George Floyd amerikai néger bűnöző tavalyi halála után Németországban is sokan föllépnek a feketék önérzetét esetleg sértő szobrok, közterület- és település-elnevezések ellen. Németország Schleswig-Holstein szövetségi tartományában van egy alig 1000 fős kis falu, amelyet évszázadok óta Negernbötelnek hívnak. A falu neve nem is zavart senkit, egészen addig, míg színre nem lépett egy dr. Anatol Stefanowitsch nevű, magát „nyelvésznek” nevező berlini németgyűlölő, akinek ostobaságára a falusi település egyszerű polgármestere hívta föl a figyelmet – írja az abendblatt.de és az rnd.de hírportál.
Dr. Anatol Stefanowitsch orosz nevű „nyelvész”a Lübecker Nachrichten című újságnak nyilatkozva kijelentette: „A német nyelvben az ’n’ szó (német sajtóban a néger szónak már csak a kezdőbetűjét merik leírni? – H. J.) szélsőségesen lealacsonyító, s egyáltalán az egyik legrosszabb diszkrimináló szó” – mondta Stefanowitsch, majd hozzátette: „A helységnév nem szent és sérthetetlen, amikor a társadalom az eddig vallott értékeivel meg kíván változni”. Magyarán, a szláv nevű jöttmert az ősi német település nevének megváltoztatását követeli.
A Lübecker Nachrichten az őrület legújabb megnyilvánulásáról megkérdezte Marco Timme (52), a szóban forgó falu, Negernbötel polgármesterének a véleményét. A polgármester számára nem újdonság az újságban leközölt vita a település nevéről. „Tisztában vagyunk a vita jelentőségével. Egyébként a település nevének kérdése minden évben felmerül” – mondta, majd dühösen hozzátette: „Nálunk, a faluban egyetlen rasszista sem él. Nagyon sokan látogatnak el hozzánk, igen keresett a településünk. Akit pedig zavar a településünk neve, az lakjon valahol másutt”, jelentette ki Negernbötel polgármestere.
Marco Timme az újságnak nyilatkozva azt is elmondta, hogy a fentebb említett dr. Anatol Stefanowitsch a németgyűlöletén kívül még a szorosan vett szakterületéhez, a nyelvészethez közeli témában is bebizonyította alkalmatlanságát. A Negernbötel falunév ugyanis már hosszú évszázadok óta létezik, s annak semmi köze az egyesek szerint sértő néger szóhoz.
Magyarázatként a polgármester a Rigában született neves német filológus, Wolfgang Laur Historisches Ortsnamenlexikon von Schleswig-Holstein (Schleswig-Holstein Történelmi Településnév Lexikona) című munkájára hivatkozva az újságnak elmondja, hogyan alakult ki az általa vezetett település, Negernbötel nevének ma ismert változata. A ránk maradt írásos dokumentumokban a települést 1198-ban Slavica Villa Botele-nek, 1216-ban Botele-nek, 1305-ben Villis Osterboetele-nek, 1434-ben Negerenbotel-nek, majd végül, 1650-ben már feltűnik a mai ismert településnév, Negernbötel.
A Negernbötel településnevet pedig etimológiailag ugyanolyan könnyen le lehet vezetni, mint a szomszédos Fehrenbötel települését – mondja a településvezető. Az összetett településnév második szava, a Bötel az alnémet (Plattdeutsch) Büttel változata, s a jelentése pedig „ház és udvar” vagy egyszerűen „település”. Ezután kapta a megkülönböztető Oster toldalékot (Osterbötel = Keleti Település). Vagy: „tom negeren Bötel”, amely irodalmi németül „zum näheren Bötel” (magyarul: a közelebbi településre). Más szóval: az eszement németországi antifáknak, antirasszistáknak a középkori alnémet eredetű „negern” (= közelebbi) szóról is rögtön a „néger” jut az eszükbe. Mint mindenről, akárcsak Mórickának.
Hering J. – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
