Németország ezen a héten kezdte el tesztelni a feltétel nélküli alapjövedelem intézményét. Finnország után így egy újabb „jóléti európai állam” kísérletezik a sokat vitatott módszerrel, annak ellenére, hogy a témában úttörőnek számító finneknél a kísérlet negatív eredményt hozott.
A feltétel nélküli alapjövedelem olyan állami transzfert jelent, amelyet az állampolgár függetlenül attól megkap, hogy keres-e munkát, vagy sem. Az alapjövedelem pártolói abból indulnak ki, hogy az emberek kellően motiválttá válnak arra, hogy munkanélküliként töltött idejük alatt az alapjövedelem nyújtotta anyagi biztonságot tovább és/vagy átképzésükre fordítsák. A dolog nyilván gyerekcipőben jár, de nem annyira elrugaszkodott, ha azt vesszük figyelembe, hogy az állami kasszát terhelő kurzarbeit (bértámogatási) rendszer tartja el a német munkavállalók tíz százalékát, és ehhez jönnek még a munkanélküliek.
A német alapjövedelmi modell tesztje során a Gazdaságkutató Intézet 120 kiválasztott személynek fizet majd ki havi 1200 eurót három éven keresztül. Ez idő alatt végig figyelni fogják pénzköltési szokásaikat. Ezzel párhuzamosan 1380 kiválasztott személy is részt vesz a tesztben: nekik alapjövedelem nélkül kell majd boldogulniuk.
Az egész kezdeményezés magánfinanszírozás keretében valósul meg, tehát a kísérlet nem a német adófizetőket terheli. A projekt mögött a Németországban 2014 óta működő Mein Grundeinkommen lobbicsoport áll
A Business Insider közlése szerint a kísérletbe – nem túl meglepő módon – 140 ezer önkéntes jelentkezett be. A sikeresen pályázók három éven keresztül havi 1200 eurót kapnak, az egyetlen dolog, amit kérnek tőlük, hogy egy űrlapon részletesen vezessék mire mennyit költöttek, hogyan használták fel a kapott összeget.
Az összeg meghatározása sem véletlen, Németország 1200 euró a szegénységi küszöb.
Finnország próbaképpen bevezeti az alapjövedelmet
Az alapjövedelem pártolói szerint a biztos havi megélhetési forrás növeli a polgárok szociális érzékenységét, a többség a pénzt át/továbbképzésre fordítaná, hogy idomuljanak a munkapiac elvárásaihoz.
Az ellenzők szerint azonban az alapjövedelem széleskörű bevezetése a társadalom népes rétegeit arra ösztönözné, hogy a pénzt olcsó gyorsételekre és streaming szolgáltatásokra költené, nem pedig élete egyenesbe hozására.
A finnek 2016-2018 között tesztelték, de sikertelen végeredménnyel, a kormány kénytelen volt bejelenteni az elképzelés bukását. Tavaly Olaszország vezette be a továbbképzésekben részt venni hajlandó szegénységi küszöb alatt élő munkanélküliek számára. Gyakorta kerül szóba az alapjövedelem tesztelése Spanyolországban is.
A BBC kutatása szerint az alapjövedelem bevezetése érdemben nem emeli a foglalkoztatottságot.
Megbukott a finn alapjövedelem modellje
Mindenkinek: Havi átalányfizetés bevezetését javasolja Ferenc pápa
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »