp a bőnyi ügyben történt, de három héttel később még mindig kering az eset valahol a hivatal útvesztőiben. Van ennél egy rosszabb változat is, amikor elbírálják az adott beadványt úgy, hogy bár a büntetőeljárási törvény háromnapos határ­időt ad, mégis sokszor 15 napig ülnek rajta a hatóságok, majd elküldik egy másik szervhez, ahol szintén „ültetik” a kérdést, vagy elrendelnek egy feljelentéskiegészítést,

a végén viszont sokszor indoklás nélkül megy az egész a kukába

– vázolta az általa megismert eljárási „rendet”. Többévnyi beadványgyűjteményéből néhány konkrét példát is említett: az MNB-alapítványok pénzköltéseivel kapcsolatban például két nyomozás indult, kétszer volt feljelentéskiegészítés, de végül ezeket lesöpörték azzal, hogy hiányzik a bűncselekmény gyanúja. (Novemberben egyébként két új feljelentést is írt.) Az Országos Roma Önkormányzattal kapcsolatban csak Tényi István 18 feljelentést tett, és négy törvényességi vizsgálat megindítását kérte. Ezeknél azóta a NAV költségvetési csalás, míg a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés miatt vizsgálódik, viszont az ügy még mindig húzódik. A Quaestor-ügyben pedig hat feljelentést tett. Ez az ügy már bírósági szakaszba jutott ugyan, azonban Tényi szerint könnyen lehet, hogy évek telnek el, mire jogerős ítélet lesz, az emberek elfelejtik az egész történetet, nagyjából úgy, ahogyan a K&H-ügyben történt. Mint fogalmazott,

ha ezt a majdnem háromszáz bejelentést elfogultságtól mentesen kivizsgálták volna, akkor már minden hónapban megbukott volna a kormány.

– Ahhoz, hogy itt valami változás legyen, az embereknek fel kellene ébredniük. De amíg mondjuk az Andy Vajna csatornáin futó főzőshow-t nézik, vagy a Fidesz-közeli médiumokat olvassák az emberek, addig ez nehéz – jelentette ki. Tényi szerint a Fidesznek az a legnagyobb bűne, hogy nincs bűntudata a saját ügyeivel kapcsolatban. – Nem tudják, mi az, hogy bűntudat. És ha egy ilyen közösségben ez elvész, akkor a bűn fogalma is relativizálódik. Ezért jönnek Mészáros Lőrincek, Andy Vajnák, Rogán Antalok és mások – jelentette ki. Azt is határozottan állítja, hogy a mostaninál korruptabb kormány nem volt az elmúlt 26 évben Magyarországon. Felmérések kimutatásai igazolják, az emberek látják a korrupciót, a többség talán még tenne is ellene valamit, de nem tudnak, mert nincs következményük a bejelentéseknek, sőt: sokszor a bejelentőt veszik elő.

  MN-grafika  

– A napnál világosabb, hogy a kormányzat számára problémás ügyeket sokszor nevetséges indokokkal utasítják el vagy be se fogadják – fogalmazott. Tényi beszélt arról is, hogy még „csak” idén április óta tart a nyomozás a kormányzati informatikát ért támadás ügyében. (A Belügyminisztérium áprilisban közölte, hogy több hullámban támadás érte külföldi szerverekről a kormányzati informatikai hálózatot.) Ezzel kapcsolatban Tényi István megjegyezte: érdekes, hogy a hír a Belügyminisztérium honlapján is megjelent, és Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági szaktanácsadója is nyilatkozott erről, de senki nem tett feljelentést. – Az én bejelentésem alapján rendelték el a nyomozást. Tehát azok, akik a belbiztonságért felelnek, nem tesznek feljelentést, egy egyszerű állampolgárnak kellett az ügyészséghez fordulnia – mondta. Szerinte így az illetékesek vagy alkalmatlanok a feladataik ellátására, vagy tudják, hogy amit állítottak, vagyis hogy a kormányzati informatikát külső támadás érte, az nem igaz.

A legtöbb bejelentést, illetve feljelentést, összesen 121-et Tényi István a Fővárosi Főügyészségre küldte. Az ügyészséget követi a BRFK 41, a Központi Nyomozó Főügyészség 28, továbbá az V. kerületi rendőrkapitányság 26 bejelentéssel. De fordult már a NAV-hoz, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz, sőt a TEK-hez és az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz is. Utóbbi kettő még soha nem válaszolt neki.

Tényi Istvánnak elmondása szerint most már ismeretlenek is írnak, hetente 8-10 ügyet kap tőlük. A kezdeti, gyanakvással kísért feljelentőből mostanra egyfajta „nép ügyvédje” lett, pedig nincs is jogi végzettsége. Noha megírt már körülbelül 300 feljelentést, illetve bejelentést, állítja: ha kell, csinál még háromezret, mert el akarja végre érni, hogy a különböző szervek vizsgálják ki az egyszerű állampolgárok által is gyanúsnak tartott ügyeket.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 11. 25.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »