Nepál is fejet hajtott az LMBTQ-lobbi előtt

Nepál is fejet hajtott az LMBTQ-lobbi előtt

Újabb keleti ország hajtott fejet az LMBTQ-lobbi előtt, Nepálban ugyanis májustól engedélyezték az azonos nemű házasságot. Az első vállalkozó szellemű jelöltekre viszonylag sokat kellett várni, a "pár" ezen a héten esküdött.

A 35 éves Maya Gurung és a 27 éves Surendra Pandey szerdán mondta ki a "boldogító igent" az országban elsőként – örömködik a Humen Online névre hallgató deviáns portál.

Gurung úgy vélekedett, hogy ez a nap mindenki számára fontos, nem csak neki és a "párjának". Majd így folytatta:

„Nem könnyű harcolni a jogokért. Mi megtettük. És a jövő generáció számára könnyebb lesz. A [házassági] regisztráció sok mindenhez utat nyitott a számunkra”

A világ ezzel egy szempillantás alatt kinyílt a két deviáns számára: nyithatnak közös bankszámlát, közösen birtokolhatják a földet, amit együtt vettek, de ami a legrosszabb, hogy egy szerencsétlen gyereket is örökbe akarnak fogadni. Érdekes, hogy egy templomi ceremónia keretében 2017-ben egyszer már "egybe keltek", ezt erősítette most meg Nepál állama.

Hírdetés

A dolgot tovább bonyolítja, hogy Gurung transznemű nő, de a hivatalos irataiban nem változtatta meg a születési nemét. Pandey pedig az LMBTQ-zsargon szerint "cisz férfi". Most akkor Gurung nő akart lenni, vagy sem? Ha igen, miért egy férfihoz ment hozzá, ha meg szimplán "csak" homokos, miért nem maradt ő is férfi? Tehetnénk fel a kérdést, ha érdekelne minket az életük.

Nem meglepő módon komoly ellenállásba ütközött a döntés Nepál egyes állami fórumain. Júliusban a fővárosi törvényszék nem volt hajlandó regisztrálni a házasságkötésüket, azzal az indokkal, hogy a legfelsőbb bíróság határozata a kormányra vonatkozik és nem az alsó bíróságokra. Most egy vidéki településen regisztrálták őket, ahol a hivatal vezetője úgy nyilatkozott, hogy "ők betartják a legfelsőbb bíróság határozatát".

LMBTQ aktivisták örömmel fogadták az első házasságkötés hírét, de fernyegető módon hangsúlyozták, hogy ezzel nem ért véget a közösség harca az egyenlő jogokért.

 


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »