Hozzánk is eljutott a híre annak, hogy a budapesti Deák Ferenc téren cigány fiatalok meggyilkoltak két magyar fiatalt. A magyarországi cigányok integrációja már több száz éve nem sikerül. Persze ezúttal is gyorsan hozzátesszük: tisztelet a kivételnek. De akkor mit várhatunk mi az alig néhány évtizeddel ezelőtt Libanonból Németországba érkezett kurdoktól és araboktól? Közülük kerülnek ki a szervezett bűnözésből nagylábon élő klánok, amelyek komolyan nyugtalanítják a német polgárokat, hiszen ezek sem Istent, sem embert nem tisztelnek.
A kurdok kacskaringós útja Németországig
De honnan keveredtek hozzánk ezek a libanoni kurdok és arabok? Az úgynevezett mhallamiye-kurdok Törökország délkeleti területéről Szírián keresztül vándoroltak Libanonba jóval a libanoni keresztény-muszlim arab polgárháború kitörése előtt (A polgárháború három szakaszban, 1975-1990 között másfél évtizeden keresztül zajlott.). Amikor aztán a mhallamiye-kurdok is belesodródtak ebbe a libanoni polgárháborúba, közülük sokan Európába menekültek. Érdekes az ő menekülési útvonaluk, mert a mostani „menekültekkel” ellentétben ők Törökországból nem Európa felé, hanem ellenkező irányba, délnek indultak el. A Libanonba érkezésük után kirobbant polgárháború elől a békés Törökországba is visszamehettek volna. De nem ezt tették, hanem megérkeztek Németországba. Hogy hányan vannak itt, azt csak találgatni lehet. Egyesek szerint akár több százezren is vannak. A mediendienst-integration.de itteni hírportál tavaly októberben azonban mégis megpróbálta megállapítani, hogy nagyjából mennyien lehetnek.
Sajnos nincsenek pontos hivatalos statisztikai adatok. A külföldiek központi regisztrációja során ugyanis csak a származási országokat veszik figyelembe, s mint köztudott, a kurdok több közel-keleti országban élnek, nincs saját országuk. Így aztán az Irakból érkező kurd irakinak, a Libanonból érkezett pedig libanoninak van elkönyvelve. A Németországban élő kurdok lélekszámát 500 ezer és egymillió közöttire taksálják. Ha a 2015 óta beáramló illegális migránsok esetében is ilyen bizonytalanok vagyunk, akkor bizony nem a feltételezett 1,4 millió – 2 millió, hanem 2,8 millió – 4 millió közötti migráns érkezhetett 2015 óta az általuk Kánaánnak tartott Németországba.
Nem szeretnek spárgát szedni
De hol tartózkodnak, mit csinálnak ezek a kurdok Németországban? Miért nem jelentkeznek, például spárgaszedésre, ahol pedig igen nagy szükség van a munkaerőre? Vagy miért nem mennek el idősotthonokba ápolónak, s miért nem helyezkednek el a szakmájukban, amikor olyan sokan felsőfokú iskolai végzettségről is beszámoltak a bevándorlást lebonyolító hatóságoknak?… Esetleg ez sem felel meg az igazságnak? Persze lehet, hogy nemcsak a bemondásra elfogadott származási helyük nem igaz, hanem az iskolai végzettségüket illetően is hazudtak. Meglehet ez is, hiszen rengeteg köztük az analfabéta. Felsőfokú iskolai végzettséget pedig bajosan lehet elérni a betűvetés tudománya nélkül.
Németország jól bevásárolt velük, de még mindig nem tanult belőle. A szövetségi köztársaság határai továbbra is nyitva vannak. Közben az Európai Unió tovább erőlteti a kvótát, amivel azt üzeni: gyertek csak, gyertek bátran, mert nálunk, Nyugaton szabad a pálya, majd ha ideértetek, szétosztunk benneteket a tagállamoknak. Tudjátok, nem mindegyik tagállam veszi ezt szívesen, de nem gond, ne aggódjatok, mert mi majd rájuk erőltetünk benneteket.
