Népszámlálás: több mint 306 ezren jelöltek be két nemzetiséget

Népszámlálás: több mint 306 ezren jelöltek be két nemzetiséget

A közelmúltban nyilvánosságra hozták a népszámlálás nemzetiségi eredményeinek részletes adatait. Ebből kiderül, hogy az elsősorban magyar identitásúak között több mint 39 ezren valamilyen más nemzetiséghez tartozónak is érzik magukat. Az elsődlegesen szlovák nemzetiségűek között pedig közel 30 ezren vannak azok, akik a felmérés során a magyar identitásukat is bejelölték. Az adatok értelmezésén is dolgoznak, 160 település kerülhet újonnan a kisebbségi nyelvhasználati törvény hatálya alá. Ebből öt településen kerülhetnek ki magyar táblák.

A 2021-es népszámlálás volt az ország történetében az első, amelyben két nemzetiséget is megjelölhettünk. A kérdőívben először a „Mi az ön nemzetisége?”, majd az „Egyéb nemzetiséghez tartozónak is vallja magát?” kérdés következett. A Szlovák Statisztikai Hivatal több lépésben teszi közzé a tavalyi felmérés eredményeit. A nemzetiségre vonatkozó számok kapcsán először azt publikálták, hogy mennyien vallották magukat első vagy második helyen egy-egy nemzetiséghez tartozónak. Ahogy arról beszámoltunk, eszerint az országban 4 567 547 személy vallotta magát szlováknak az első kérdésnél, 55 496 fő pedig a másodiknál. A magyarok esetében az első kérdésnél 422 065 személy vallotta meg az identitását, 34 089 fő pedig a második kérdésnél tette ezt meg. Kérdésként merülhet fel, hogy melyik számot veszik figyelembe az egyes kisebbségek létszámának megállapításakor. A nemzetiségek képviselői, de az államfő is azt szeretné, ha az első és a második kérdésre adott válaszokat összesítve határoznák meg kisebbségek létszámát.

Első táblázat

Az először közölt adatcsomagban azonban nem szerepelt, az első és a második nemzetiségre vonatkozó kérdésre adott válaszok összevetése. Így csak később került nyilvánosságra, hogy a közel 4,6 millió elsősorban szlovák identitást jelölő között hányan vallották magukat valamilyen más nemzetiséghez tartozónak. Eszerint ebben a csoportban közel 30 ezren vallották magukat a második kérdésnél magyarnak, 77 ezren romának, 38 ezren pedig ruszinnak. Jelentős még azoknak a száma, akik a szlovák mellett második nemzetiségnek a csehet adták meg (16 ezer), ebben a tekintetben a többi nemzetiség egyenként (német, lengyel, horvát, szerb, zsidó stb.) már jóval kisebb halmazt alkot, ők összesen 52 892-en vannak. Összesítve tehát 218 213 szlovák vallotta be, hogy valamilyen más identitása is van. 

Aközött a 422 065 személy között, aki az első kérdésnél vallotta magát magyarnak 39 341 fő nyilatkozott úgy, hogy valamilyen más identitása is van. A Statisztikai Hivatal által közölt adatok szerint ebből a legtöbben, 19 535-en a második kérdésnél szlovák identitást jelöltek meg, 11 402-en romát, 7930 személy pedig valamilyen mást (németet, szerbet stb.) választott, esetleg a felmérés során nem sikerült megállapítani, mit szeretett volna bejelölni. Ez utóbbival kapcsolatban egy érdekesség, hogy az említett több mint 39 ezer személyből közel hétezer (6912) fő a „nem azonosított” kategóriába került. A nemzetiségre vonatkozó második kérdés kitöltése azonban nem volt kötelező, aki üresen hagyta a mezőt nem került a nem azonosított kategóriába. A statisztikai hivatal szóvivője a lapunknak elmondta, a szóban forgó 6912 személy esetében azonban arról van szó, hogy ők a kérdésre ugyan válaszoltak, de valami olyat írtak be, amit a hivatal nem ismer el nemzetiségnek (pl. európai). Esetleg az online kérdőívben bejelölték, hogy a nemzetiségre vonatkozó második kérdésre is válaszolni akarnak, de aztán mégsem tették meg. Az országban összesen 306 175-en nyilatkoztak úgy, hogy az első nemzetiségük mellett valamilyen más identitásuk is van. 

Második táblázat

A táblázat ide kattintva érhető el nagyobb méretben.

Gyurgyík László demográfus, a nemzetiségre vonatkozó két kérdésre érkező válaszokból származó adatokról elmondta, az a közel 30 ezer személy, aki első helyen szlováknak, a második lehetőségnél pedig magyarnak vallotta magát valószínűsíthetően szlovák-magyar vegyesházasságból származik. A szakértő hozzátette, ezekben az esetekben egyfajta nemzetiségváltás következik be, hiszen a szóban forgó házasságokból születő gyermekek felnőttként inkább a többségi nemzethez tartozónak érzik magukat. A magyar identitást többnyire a második kérdésnél vallják be. „Ők azonban nagy valószínűséggel magyar anyanyelvűek” – tette hozzá Gyurgyík, arra utalva, hogy a magyar anyanyelvűek csoportja jóval nagyobb, mint a magyar nemzetiségűek létszáma. 

Hírdetés

A szakértő a fordított esetről, tehát az elsősorban magyar, másodsorban szlovák identitást megjelölők csoportjáról szólva is azt mondta, hogy minden bizonnyal a vegyesházasságokból származó személyek további csoportjáról lehet szó. „Jó eséllyel olyan családokról van szó, ahol az anyuka szlovák” – mondta Gyurgyík. A népszámlálás szerint 19 535 személy vallotta magát magyarnak az első kérdésnél, és szlováknak a másodiknál. A demográfus arra is figyelmeztetett, hogy nem csak a generációk között történik meg a nemzetiségváltás, hanem erre egy nemzedéken belül is sor kerülhet. Így például, ha valaki elköltözik, megházasodik stb., akkor előfordulhat, hogy a magyar helyett a többségi nemzethez valónak vallja magát. 

Gyurgyík rámutatott, az előző népszámláláskor, 2011-ben, amikor csak egy nemzetiséget lehetett bejelölni, összesen valamivel több mint 105 ezer személy vallotta magát romának. Most a nemzetiségre vonatkozó első kérdésnél valamivel több mint 67 ezer személy, a másodiknál közel 89 ezer ember vallotta be roma identitását. A szakember szerint állítható, hogy a 105 ezer és a 67 ezer különbségét jelentő csoport egy része a mostani felméréskor az első nemzetiségként a szlovákot esetleg a magyart adta meg és a második kérdésnél vallhatta magát romának. 

Gyurgyík már korábban is arra hívta fel a figyelmet, hogy az országban élő magyar nemzetiségűek számának meghatározásakor sokkal hasznosabb adat lenne a magyar anyanyelvűek számából kiindulni. A szakember szerint, ha a magyarok számát úgy határozzuk meg, hogy összeadjuk azok számát, akik a nemzetiségre vonatkozó első vagy második kérdésnél vallották magukat magyarnak, akkor hozzávetőlegesen a magyar anyanyelvűek csoportját kapjuk. A demográfus szerint azonban az is érdekes információkkal szolgál majd, ha látni fogjuk, az egyes települések esetében hogyan alakulnak a helyi lakosságra vonatkozó kereszttáblázatok, vagyis az elsősorban szlovákok, magyarok, romák stb. csoportjaiban miként alakulnak a második nemzetiséget is megjelölők számai. „Van egy olyan benyomásom, hogy míg Nyugat-Szlovákiában inkább a magyar-szlovák reláció jelenik meg, addig sokkal inkább megjelenik a magyar-roma reláció Közép- és Kelet-Szlovákiában” – mondta a szakértő. 

harmadik táblázat

Gyurgyík arról is beszélt, hogy a magyar nemzetiségűek és a magyar anyanyelvűek halmazai nem teljesen fedik át egymást. Ugyanis 481 100 ezer azoknak a száma, akik a felmérésben vagy az első kérdésél adtak meg magyar nemzetiséget, vagy magyar anyanyelvűnek vallották magukat, vagy mindkettőt megjelölték. „Hiszen a magyar nemzetiségűek között vannak nem magyar anyanyelvűek és fordítva” – magyarázta a szakember. Hozzátette, elviekben rajtuk kívül még lehetnek olyanok is, akik a második kérdésnél vallották magukat magyarnak, de nem magyar anyanyelvűek. 

