Ma huszonegy uniós tagállamban – köztük Magyarországon – tartanak európai uniós választásokat. Hét országban már korábban megtartották az Európa jövője szempontjából kulcsfontosságú voksolást, és egyes tagállamok esetében pedig már az eredményekre vonatkozó becslések is rendelkezésre állnak.
Hollandia: a Magyar Nemzet is megírta, hogy Hollandiában a Frans Timmermans- féle baloldali Munkapárt arathatott meglepetés-győzelmet. Timmermansék a szavazatok körülbelül tizennyolc százalékát szerezhették meg, őket Mark Rutte miniszterelnök liberális-jobbközép pártja, a Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért párt követheti a voksok mintegy tizenöt százalékával. Az elit- és bevándorlásellenes Fórum a Demokráciáért párt is jól szerepelhetett, ők tizenegy százalékos támogatottsággal – újoncként az EP-választáson – a negyedik helyet szerezhették meg.
Egyesült Királyság: a brit választási törvény nem teszi lehetővé az exit pollokat, így csak vasárnap este derül ki pontosan, hogyan szavazott a brexit kapujában toporgó szigetország. A kilépés minden bizonnyal dominálta a voksolás kimenetelét. Az előzetes felmérések szerint a Nigel Farage-féle, egytémájú Brexit Párt körülbelül 33 százalékos támogatottságot szerezhet, míg második helyen az EU-tagság fenntartását szorgalmazó Liberális Demokraták futhatnak be körülbelül 17 százalékkal. A vezető brit pártok lehangoló teljesítménye garantáltnak tűnik: a kormányzó – és vezetésváltást előtt álló – konzervatívoknak a szavazatok alig nyolc százalékát, az ellenzéki Munkáspártnak pedig körülbelül tizenhat százalékot jeleztek előre.
Lettország: a balti államban szombaton a választók körülbelül 33,5 százaléka vonult a szavazóurnákhoz, ami megugorja a 2014-es, közel 30 százalékos részvételi arányt. A szavazatokat már szombaton összeszámolták, a sajtóban megszellőztetett adatok szerint pedig a néppárthoz tartozó konzervatívok mintegy húsz százalékot vesztettek a támogatottságukból. A becslések szerint a lett voksolás nagy nyertesei a helyi liberálisok, akik kilenc százalékkal nagyobb – körülbelül tizenegy százalékos – támogatottságot szereztek.
Szlovákia: a szombati voksolás feltételezett eredményeit Szlovákia esetben is megszellőztették a sajtóban. Eszerint a baloldali kormánypárt, a SMER-SD kicsit visszaesve a szavazatok körülbelül 19 százalékát szerezhette meg ( 2014-ben 24 százalékos támogatottság körül mozogtak). Az unióbarát-liberális Progresszív Szlovákia és a konzervatív Együtt- Polgári Demokrácia szövetsége lehet a nagy nyertes: nekik jelenleg a voksok tizennyolc százalékát jósolják. A sajtóban megszellőztetett, feltételezett eredmények szerint a Magyar Közösség Pártja nem érte el a bejutáshoz szükséges, öt százalékos támogatottságot Szlovákiában. A párt a 2009-es európai parlamenti választások alkalmával még tizenegy százalékos támogatottság körül mozgott, emlékeztetett a Europe Elects elemző. Szlovákia uniós tagságának kezdete óta folyamatos a magyar képviselet az uniós parlamentben, az MKP-t jelenleg Csáky Pál képviseli. A szlovák-magyar vegyes pártot, a Most-Híd tömörülést jelenleg szintén öt százalék alatt mérik.
Csehország: a 2014-es 18 százalékhoz képest a sajtó 20-25 százalékosra becsüli a részvétei arányt. A becslések szerint Andrej Babis kormányfő pártja, az ANO mozgalom lehet majd a legnépszerűbb párt, nyomában a cseh Kalózpárttal. Megszellőztetett, vagy exit poll eredmények egyelőre nem állnak rendelkezésre.
Írország: Leo Varadkar ír miniszterelnök szombaton gratulált az ír Zöld Pártnak, miután az a 2014-es 4,9 százalékhoz képest megháromszorozta a támogatottságát és a becslések szerint a voksok közel tizenöt százalékát szerezte meg. A Zöldek a dublini választókerületet valószínűleg meg is nyerték. Az ír köztelevízió szerint a legerősebb párt a szavazatok 28,7 százalékával Leo Varadkar miniszterelnök pártja, a néppárthoz tartozó, jobbközép Fine Gael lett.
Máltán is megtartották már a voksolást, a szigetországból egyelőre arról érkezett információ, hogy a 2014-es, körülbelül 74 százalékos adatnál valamivel kevesebben, a választók közel 72 százaléka ment el szavazni. Az adat annak fényében csalódást keltő, hogy egy alkotmánymódosítás nyomán idén már a 16-17 éves állampolgárok is szavazhattak.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