Útlevelekkel eldugított angol vécé
A szóban forgó, még a libanoni polgárháború idején, vagy közvetlenül utána Németországba érkezett kurdoknak bizonyára előnyük származott abból, hogy hontalanoknak adták ki magukat. Valószínűleg török útlevéllel azért rendelkezhettek, hiszen valahogyan be kellett jutniuk Libanonba, de ezt eltitkolták a német hatóságok előtt. A legújabb migrációt lebonyolító embercsempészek eleve megmondják az útra kelőknek: ha vannak is hivatalos okmányaik, dobják el azokat, s a kiszemelt országban a kilétükről, nemzetiségükről és származási helyükről meg majd azt mondanak, amit akarnak. Az angol vécét közülük sokan nem ismerték, s ezért ahol vándorútjuk során megfordultak, sok helyen az ilyen eldobott útlevelektől dugult el. Egy régebbi híradásból arról értesülhettünk, hogy az akkori – időközben Magyarországra menekült – macedón elnök a sajtónak megmutatott néhány olyan vécét, amelyek az országán átvonuló „Flüchtlingek” („menekültek” – a szerk.) által eldobált útlevelektől és egyéb személyi okmányoktól dugultak el.
Lövőlegények a német autópályákon
Ha feltuningolt, versenyautó hangú luxusautót hallunk elpörkölni mellettünk, s üveghangon még sokáig távolodik tőlünk, szinte biztosak lehetünk abban, hogy a vezető nem német, hanem török, kurd vagy arab. Ezek az alvilági emberek fekete üzelmeikkel hatalmas pénzekre tesznek szert, és azt csinálnak, amit akarnak. Kilóra megveszik a rendőröket, akik szemet hunynak a közlekedési kihágásaik felett. Amíg a mezei polgárt a legkisebb közlekedési szabálysértésért is megbüntetik, az ilyen banda állam az államban. Csak egy példa: esküvőt ünnepelve konvojokba verődnek, és a nagyvárosokban vagy az autópályán kényük-kedve szerint, ott ahol éppen vannak, egyszerre csak leállnak, blokkolják a forgalmat, halálos nyugalommal italokat, poharakat vesznek elő, riasztópisztollyal (?) lövéseket adnak le, táncra kerekednek, miközben a hatóságok legtöbbször tehetetlenek.
A kurdok és finnek eltérő viselkedése
A politikailag korrekt német sajtóban legtöbbször nincs feltüntetve, hogy pontosan kik, melyik néphez tartoznak a bűnelkövetők, a rendbontók. Ha pedig a megjelentetett fényképeken nem éppen szőke, kékszemű elkövetőket látunk, akkor már kénytelenek valamit írni, vagy mondani az elkövetők származásáról. Ám ez utóbbi esetben is legtöbbször csak a „déli országokból származó” (Südländer) kifejezést használják. A valóban szabad német sajtó egyik médiuma, a PI-NEWS (PI = Politically Incorrect, azaz politikailag nem korrekt) már a címében is utal arra, hogy egyáltalán nem akar az általában helyesnek tartott szóhasználattal élni. A hírportál jó három évvel ezelőtt úgy elemezte a kurd klán tagok viselkedését, mint akik egoisták, egyáltalán nincsenek tekintettel másokra. Viselkedésükkel másokat sokszor életveszélybe sodornak, az intelligenciahányadosuk a béka feneke alatt van, s ebből is adódik az, hogy képtelenek előre felmérni a cselekedeteik következményeit. A rendőrökkel és más hivatalos személyekkel szemben tiszteletlenül és agresszíven viselkednek. Az őket mentegetni akarók mindig arra hivatkoznak, hogy ilyen elvetemült emberek a németek között is vannak. Ez igaz, de az arányuk jóval alacsonyabb. Érdemes megjegyezni azt is, hogy Németországban más nemzetiségű bevándorlóknál, például kínaiaknál, finneknél vagy cseheknél nem tapasztaljuk az ilyen visszataszító viselkedést.
Németországban jelenleg így állunk, pontosabban nem állunk jól az elmúlt évtizedekben, illetve a 2015 óta beáramlott migránsokkal. De a Magyarországra több száz évvel ezelőtt érkezett migránsok máig nem sikerült beilleszkedését látva megállapíthatjuk, hogy ezen a téren sok jót mi sem remélhetünk.
Georg Albrecht
Baden-Württemberg
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
