A Fidesz kizárásának az Európai Néppártból a baloldal és Zöldek örülhetnek, de a szakításból senki nem profitál. Azzal, hogy végül kilépett a magyar kormánypárt a legnagyobb európai pártszövetségből, ezek az erők megmutatták politikai befolyásukat – mondta Werner Patzelt német politológus a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság adásában.
A háttérben egy szellemi, ideológiai harc zajlik arról, hogyan nézzenek ki Európa országai. Az egyik megközelítés a politikát a gazdasági érdekek alá rendelő liberalizmus, ahol a baloldali és a zöld érdekcsoportok elképzelései érvényesülnek, mint például a multikulturális társadalmak kialakulása. A másik oldalon a nemzeti kultúrákon alapuló szuverén országok állnak.
A Néppárt balszárnya régóta szorgalmazta a Fidesz kizárását.
A képviselőcsoport frakcióvezetője, Manfred Weber a politikai gyengeség vádjától tartva a többségi nyomásnak engedett.
Általánosan megfigyelhető Európában, hogy a keresztény-konzervatív kormányok a balliberális erők és média nyomásgyakorlásának kénytelenek engedni.
A Fidesz szempontjából viszont fontos volt, hogy most lépjenek ki.
Arra a kérdésre hogy politikai bosszú vezérelte-e Manfred Webert, úgy fogalmazott, hogy ezt nem szabad túlértékelni. A német kormány csúcsjelöltje volt az Európai Bizottság elnöki posztjára, majd egyszerűen „veszni hagyta” egy másik német jelölt, Ursula von der Leyen kinevezése árán. Ezzel összefüggésben elmondta, hogy a Fidesz és a Néppárt vitájában sok minden félrecsúszott.
Marcus Söder még a Fidesz kilépése előtt arról beszélt, hogy a magyar kormánypártnak távozni kell az Európai Néppártból.
Werner Patzelt szerint a Fidesz egykori szoros szövetségesének számító bajor kereszténydemokrata párt vezetőjének nyilatkozatai szintén belpolitikai okokra vezethető vissza.
A CSU szembesült azzal, hogy Bajorországban csak a Zöldekkel szerezhet abszolút többséget a tartományi választásokon.
A bajor konzervatívok a Fidesz kizárását sürgető Zöldek nyomásának engedve, most fokozatosan leépítik a Fidesszel a kapcsolatokat és a magyar-német kapcsolatokat is háttérbe szorítják. Söder lépését az is befolyásolja, hogy 2021 szeptemberében tartott választáson kancellár szeretne lenni.
A párton belüli vitákat az egyébként is fontos magyar-német kapcsolatok kárára folytatják, amely szerinte nem megfelelő.
Arra a kérdésre, hogy a kétoldalú kapcsolatok kárt szenvedhetnek-e, a politológus úgy válaszolt, hogy mindez a „magyarok óvatosságán múlik”, mivel német oldalról nem várható változás a belpolitikai erőviszonyok miatt.
A szeptemberi választást várhatóan a Zöldek nyerik, vagy egy olyan kormány, amelyben meghatározó szerepük lesz.
A Deutsche Welle ügy kapcsán kihangsúlyozta, hogy a többségében baloldali érzelmű német újságírók számára evidensnek tartja, hogy Magyarországon nincs vélemény- és sajtószabadság. Ez a gondolkodás jelenik meg a DW szándékában, amely február végén jelentette be, hogy magyar nyelvű online felületeket indít.
A német közszolgálati adó az elmúlt hetekben több vitatott anyagot is leadott. A DW újságírói felhatalmazva érzik magukat, és kívülről akarják megmondani, hogy milyen valójában az ország, amit a magyarok támadásként élnek meg.
Werner Patzelt szerint a konfliktus enyhítésén a nyílt párbeszéd segíthet.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
