Népszerű a 13. nyugdíj, habár elszállhat miatta a költségvetési hiány Lajos P. János2026. 01. 07., sze – 11:05
A negyedik Fico-kormány az egyik zászlóshajójaként tekint a 13. nyugdíj intézményére, azonban folyamatosan emelkedik azok száma, akik úgy vélik, a juttatás az oka, hogy idén minden eddiginél szorosabbra kell majd húznunk a nadrágszíjat és növeli az államadósságot.
Mindössze néhány hét telt el azóta, hogy az utolsó jogosultak is megkapták a 13. havi nyugdíjat, amely nagyságát az előző évi, tehát a 2024-es átlagnyugdíj havi összegéhez igazították, így az érintettek döntő többsége 667,30 eurót kapott kézhez, függetlenül attól, hogy alapvetően a szegényebb, esetleg a gazdagabb nyugdíjasok közé tartoznak. Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter ugyanis meg van róla győződve, hogy ez így helyes.
Árnyaltabb kép
„Szeretném cáfolni azt a mítoszt, mely szerint Szlovákiában a nyugdíjasok kifejezetten jól élnek. Kétharmaduk bevételeinek nagysága még az átlagnyugdíj összegét sem éri el” – indokolta a tárcavezető a 13. havi járadékot.
A közgazdászok azonban arra figyelmeztetnek, hogy hazánkban nemcsak az időseknek járó juttatások, hanem az aktív polgárok jövedelme is jócskán elmarad attól a szinttől, ami más uniós tagállamokra jellemző.
Ha azonban a fizetésekhez viszonyítjuk a nyugdíjakat, akkor a szépkorúak közel sem állnak olyan rosszul. Nem véletlen, hogy a magas államháztartási hiány mérséklésére irányuló törekvések jegyében a kabinet úgy döntött, befagyasztják a 13. nyugdíjakat, így azok összege 2028 végéig egyáltalán nem emelkedik, a jogosultak azt az összeget kapják majd kézhez, amit 2025-ben. A költséges, ám igen népszerű intézkedés jövője tehát a 2027-es választások után felálló új kormány kezében lesz, a lakosok pedig már jóval a voksolás előtt egyértelműen megüzenték, hogyan vélekednek a támogatás ezen formájáról.
Kapcsolódó cikkünk
Változik a 13. nyugdíj összege.
Érinthetetlen juttatás
A 13. nyugdíj eltörlése, esetleg a juttatás összegének csökkentése a választók többsége számára vörös vonal, derül ki az AKO közvélemény-kutató ügynökség friss felméréséből.
A megkérdezettek csaknem 60 százaléka egyértelműen elutasította annak lehetőségét, hogy a 13. nyugdíj áldozatul essen a konszolidációnak.
Ebbe a kategóriába főként az 50 év feletti lakosok tartoznak, akik az ország elmaradottabb régióiban élnek és kormánypártok, valamint a KDH és a Sme rodina szavazói. A költséges juttatás megnyirbálásával mindössze a válaszadók 32 százaléka értene egyet. Többségük 49 év alatti, Pozsonyban, esetleg a főváros vonzáskörzetében él, a politikai preferenciáit tekintve pedig a Demokratákat, az SaS-t, esetleg a Progresszív Szlovákiát támogatják.
Nem szlovákiai jelenség
Hasonló juttatásnak azonban nem csak a szlovákiai nyugdíjasok örülhetnek, az egész régióban népszerű a plusz havi járadék.
„Afféle közép-európai jelenségről van szó”
– mondta a 13. nyugdíjról Martin Šuster, a Költségvetési Tanács közgazdásza, aki egyúttal óva intette a kabinetet attól, hogy Ausztria, Lengyelország és Magyarország útjára lépjenek, ahol már a 14. havi nyugdíj folyósításánál tartanak.
A 13. havi juttatás mintegy 911 millió eurójába került 2025-ben az államnak, ami a GDP 0,3 százaléka, vagyis ennyivel dobta meg az államháztartás tavalyi hiányát. Ez már enélkül is elég magas volt, habár a kormány 4,7 százalékra tervezte, várhatóan eléri az 5 százalékos szintet GDP-arányosan. A hiány nominális értékben közel 7 milliárd euró, vagyis egy hetedét a 13. havi nyugdíj teszi ki. (td)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
