Bodor Ádám: három fő szempont alapján dől el, mekkora lesz a várostérségi BKK működési területe

Bodor Ádám: három fő szempont alapján dől el, mekkora lesz a várostérségi BKK működési területe

Január 1-jétől tőkeemeléssel jön létre a Budapesti Várostérségi Közlekedési Központ, és a főváros, valamint vonzáskörzetének közösségi közlekedéséért felel majd – erősítette meg az InfoRádió Aréna című műsorában a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója. Bodor Ádám beszélt az új vállalat működési módjáról és területéről, valamint kibővülő feladatköréről is.

Jövő év január 1-jétől megrendelőként már a várostérségi BKK lesz felelős a közösségi közlekedésért nemcsak Budapesten, hanem egy kicsit tágabb térségben is. A vállalat létrehozásának alapjait rögzítő megállapodást a múlt héten írta alá Karácsony Gergely főpolgármester, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, illetve Bodor Ádám, a BKK vezérigazgatója. Az állam és a főváros 170-170 milliárd forintot tesz az új BKK-ba, a mely átveszi a mostani BKK összes feladatát és jogkörét, és megkap melléjük több államit is: az új cég lesz a megrendelő az összes hév-vonalon, az agglomerációba futó „kék” Volánbusz-járatokon, és azokon a „sárga” Volánbusz-járatokon is, melyek Budapestről indulnak, és Pest megye határáig tartanak.

„Tőkeemeléssel jön létre a várostérségi BKK, tehát a jelenlegi cég alapvetően megmarad, a feladatai lesznek kibővítve azzal, hogy megrendelőként lépjen fel Budapest határain túl is. A cégjogi aktus folyamatban van, még magának a tőkeemelésnek a fizikai befizetésére van szükség, és utána január elsejétől föláll az új szervezet. A logót nem változtatjuk meg, ugyanolyan lila színű marad és BKK-ként hivatkozunk rá, de a hosszú nevébe belekerül a várostérség szó. Az utasok természetesen január elsején ebből még sokat nem fognak észrevenni, de azon dolgozunk, hogy minél hamarabb érezzék a gyakorlatban is, hogy a közlekedésszervezés várostérségi léptékben mit jelent” – mondta a BKK vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

A Budapest körüli területnek azt a részét érinti az átszervezés, ahonnan a fővárosba ingáznak a legtöbben. Ezt a szakmai érvet nagyon fontosnak tartja Bodor Ádám, aki szerint

az a cél, hogy az ingázóknak legalább a 70, de inkább a 80 százalékát a várostérségi BKK által megrendelt közösségi közlekedési járatok szolgálják ki.

A másik fontos szempont a várostérségi BKK működési területének meghatározásakor az, hogy a határok kijelölésével lehetőleg

  • egy összefüggő terület alakuljon ki,
  • egy-egy viszonylatnak egy megrendelője legyen,
  • ne vágjanak el viszonylatokat.
  • A viszonylat szóval kapcsolatban elmagyarázta: vannak olyan útvonalak, amelyek mondjuk egy vasútvonal esetében akár Dombóvárig is elnyúlhatnak, ezeket megpróbálják nem elvágni, bár néha ez nem lesz megoldható és akkor az az útvonal két megrendelőhöz (a BKK-hoz és egy másik közlekedési céghez) fog tartozni.

    Hírdetés

    Harmadik tényezőként pedig a pénz határozza meg azt, hogy mekkora legyen a várostérségi BKK hatóköre Budapest határain kívül. Felmérik, „meddig elég a 170+170 milliárd forint, illetve az utasok által fizetett menetdíj és ahhoz kapcsolódó támogatások”.

    Összességében az a cél, hogy a Budapest kertvárosi részében található területek kiszolgálásával azonos minőségű kiszolgálást nyújtsanak a teljes várostérségben. Bodor Ádám kiemelte: most Budapest határán túl drasztikusan ritkul a járatok száma és nem olyan jó a földrajzi lefedettség sem. Persze a javulást több lépcsőben lehet elérni, senki ne számítson arra, hogy „január 2-ától már sűrűn jár a busz”.

    „Látjuk azt, hogy Budapesten, mivel jobb a közösségi közlekedési kiszolgálás, sokkal többen választják azt. Ez az agglomerációban is megugorható. Az ott élők is azért ülnek nagyon sokszor autóba, mert nincs elég jó közösségi közlekedés, vagyis ez egy kényszer. Hogyha jó közösségi közlekedési szolgáltatást adunk nekik, akkor abban bízhatunk, hogy olyan arányok alakulnak ki az agglomerációban is a közösségi közlekedés és az autós közlekedés között, mint amit Budapesten látunk” – hangsúlyozta a BKK vezérigazgatója.

    Budapesten a közlekedők körülbelül 40 százaléka autózik, 60 százalék a közösségi közlekedést használja. Az agglomeráció esetében ez az arány a fordítottja,

    ezt szeretnék a Budapesten belülihez közelebb vinni. Ehhez kell a jobb és integrált szolgáltatás.

    „Nyilván az agglomerációból a legtöbben Budapest belső területeit keresik, ezért kell minél jobban összekapcsolnunk ezeket a rendszereket, amik most egymástól függetlenül működnek” – emelte ki. Ehhez a megfelelő járatsűrűség ugyanolyan fontos, mint az, hogy például este is haza tudjanak jutni az emberek.

    Utóbbival kapcsolatban elmondta: „az esti órákban mi sokkal jobb kiszolgálást adunk itt Budapesten. Este persze a menetidőben is nehezebb versenyezni az autós közlekedéssel, de a közösségi közlekedés elérhetőségének időtartamát fontos kinyitni. Pontosan ezért dolgoztunk együtt a MÁV-csoporttal már az éjszakai hálózat megújítása kapcsán is. Az új éjszakai hálózatban például bejönnek a Deák térre bizonyos Volán-járatok, hogy akár az éjszakában is valós alternatíva lehessen a közösségi közlekedés”. Vagyis a kiszámíthatóság, a járatsűrűség és az átszállásmentesség egyaránt fontos szempontok.

    Kiemelte még, hogy

    az állami-fővárosi 170-170 milliárd forintban a beruházási költség nincs benne, vagyis az új járművek beszerzését a szolgáltatók (a BKK-nál ha külső, akkor az ArrivaBus, ha belső, akkor a BKV, az államnál a MÁV) végzik,

    és nincsenek benne a nagyberuházások sem.

    A cikk Exterde Tibor interjúja alapján készült. A teljes beszélgetés megnézhető, meghallgatható alább.


    Forrás:infostart.hu
    Tovább a cikkre »