Hosszú tanácskozás után 1934-ben állították fel Füredi Richárd szobrát, mellyel bevallottan az 1919-ben, a Tanácsköztársaság alatt elesett, kivégzett emberekre, vagyis a vörös terror áldozataira kívántak emlékezni.
A szobor összesen tíz évig állt, mert 1944-’45 fordulóján lebontották a Vértanúk terén, közel a nemrég elvitt Nagy Imre-szobor helyéhez
– mondta el az InfoRádió érdeklődésére Romsics Ignác történész, egyetemi tanár.
„Ez egy elég robusztus, monstrum emlékmű volt kőből. A tetején egy nagy koporsó, az emlékmű főalakja egy Hungáriát ábrázoló hölgy volt, a másik oldalán egy férfi birkózott egy sárkánnyal vagy egy kígyóval, ami nyilvánvalóan Magyarországot és a bolsevizmust jelképezi” – ecsetelte Romsics, hozzátéve, az emlékművön voltak nevek, az áldozatok nevei is.
Mint emlékeztetett, a fővárosi közgyűlésben volt akkoriban egy eléggé jelentős szociáldemokrata és liberális frakció is, amely azt szerette volna, ha valami
olyan emlékmű készül, ami a vörös és a fehér terrornak az áldozataira egyaránt emlékeztet, de ezt elvetették.
„Mivel a szociáldemokraták és a liberálisok igénye nem teljesült, ezért a szobor megosztó volt, tehát
a hivatalos állami vezetés ünnepelt ott, amíg ünnepelt”
– jegyezte meg Romsics Ignác.
1945 után a helyzet változott, mert bár a két világháború között több helyen volt ehhez hasonló, kisebb méretű, kisebb jelentőségű emlékmű,
’45 után ezeket lebontották szinte kivétel nélkül, és a helyébe a fehér terror áldozatainak állítottak emléket az ország számos pontján.
„Amikor jött a rendszerváltozás
1989-’90-ben, akkor ezeket a szobrokat elvitték, lebontották,
a pestieket kivitték a Szoborparkba, és a helyükbe elkezdtek ismét a vörös terror áldozatainak emléket állítani.
A Nagy Imre-szobor elvitele, illetve az 1934-es szobor visszaállítása ebbe a sorba illeszkedik”
– húzta alá Romsics, megjegyezve még, hogy ezt az emlékművet újra kellett alkotni, ugyanis korábban – tudomása szerint – lerombolták.
Úgy látja,
a szoborcsere – a Nagy Imre-szobor elvitelével kezdődően – megosztja a magyar embereket, a kormány támogatói egyetértenek vele, akik viszont nem támogatják a kabinetet, nem.
Utóbbiak csoportját ebben az ügyben Romsics meg tudja érteni, „Nagy Imre pályájának a csúcsa a Parlamenthez kötődik, a híd pedig azt szimbolizálta, hogy az egyik partról a másik felé megy át rajta, de középen megáll, ami konszenzusos üzenet”.
A mostani szobor viszont nem fogja ezt a konzenzust hordozni, „nem azzal a céllal állították akkor sem”,
és az áldozatok neve sem lesz rajta.
Romsics Ignác szerint azt az üzenetet fogja küldeni a régi-új emlékmű, hogy 1919-’20-ban volt Magyarországon vörös terror, mint ahogy valóban volt is, de nem szól semmit a fehér terrorról, ami pedig szintén volt.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