Ravasz Ábel, aki az előző kabinet idején, a Híd által jelölt romaügyi kormánybiztoskét a nemzetiségre vonatkozó második kérdés egyik átültetője volt, úgy látja, hogy a lehetőség sokak számára érthető és logikus választás volt. „Ezt mutatja, hogy valamivel több mint 300 ezer ember élt is ezzel a lehetőséggel” – tette hozzá. Ravasz szerint a második kérdés bevezetése nem járt hátránnyal a magyar nemzetiség számára sem, hiszen valószínűleg nem volt jelentős mennyiségű személy, aki korábban, az egy nemzetiségi kérdést tartalmazó felméréseknél magyarnak vallotta magát, de most csak a második kérdésnél vallotta volna be magyar identitását. „Ellenben a magyarság nyert több mint 30 ezer olyan embert, aki nagy valószínűséggel nem jelölt volna magyar nemzetiséget, ha erre csak egy lehetősége van” – mondta. 

Ravasz rámutatott, a nemzetiségre vonatkozó két kérdés révén a magyar romák statisztikai értelemben is felkerültek a térképre. A közösség tagjai ugyanis korábban, az egy kérdéses lekérdezés idején magyar nemzetiségűnek és magyar anyanyelvűnek vallották magukat. A tavalyi népszámlálás során azonban 11 402 személy vallotta magát elsősorban magyarnak, a második kérdésnél pedig romának. Arról is beszélt, a népszámlálások alkalmával a romáknak csak egy töredéke szokta bevallani az identitását, hiszen stigmatizált csoportról van szó, illetve félnek a szélsőségesektől. A Roma Közösségek Atlasza hozzávetőlegesen 450 ezerre teszi az országban élő romák számát. 

A több mint 422 ezer elsősorban magyar nemzetiségű személyből összesen közel 40 ezren nyilatkoztak úgy, hogy valamilyen más identitásuk is van. Ravasz szerint ez azonban nem jelenti azt, hogy maga a népszámlálás változtatta volna meg az identitásukat, inkább csak arról van szó, hogy jobb lehetőséget kaptak annak a kifejezésére, hogy minek érzik magukat. „Néhány magyar politikust leszámítva nincsen senki, aki valamiféle »tiszta magyar« koncepciót erőltetne” – mondta. 

A népszámlálás nemzetiségi adatai közvetlenül a kisebbségek nyelvhasználati jogairól szóló törvényben szerepelnek. Bukovszky László kisebbségügyi kormánybiztos erről elmondta, már összehívott egy munkacsoportot, amely a 2021-es népszámlálás adatainak értelmezését dolgozza ki. Meg kell ugyanis határozni, hogy a jogszabály miként veszi figyelembe a nemzetiségre vonatkozó első és második kérdésnél felmért adatokat. Itt érdemes megemlíteni, hogy korábban maguk a kisebbségek képviselői, de Zuzana Čaputová államfő is amellett foglalt állást, hogy az első és a második kérdésnél felmért adatot összeadva kell megállapítani a nemzetiségek létszámát. Bukovszky elmondta, egy ilyen értelmezés nyomán 160 település kerül az említett nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogairól szóló törvény hatálya alá. Ebből 88 esetben ruszin, 66 településen roma, 5 esetben magyar és egy településen német nyelvhasználati jog keletkezik. Ezekben a falvakban és városokban ki kell majd az közutak mellé helyezni az adott település kisebbségi nyelvű nevét tartalmazó táblát is. Ehhez azonban egyrészt módosítani kell az ilyen települések listáját tartalmazó kormányhatározatot, másrészt meg kell határozni, hogy a kisebbség nyelvén mi a neve az adott falunak vagy városnak. 


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »