Háromnapos nemzetközi guzsalyos találkozót tartottak a mátyusföldi Vízkeleten. A felvidéki település a Délvidék, Erdély és Magyarország mellett csatlakozott a guzsalyos közösséghez. A találkozó az egy vérből valók vagyunk mottó jegyében zajlik minden évben, célja, megismerni egymás hagyományait, régióját és egybefonni a Kárpát-medence magyarságát.
Ötödik településként vették be a guzsalyos közösségbe a felvidéki Vízkeletet. A guzsalyos találkozók ötlete az erdélyi Apácán született meg közel húsz évvel ezelőtt, az eddigi tagok Apácán kívül a délvidéki Kisorosz és a magyarországi Csanádapáca (2011-ben csatlakozott) és Apátfalva voltak. A közelmúltban a vízkeletiek Kisoroszba látogattak, ahol kapcsolatba kerültek az apácaiakkal, 2019-ben vízkeleti küldöttség látogatott Apácára, a mátyusföldi kultúrát a helyi Harmónia női éneklőcsoport és a diószegi Dióhéj Citerazenekar képviselte Erdélyben. Így vetődött fel, hogy a felvidéki község is csatlakozzon be a guzsalyosok közé.
Nem kisebb feladatot vállaltak magukra a vízkeletiek, mint a jubileumi, huszadik guzsalyos találkozó megszervezését.
Erre már 2020-ban sor kerülhetett volna, ha nem lehetetleníti el a koronavírus járvány a szervezést. Végül 2022. augusztus 26-28 között sikerült megvalósítani a felvidéki településen a huszadik nemzetközi guzsalyos találkozót. Vízkeleten mindenki – az önkormányzat, a Csemadok, a helyis szervezetek – kivette a részét a szervezési munkálatokból, közel kétszáz vendéget fogadtak, szállásoltak el a régióbeli panziókban, étkeztettek és szerveztek számukra programot a mátyusföldi régió turisztikai látványosságaihoz – árulta el Nagy Pál, Vízkelet polgármestere.
A guzsalyos találkozók alkalmával a csoportba tartozó falvak lakói, népművészeti egyesületei találkoznak egymással a magyarság összefonódása jegyében.
A guzsaly, ami egy népi szerszám volt, a fonás fő szerszáma. A fonóházakat, vagy a fonót az asszonyok szervezték, mikor már végeztek a kinti mezőgazdasági munkákkal.
A guzsaly egy eszköz, amellyel asszonyok foglalkoztak. A len, a kender pirulása után a kócot a guzsalyon fonták meg fonalnak, mint azt, ahogy a Grimm mesékből is ismerjük. Ez közösséget teremtett”
– rántja le a leplet a guzsaly fogalmáról Szokodi László, Csanádapáca szeretett és köztiszteletben álló nyugalmazott pedagógusa, zenész. Télen a fonóházakban volt a közösségi színtér, hol itt, hol ott gyűltek össze az emberek. Beszélgettek és közben hasznot is hajtottak. A kicsiktől kezdve egészen az idős emberekig részt vettek ezeken az alkalmakon. Közösségek alakultak ki. Azt hiszem, ez volt az életre hívója a guzsalyos találkozónak, ami egy nagy érték.
A huszadik guzsalyos találkozó gálaestjén bemutatkoztak a települések népcsoportjai, mindegyikük egy-egy rövid, színes előadással készült.
Végül egy pompás, ízes magyar estet kerekítettek ki a guzsalyosok. A guzsalyos találkozókon lényegében a családok minden tagja részt vesz, a népi kultúra körforgásába már a legkisebbeket is bekapcsolják.
A vízkeletiek külön büszkék arra, hogy a guzsalyos találkozó alkalmával sikerült vasárnapi szentmisét tartani a helyi, Árpád-kori templomnál, amelyre a vendégek népviseletbe öltözve érkeztek meg. A nemzetközi guzsalyos találkozót jövőre a magyarországi Csanádapácán szervezik meg, öt év múlva tér vissza Vízkeletre a guzsaly, amelyre idén felkerült a mátyusföldi település szalagja is.
A huszadik, nemzetközi guzsalyos találkozón az alábbi fellépők voltak jelen:
Vízkelet: Harmónia éneklő csoport, Bognár Hajnalka operetténekes, primadonna, Dióhéj Citerazenekar
Csanádapáca: Dohánylevél Hagyományőrző és Hagyományteremtő Egyesület, Tekergők zenekar
Apátfalva: Kerekes Márton Népdalkör és Citerazenekar
Apáca: Hajnalcsillag néptánc együttes
Kisorosz: A Kisoroszi Testvériség-Egység Vegyeskórusa
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
